Search Results

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2-világjárvány idején a középiskolai oktatás távoktatás formájában zajlott világszerte, így Magyarországon is. A csökkent fizikai aktivitás és az inaktív viselkedésmódok növekedése az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatához vezet. Célkitűzés: Vizsgálatunk a fizikai aktivitás (aerob testmozgás, izomerősítés, csapatsportok) és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira irányult serdülőknél és fiatal felnőtteknél a világjárvány alatt. Módszer: Középiskolás diákokat kérdeztünk meg 37 magyarországi város 66 állami iskolájában (n = 2508). A fizikai aktivitásra és az egészségi állapot szubjektív megítélésére vonatkozó kérdőíves tételeket a WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey és a Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey felméréséből vettük át. 2 × 2 × 4 faktoriális ANCOVA-t használtunk a nem és/vagy az életkor, illetve a régiók hatásának tesztelése céljából a fizikai aktivitás és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira, a távoktatási időszak előtt és alatt. Eredmények: A középiskolás diákok többsége kevesebb fizikai aktivitást jelzett, a fizikai aktivitás gyakoriságának csökkenése volt jellemző a távoktatás időszakában. Átlagosan heti 2–3 nappal kevesebbszer végeztek fizikai aktivitást régiótól függetlenül. Közel egynegyedük az egészségi állapotát rosszabbnak minősítette a távoktatás alatt, mint előtte. Az egészségi állapot szubjektív csökkenéséről nagyobb arányban számoltak be azok, akik a fizikai aktivitásukban is csökkenést jeleztek. Következtetés: A távoktatás időszakában tapasztalható csökkenés a fizikai aktivitás gyakoriságában együtt jár az egészségi állapot szubjektív megítélésének csökkenésével, különösen a lányok, a vidéken élők és a serdülő korú személyek körében. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662.

Summary. Introduction: High school education took place in the form of distance learning during SARS-CoV-2 pandemic worldwide, including Hungary. Decreased physical activity and an increase in inactive behaviours may lead to an increased risk of obesity, diabetes, and cardiovascular disease. Objective: Our study focused on changes in physical activity (aerobic exercise, muscle strengthening, team sports) and subjective perceptions of health status in adolescents and young adults during the pandemic. Method: High school students in 66 public schools in 37 cities in Hungary (n = 2508) were surveyed. Questionnaire items on physical activity and subjective perceptions of health were adapted from the WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey and the Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey. 2 × 2 × 4 factorial ANCOVA was used to test the effect of gender and/or age and region on changes in subjective perceptions of physical activity and health before and during distance education. Results: The majority of the high school students reported a decrease in physical activity frequency during the distance learning period, with an average of 2–3 fewer days of physical activity per week regardless of region. Nearly a quarter of them rated their health as worse during distance learning than before. A higher proportion of those who reported a subjective decline in health also reported a decline in physical activity. Conclusion: A decline in physical activity during the period of distance learning is associated with a decline in subjective perceptions of health, especially among rural adolescent girls. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662.

A fej-nyaki daganatok ma Magyarországon a 4. leggyakoribb daganatos betegségek. Az etiológiai faktorokat tekintve vezető tényező a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Ezek hiányában a HPV-pozitivitás számít oki tényezőnek. Az eredményes kezelés egyénre szabottan ötvözi a sebészi, kemo-, sugár- és immunterápiát. Munkánkban a kemoterápiás szerek mellékhatásprofiljának szűkítését próbáltuk csökkenteni két ismert és széles körben használt kemoterapeutikumot, ciszplatint és mitomicin C-t tartalmazó, új nanotechnológiai gyógyszerbeviteli rendszer kialakításával. A poli(vinil-alkohol)-tartalmú szintetikus polimerből gyógyszerbeviteli rendszert alakítottunk ki, mely tartalmazza a ciszplatin vagy mitomicin C kemoterapeutikumot. A nanotechnológiai gyógyszerleadó rendszer a célterületre való bevitel után a hatóanyagot koncentrációfüggő mennyiségben, időkontrolláltan adja le a kívánt hatás eléréséhez. Vizsgált szintetikus polimerünk a mukoadhezív, biokompatibilis, biodegradábilis tulajdonságait kiaknázva a hatóanyag leadása után eliminálódik. Ez a korszerű nanotechnológiai gyógyszerbeviteli rendszer egy új lokális kemoterápia lehetőségét veti fel, mellyel nagy fokban csökkenthetjük a kemoterápiás szerek ismert, sok esetben a kemoterápiás kezelés felfüggesztését okozó, súlyos, életet veszélyeztető mellékhatásait. Orv Hetil. 2024; 165(10): 370–378.

Bár a fiúgyermekeket, illetve a fertilis korú férfiakat érintő daganatos megbetegedések száma világszerte emelkedik, az onkológiai kezelések eredményessége folyamatosan javul. Ennek következtében jelentősen felértékelődött a terápiát követő életminőség, és ezen belül, kiemelten, a nemzőképesség megőrzése. Magyarországon még nem áll rendelkezésre egységes fertilitásprezervációs szakmai irányelv, betegirányítási rendszer és dedikált infrastruktúra. A szerzők áttekintik a legfrissebb, irányadó nemzetközi és hazai szakirodalmi adatokat, és elemzik az érintett szakterületeken szerzett hazai tapasztalatokat. Ezek ismeretében írnak a fiúgyermekek és a fertilis korú férfiak onkológiai kezelésének fertilitási kockázatairól, a számukra elérhető nemzőképességi prezervációs módszerekről, külön kitérve a prae-, illetve peripubertas-korú fiúkra, valamint a heredaganatok esetén alkalmazható eljárásokra. Eredményeik multidiszciplináris szemléletet tükröző ismertetése szakmai ajánlás alapját képezheti. Pubertas utáni életkorú férfiaknál a fertilitás megőrzésének leghatékonyabb módja az onkológiai kezelést megelőző spermium-mélyfagyasztás, melyet ejakulációs képtelenség esetén asszisztált ejakulációs technikák vagy sebészi spermiumnyerés egészíthet ki. Adolescens korú férfiaknál is lehet spermium-mélyfagyasztás, de ez a mintaadás miatt sokszor nehézségbe ütközik. Ilyen esetekben, illetve prae- vagy peripubertaskorban (ejakuláció hiányában) műtéti úton nyert hímivarsejtek vagy spermatogenetikus őssejtek krioprezervációja végezhető. A spermatogenetikus őssejtek vonatkozásában a későbbi felhasználás lehetőségei jelenleg experimentális jellegűek. Speciális megközelítést igényelnek a heredaganatos páciensek. Megállapításaik alapján egyértelműen szükséges egy egységes szakmai irányelv szerint, az andrológiai és onkológiai team szoros együttműködésén alapuló fertilitásprezervációs rendszer kialakítása, amelyhez a megfelelő hely biztosítása, a humánerőforrás képzése mellett az infrastrukturális, finanszírozási és jogi környezet megteremtése is szükséges. Tekintve, hogy hazánkban az onkológiai kezelésre szoruló fiúgyermekek és fertilis korú férfiak nemzőképesség-megőrzésének mértéke elmarad az ideálistól, egyéni és társadalmi szempontból is kiemelten fontos, hogy a legkorszerűbb eljárásokhoz az érintett betegek megfelelő helyen és módon hozzáférjenek. Orv Hetil. 2023; 164(51): 2016–2023.

1958-ban Verner és Morrison írta le az elnevezésében a vizes hasmenésre, hypokalaemiára és achlorhydriára utaló szindrómát (watery diarrhea, hypokalaemia, achlorhydria – WDHA). A nagy mennyiségű vazoaktív intestinalis peptidet (VIP) termelő VIPomák rendszerint a hasnyálmirigyből származnak. A tipikus tünetek fontos szerepet játszanak a VIPoma diagnózisában. A hasmenés a diagnózis felismerése előtt évekig perzisztálhat. A kezeletlen WDHA-szindróma a hosszabb ideig fennálló exsiccosis, illetve az elektrolit- és sav-bázis háztartás zavara miatt krónikus veseelégtelenséghez vezethet, ami a betegség lefolyását súlyosbíthatja. Specifikus marker (VIP) meghatározása érzékeny módszer a kórisme felállításához. A felismerésben segítséget nyújt az endoszkópos ultrahang, komputertomográfia, mágneses rezonancia és főleg a szomatosztatinanalógokkal végzett szcintigráfiás vizsgálat. A kezelési lehetőségek közé tartozik a daganat reszekciója, a kemoterápia és a tünetek csökkentése érdekében a szomatosztatinanalógok alkalmazása. A korai diagnózis és kezelés kedvezően hathat a betegek életben maradására. A VIPomák társulhatnak az 1-es típusú multiplex endokrin neoplasia (MEN-1) szindrómához.

Bevezetés: A szürkehályog-műtétek eredményeinek javítására kifejlesztett femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek tökéletesítésére nagy energiák összpontosulnak. Célkitűzés: A femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek során alkalmazott új, 2.16-os vezérlőszoftverrel és a módosított kezelési maszkkal (SoftFit^®) nyert tapasztalatok értékelése. Módszer: A 2.16-os szoftvert és az új kezelési maszkot 100 páciens 100 szemén alkalmazták femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek során. Eredmények: A megújult rendszerrel a femtolézeres előkezelés 45–60 másodpercre csökkent. Az új kezelési maszk kisebb mérete könnyebb illesztést tett lehetővé akár gyermekszemen is. A maszkot rögzítő szívóerő 40–50 Hgmm-ről 16–20 Hgmm-re csökkent. A subconjunctivalis suffusio aránya 40%-ról 15–20%-ra csökkent, súlyossága mérséklődött. Szaruhártyaredők nem jelentkeztek, a szabadon lebegő capsulotomiák aránya 30%-ról 97%-ra nőtt. A lézerkezeléshez szükséges energia csaknem 50%-kal csökkent. A tervezettnek megfelelő cornealis sebek könnyen megnyithatóak és pontosan záródóak voltak. Következtetések: A SoftFit^® kezelési maszk és az új szoftver a femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek alkalmazási lehetőségeit bővítette, lehetővé téve a gyermekkori szürkehályog-műtétekben történő alkalmazást. A fejlesztések a módszer biztonságosságát és kiszámíthatóságát tovább növelték. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 221–225.

Kinetoplastids are flagellated protozoa, including principally free-living bodonids and exclusively parasitic trypanosomatids. In the most species-rich genus, Trypanosoma, more than thirty species were found to infect bats worldwide. Bat trypanosomes are also known to have played a significant role in the evolution of T. cruzi, a species with high veterinary medical significance. Although preliminary data attested the occurrence of bat trypanosomes in Hungary, these were never sought for with molecular methods. Therefore, amplification of an approx. 900-bp fragment of the 18S rRNA gene of kinetoplastids was attempted from 307 ixodid and 299 argasid ticks collected from bats, and from 207 cimicid bugs collected from or near bats in Hungary and Romania. Three samples, one per each bat ectoparasite group, were PCR positive. Sequencing revealed the presence of DNA from free-living bodonids (Bodo saltans and neobodonids), but no trypanosomes were detected. The most likely source of bodonid DNA detected here in engorged bat ectoparasites is the blood of their bat hosts. However, how bodonids were acquired by bats, can only be speculated. Bats are known to drink from freshwater bodies, i.e. the natural habitats of B. saltans and related species, allowing bats to ingest bodonids. Consequently, these results suggest that at least the DNA of bodonids might pass through the alimentary mucosa of bats into their circulation. The above findings highlight the importance of studying bats and other mammals for the occurrence of bodonids in their blood and excreta, with potential relevance to the evolution of free-living kinetoplastids towards parasitism.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate^® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, amely jelentősen rontja az életminőséget. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a krónikus pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben 123 releváns megállapítás került összeállításra. Az evidencia osztályozása az UpToDate^® rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes, illetve erős egyetértéssel fogadtak el. A jelen irányelv hazánkban az első, bizonyítékalapú útmutató a krónikus pancreatitis kezeléséhez. Az irányelv komoly segítséget nyújt a krónikus pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 262–288.

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate^® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

A hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése gyermekkorban ritka és etiológiája változatos. Az utóbbi 10–15 évben a gyermekkori pancreatitisek gyakorisága növekedést mutatott világszerte. A betegség korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a gyermekkori pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 8 témakörben (Diagnózis, Etiológia, Prognózis, Képalkotók, Kezelés, Epeúti beavatkozás, Szövődmények, Krónikus pancreatitis) 50 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate^® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült gyermekkori pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport gyermekkori pancreatitis kezelési irányelvei komoly segítséget nyújtanak a gyermekkori pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért bízunk benne, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 308–325.