Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tibor Takács x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: Napjainkban a perifériás verőérbetegségek incidenciája mellett a sürgős végtagmentő műtétet igénylő, kritikus végtagischaemiás esetek aránya is növekszik. A modern orvoslás alapelve a minimálinvazivitás szemlélete, így az érrendszer helyreállító beavatkozásaiban is elsődlegessé váltak az endovascularis technikák. Az arteria poplitea atheroscleroticus betegségei korábban a térd alá vezetett femoropoplitealis bypassműtét indikációját jelentették. Manapság egyre gyakrabban használunk intervenciós megoldásokat, ezen az érszakaszon azonban a sztentek használatának indikációjában az irodalom nem egységes. Célkitűzés: Érsebészeti osztályunkon 2016. január óta használunk Jaguár öntáguló flexibilis sztenteket az arteria poplitea atheroscleroticus betegségeinek kezelésére, célunk ezen beavatkozások effektivitásának vizsgálata volt. Módszer: Vizsgálatunkba klinikánk Érsebészeti Osztályán 2016. január 1. és 2017. december 31. között olyan arteria poplitea intervención átesett betegeket válogattuk be, akiknél Jaguár sztent beültetése is történt. Egyéves utánkövetés során vizsgáltuk a sztentek átjárhatóságát, az amputációmentes túlélést és az ezeket befolyásoló rizikófaktorokat. Statisztikai analízis: A folyamatos változók összehasonlítását Student-féle t-teszttel, a kategorikusokat khi-négyzet-próbával végeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban 33 esetben végeztünk olyan poplitea, illetve femoropoplitealis endovascularis beavatkozást, melynek során az arteria poplitea szegmentbe Jaguár sztent beültetése is történt. Reoperációt igénylő posztintervenciós szövődmény 2 esetben fordult elő. Az utánkövetés során az első év végén a popliteasztentek primer átjárhatósága 58,1%-os, szekunder átjárhatósága 74,2%-os, míg az amputációmentes túlélés 96,8%-os volt. Következtetés: Eredményeink alapján – a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva – megállapítható, hogy bár a Jaguár sztentek egyéves primer átjárhatósága relatíve alacsonyabb, az egyéves amputációmentes túlélés már jónak mondható, emellett a módszer sok esetben lényegesen kisebb műtéti terheléssel jár. Orv Hetil. 2020; 161(15): 588–593.

Open access

Abstract

The main characteristics of intra-EU labour mobility are well documented. There is less focus, however, on the pattern of mobility of the East European (EU-13) EU-mobile citizens. This group constitutes more than half (57%) of all the EU movers and show, to some extent, other features than the rest of the EU mobile citizens (EU-15). The first part of this paper gives a brief overview of some key demographic and labour market characteristics of the East European mobile citizens in the most important destination countries. The perspectives of the sending countries are not analysed frequently enough, and thus the second part of the paper focuses on this issue in the case of Hungary, by asking to what extent the serious labour shortages, ensuing from the outflow of Hungarians, could be compensated by the recent increase of immigration of third country nationals. Using OECD data, the paper quantifies the balance of labour gains and losses for Hungary and compares this with Czechia, Poland, and Slovakia. The analysis concludes that despite the substantial recent inflow of third country nationals into Hungary, it remains to be seen whether this has a real substitution effect for the lost domestic labour force.

Open access
Authors: István Takács, Ilona Benkő, Erzsébet Toldy, Norbert Wikonkál, László Szekeres, Edit Bodolay, Emese Kiss, Zoltán Jambrik, Boglárka Szabó, Béla Merkely, Zsuzsa Valkusz, Tibor Kovács, András Szabó, Orsolya Grigoreff, Zsolt Nagy, Judit Demeter, Henrik Csaba Horváth, Nóra Bittner, Szabolcs Várbíró and Péter Lakatos

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. A probléma megoldása széles körű összefogást sürget. Ezt felismerve, a D-vitamin-hiány következményeivel küzdő legnagyobb magyarországi orvostársaságok közös konszenzust dolgoztak ki a D-vitamin-hiány jelentőségéről, felismerési lehetőségeiről, a prevenció és a kezelés javasolt módjairól. A társaságok szakmai irányelvei mellett ennek a konszenzusnak az eredménye iránymutatást ad a gyakorló orvosoknak a D-vitamin-hiány megelőzéséhez és kezeléséhez. Emellett szeretné ráirányítani a szakmai döntéshozók és a laikus közönség figyelmét a probléma fontosságára.

Open access