Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • Author or Editor: Zsolt Baranyai x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A mediastinum kórképeinek jellemzője, hogy az életfontosságú képletek anatómiai koncentrációja egyszerre jelent diagnosztikus és sebésztechnikai kihívást. Az itt jelentkező térfoglaló folyamatok növekedésük során hosszú ideig tünetszegények vagy tünetmentesek lehetnek, s ezért nemegyszer extrém méretet elérve kerülnek műtétre. Az 58 éves férfi beteg 15 éve ismert, légzési panaszokat okozó, a bal hátsó mediastinumban és retroperitoneumban lévő kiterjedt térfoglaló folyamat és mellkasi folyadékgyülem miatt került klinikánkra felvételre. A mellkasi fluidum citológiai vizsgálatával malignitást nem tudtunk igazolni. CT- és MR-vizsgálatokkal nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy a folyamat a mediastinalis térből (Th. IX–X. csigolya területe) vagy a bal mellékveséből indult ki. Hormonális aktivitást nem észleltünk. Thoracolaparotomiából 20,2 × 11,1 × 10,8 cm átmérőjű, gerinceredetű tumort exstirpáltunk, rekeszrekonstrukciót végeztünk. A szövettani vizsgálat schwannomát igazolt. A hosszas kompresszió miatt komprimált bal tüdő a megszakított légzésrehabilitációs kezelés hatására csak részlegesen expandált. Az általában csak előrehaladott állapotban felismerésre kerülő, nagyméretű mediastinalis térfoglalásoknál, más terápiás modalitások hiányában, kizárólag műtéti megoldás eredményezhet gyógyulást. Ezek a műtétek csak multidiszciplináris összefogással, kellő jártassággal rendelkező központokban végezhetők. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1476–1479.

Open access

Arrodált gyomorgyűrűk kezelése – irodalmi áttekintés egy eset kapcsán

Treatment of neglected gastric bands – review of the literature in relation to a case

Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Baranyai, Keresztély Merkel, Miklós Horváth, István Hritz, and Attila Szijártó

Összefoglaló. Bevezetés: 70 éves férfi beteg kóros kövérség (BMI: 50,1) miatt 2005-ben gyomorgyűrű beültetésben részesült. 2020 decemberében hasfali phlegmone hátterében igazolt port infekció miatt más intézetben subcutan incisió, lavage történt. CT-vizsgálattal, majd gasztroszkóppal a gyomorgyűrű arrosióját, intramurális elhelyezkedését igazoltuk. A műtét során laparoszkópos technikával a gyomor corpus nagygörbületén ejtett, kb. 2 cm nagyságú nyíláson keresztül távolítottuk el a gyűrűt. A beteg szövődménymentesen került emisszióra. Megbeszélés: Mintegy 20 évvel ezelőtt a laparoszkópos állítható gyomorgyűrű (LAGB) rendkívül népszerű volt. A LAGB azonban számtalan rövid és hosszú távú szövődménnyel jár, ezért egyre inkább kikerül a bariátriai sebészet tárházából. A gyűrű arrosiója ritka, súlyos szövődmény. Eltávolításának többféle módja lehet. A gyomorgyűrű eltávolítása általában a testsúly jelentős növekedésével jár. A betegeknél konverziós bariátriai műtétet, laparoszkópos gyomor sleeve reszekciót, vagy gyomor bypass műtétet lehet végezni.

Summary. Introduction: Extreme obese (BMI: 50.1) 70 year old male patient after LAGB procedure in 2005, with abdominal wall and port infection underwent subcutaneous incision drainage of the area in December 2020. CT and Gastroscopy confirmed gastric penetration and intramural position of the Band. Using laparoscopic approach with incision of 2 cm of the stomach at the gastric greater curvature the band had been removed. Patient had been discharged without any complications. Discussion: LAGB was a very popular bariatric approach at the first decade of laparoscopic bariatric surgery. The increased incidence of short and long term complications reduced worldwide the number of LAGB procedures. Band penetration is a rare but dangerous complication. Laparoscopic removal is recommended. Usually, the intervention is followed by significant weight gain which can be treated with conversion of LAGB to Sleeve Gastrectomy or LGBP procedure.

Open access

Az interleukin-6-expresszió vizsgálata colorectalis adenocarcinomában szenvedő betegeken

Investigation of IL6 expression in patients with colorectal adenocarcinoma

Orvosi Hetilap
Authors: Valéria Jósa, Krisztina Féderer, Zsombor Zrubka, Lilla Reiniger, and Zsolt Baranyai

Összefoglaló. Bevezetés: A gyulladásos folyamatok és a tumorok kialakulása, illetve progressziója közötti összetett kapcsolat ismert. Az interleukin-6 (IL6) egy pleiotrop gyulladásos citokin, melynek tumorstimuláló és -gátló tulajdonsága is van. Célkitűzés: Kutatásunk célja az IL6-expresszió vizsgálata volt colorectalis adenocarcinoma miatt reszekción átesett betegek szövettani metszetein. Módszer: Az Uzsoki Utcai Kórházban 2004 és 2011 között reszekált 64, colorectalis tumoros beteg demográfiai, sebészeti és patológiai adatait gyűjtöttük össze. A betegek szövettani metszeteit IL6-antitesttel festettük. A digitalizált metszeteket kvantitatív színelemzéssel kiértékeltük, majd az eredményeket a betegek klinikai paramétereinek függvényében elemeztük. Eredmények: Előrehaladott stádiumú betegekben a tumorsejtek IL6-expressziója szignifikánsan magasabbnak bizonyult lineáris regresszióval. A tumorsejtek IL6-expressziója azonban nem korrelált a nemmel, az életkorral vagy a tumor differenciáltságával. Megbeszélés: Különbségek mutatkoztak a tumorsejtek és a stromasejtek IL6-kifejeződése között. Következtetés: Az IL6 hasznos marker és potenciális terápiás cél lehet az előrehaladottabb stádiumú colorectalis tumoros betegeknél. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1502–1507.

Summary. Introduction: It is well known that there is a complex correlation between inflammation and tumor development and tumor progression. Interleukin-6 (IL6) is a pleiotropic inflammatory cytokine with both tumor stimulating and inhibiting effect. Objective: The goal of our study was to evaluate the IL6 expression of histological slides from patients after resection of colorectal adenocarcinoma. Method: Demographical, surgical, and pathological findings of 64 patients with colorectal cancer operated between 2004 and 2011 in Uzsoki Teaching Hospital were evaluated. Histopathological slides were stained with IL6 antibody. The digitalized slides were assessed with quantitative color analysis, and the results were evaluated according to patients’ clinical parameters. Results: Linear regression showed significantly higher IL6 expression in the tumor cells in patients with advanced stages. However, the IL6 expression of the tumor cells did not correlate with sex, age, or tumor grade. Discussion: There were differences between the IL6 expression in tumor cells and stromal cells. Conclusion: IL6 may be a useful marker and potential therapeutic target in patients with advanced colorectal cancer. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1502–1507.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Baranyai, Ákos Balázs, Péter Kupcsulik, and László Harsányi

Absztrakt:

Bevezetés: A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforáció napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A sikeres kezelés függ a különböző klinikai tényezőktől, az egészségügyi felszereltségtől, de leginkább a rendelkezésre álló szaktudástól, tapasztalattól. Betegek és módszerek: Retrospektív módon elemeztük a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján 2005 és 2017 között nem tumoros eredetű nyelőcső-perforáció miatt műtéttel kezelt betegek adatait. Eredmények: A fenti időszak alatt 77 beteget kezeltünk, mindegyikük külső intézetből került átvételre. 15 beteg (19%) sokkos állapotban érkezett. A perforáció 29 (38%) esetben spontán, 32 (41%) alkalommal endoszkópia során, 12 (16%) betegnél idegentest-elakadás miatt, 4 (5%) esetben pedig nyelőcsővarix-vérzés ballon-kompressziós terápiája után alakult ki. A betegek a tünetek kialakulása után átlagosan 2,7 nappal kerültek klinikánkra. 11 (14%) betegnél drainage-t, 6 (8%) alkalommal suturát, 8 (10%) funduplicatiót, illetve 19 (25%) betegnél nyelőcső-kirekesztést alkalmaztunk. Reoperációkkal együtt 33 (43%) betegnél pedig teljes oesophagus exstirpatióra kényszerültünk. 27 (36%) beteget vesztettünk el. Megbeszélés, következtetések: A nyelőcsősérülések sebészi ellátását alapvető két tényező befolyásolja: a műtét előtti észlelési idő hossza és a szeptikus tünetek fennállása. Alapvetően a késedelem miatt kényszerülünk radikális – csonkító – műtétekre. Az időveszteség oka a nem egységes diagnosztikai stratégiában, a valós diagnózis felismerésének késedelmében rejlik.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Ákos Balázs, Tamás Vass, Zsolt Baranyai, Kinga Bán, and Attila Szijártó
Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ákos Balázs, Tamás Vass, Dávid Tárnoki, and Zsolt Baranyai

Absztrakt:

A lenyelt idegen test gastrointestinalis traktusból való kilépése és migrációja az idegentest-nyelések számához képest ritka jelenség. Bemutatott két esetünkben a súlyos szeptikus állapot sürgős sebészeti beavatkozást igényelt. Az egyik esetben a máj állományába és a retroperitoneumba, a másik esetben a máj bal lebenyén keresztül a pericardiumba hatoltak a hónapokkal korábban lenyelt drótdarabok. Első esetünknél a retroperitoneumban, majd a femoralis régióban, a második esetnél a máj és pericardium területén észleltünk a feltárás során suppurativ szövődményt. Az extrakció után első esetünkben ismételt műtétre kényszerültünk a retroperitonealis phlegmonének a femoralis régióra terjedése miatt. A tályogrendszerek kiürítése után mindkét esetben gyógyulást sikerült elérnünk. Az esetek diagnosztikus problémái tanulságosak a mindennapi gyakorlat számára. Orv Hetil. 2019; 160(42): 1677–1681.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Pál Szűcs, János Farkas, Péter Schimert, Zsolt Baranyai, and Elek Dinya

Absztrakt:

Bevezetés: Az általános anesztézia szerves része a légútbiztosítás, melynek helytelen végzése súlyos rövid és hosszú távú szövődményekhez vezethet. Célkitűzés: Azt mértük fel, hogy a légútbiztosítás lépéseit ellenőrző lista alkalmazása csökkenti-e a szövődmények számát intézetünkben. Módszer: Obszervációs, prospektív, kontrollált vizsgálatunk keretében ellenőrző listát és adatgyűjtő lapot készítettünk. Egy hónapig ellenőrző lista nélkül, egy hónapig az ellenőrző lista birtokában történt az összes légútbiztosítás. A légútbiztosítási manőverek kimenetelét és az ehhez köthető korai szövődmények előfordulását értékeltük az ellenőrző lista bevezetése előtt és után. Elsődleges végpont: a váratlan nehéz légút incidenciája. Másodlagos végpontok: a nehéz intubáció, a sikeres első intubáció, az aspiráció, a keringésleállás, a posztindukciós hipotenzió és deszaturáció, a lágy részek, fogak sérülései. Eredményeinket a szövődmények kockázatát ismerten befolyásoló tényezőkre (a beavatkozások sürgőssége, az orvosok tapasztalata) is korrigáltuk. Eredmények: Az ellenőrző lista bevezetése előtti (n = 439) és az azt követő (n = 423) időszak eseteit értékelve az akut szövődmények gyakoriságában nem találtunk különbséget. Az elsődleges végpontban (7,29% és 6,14%) nem volt érdemi differencia (1,15%, 95% CI: –2,26%–4,56%, p = 0,5). A másodlagos, illetve járulékos végpontok tekintetében sem találtunk különbséget. A kockázati tényezőkre való korrekció után sem volt hatása az ellenőrző listának a szövődmények gyakoriságára. Következtetés: Intézetünkben az ellenőrző lista bevezetése önmagában nem eredményezett érdemi változást a légútbiztosítás rövid távú szövődményeinek kockázatában. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1025–1035.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Baranyai, Gábor Répássy Jr., Viktória Molnár, Gábor Forgács, Tamás Hacki, Valéria Jósa, Ákos Balázs, and Tamás Vass

Absztrakt:

A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforatio napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A háttérben álló kiváltó okok, a kísérő betegségek, a lokalizáció és a kialakuló gyulladás eltérő mértéke miatt néha váratlan szituációval találkozik a sebész. Az 58 éves nőbetegnél a gyomor mellűri inkarcerált herniája miatt kialakult oesophagusperforatio és a következményes nekrotizáló mediastinitis miatt végeztünk oesophagusexstirpatiót, cervicalis oesophagostomiát alakítottunk ki. A tápcsatorna rekonstrukciója során a nyelőcsőcsonk ismeretlen eredetű, teljes hosszát érintő „zsugorodását” találtuk. A csőgyomrot a hypopharynxra anasztomizáltuk, a kialakult insufficientia konzervatív terápiára szanálódott. A beteg komplex nyelésterápia után visszanyerte részleges nyelési képességét. A nem tumoros alapbetegség miatt képzett hypopharyngogastrostoma irodalmi ritkaság. Kényszerhelyzetben, mint amilyen az esetünk is volt, választható műtéti megoldás. A beavatkozást azonban teammunkán alapuló rehabilitációnak kell követnie, amelynek során kiemelt szerepe van a nyelési terápiának. Orv Hetil. 2020; 161(18): 756–760.

Open access

A magasabb vérlemezkeszám mint a fej-nyak tumoros betegek túléléssel kapcsolatos esetleges prognosztikai faktora

Elevated platelet count as a possible prognostic marker of survival in patients with head and neck tumours

Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Szilasi, Valéria Jósa, Zsombor Zrubka, Tünde Mezei, Keresztély Merkel, Frigyes Helfferich, and Zsolt Baranyai

Összefoglaló. Bevezetés: Régóta ismert, hogy a daganatokhoz társuló emelkedett vérlemezkeszám rosszabb túléléssel társul. Fej-nyak tumoros betegek esetében kevés információ áll rendelkezésünkre ezzel az összefüggéssel kapcsolatban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a fej-nyak daganatos betegek prognózisa és a thrombocytosis közötti összefüggés tanulmányozása volt. Módszer: Különféle stádiumú és lokalizációjú, 312, fej-nyak tumoros beteg retrospektív adatait elemeztük. A műtét előtti vérlemezkeszámokat vizsgáltuk, a 300 G/l feletti értéket tekintettük emelkedett thrombocytaszámnak. A vérlemezkeszám és a túlélés közötti kapcsolatot Kaplan–Meier-módszerrel és multivariáns Cox-regresszióval elemeztük. Eredmények: Emelkedett thrombocytaszám mellett szignifikánsan rosszabb túlélést észleltünk (5 éves túlélés: p = 0,007, betegségmentes túlélés: p = 0,192). Ez az összefüggés még akkor is fennállt, amikor multivariáns analízissel nemre, korra, stádiumra, differenciáltsági fokra, lokalizációra, valamint fehér- és vörösvérsejtszámra korrigáltuk az elemzést (5 éves túlélés: p = 0,027). A különféle anatómiai lokalizációkban eltérő mértékben észleltünk 300 G/l feletti vérlemezkeszámot (algarat: 43,6%, sub- és supraglottis: 35,8%, szájüreg: 35,7%, hangszalag: 22,5%, szájgarat: 19%, multiplex: 50%), ez azonban nem befolyásolta szignifikánsan a túlélést (p = 0,603). Következtetés: A daganathoz társuló thrombocytosis összefüggésbe hozható a fej-nyak tumoros betegek rosszabb túlélésével. Az egyes lokalizációkban talált különböző vérlemezkeszámok nem befolyásolják eltérő mértékben a túlélést. Orv Hetil. 2021; 162(17): 676–682.

Summary. Introduction: The association between cancer-related thrombocytosis and worse survival has been described with a variety of solid neoplasms. However, only limited data are available on the prognostic significance of elevated platelet count in head and neck tumours. Objective: We aimed to investigate the correlation between the survival of patients with head and neck cancer and thrombocytosis. Method: We conducted an analysis of the data from 312 patients with head and neck squamous cell carcinoma of various stages and locations. Preoperative platelet counts were analysed; elevated platelet count was defined as 300 G/l or higher. The influence of platelet count on survival was calculated with the Kaplan–Meier method as well as with multivariate Cox regression. Results: In patients with excessive thrombocytosis, survival was significantly worse (overall survival: p = 0.007, disease-free survival: p = 0.192). This association remained significant even after adjusting the multivariate analysis for age, gender as well as tumour stage, grade, location, red and white blood cell count (overall survival: p = 0.027). The magnitude of thrombocytosis differed among tumours of different anatomical locations (hypopharynx: 43.6%, sub- and supraglottis: 35.8%, oral cavity: 35.7%, vocal cord: 22.5%, oropharynx: 19%, multiple: 50%), but this did not affect survival significantly (p = 0.603). Conclusion: Elevated platelet count may be related to a worse prognosis in head and neck squamous cell carcinoma patients. The impact of thrombocytosis does not vary with the anatomical location of the tumour. Orv Hetil. 2021; 162(17): 676–682.

Open access