Search Results

You are looking at 1 - 10 of 47 items for

  • Author or Editor: Zsolt Tulassay x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search
Open access

A több időzónán átívelő repülés egyik legfontosabb egészségügyi kérdését az időeltolódás okozta tünetek, angol szóval „jet lag” képezik. Ezen állapot elnevezésére az „időzóna-baj” megjelölést javasoljuk. Alvászavar (álmatlanság, aluszékonyság), testi tünetek, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése a legjellemzőbb. Hátterében a célállomás fény–sötétség és a belső óra ciklusának eltérése áll. Kezelésében a belső óra helyreállítása megfelelő fénybehatás vagy melatonin alkalmazásával, az alvás optimális időzítése és tartamának szabályozása, valamint gyógyszerek alkalmazása merülhet fel. Orv. Hetil., 2011, 152, 2021–2024.

Open access

Az overlap szindróma az autoimmun májbetegségek közötti biokémiai, szerológiai, hisztológiai vagy radiológiai átfedéseket, az autoimmun hepatitis és primer biliaris cirrhosis vagy primer szklerotizáló cholangitis együttes fennállását jelenti. Pontos gyakoriságuk nem ismert, 5–20%-os előfordulásról számolnak be. Az overlap szindrómáknak nincs kórjelző diagnosztikus vizsgálata, a klinikai tünetek, biokémiai, szerológiai, radiológiai és hisztológiai vizsgálatok eredményének együttes értékelésén alapul a kórisme. A domináns megjelenésen alapuló, egyénre szabott, urzodezoxikólsavval végzett és/vagy immunszuppresszív (kortikoszteroid-) kezelést a tapasztalatok, illetve retrospektív, nem randomizált vizsgálatok eredményei alapozzák meg. Orv. Hetil., 2013, 154, 923–929.

Open access
Authors: Gábor Lakatos and Zsolt Tulassay

A probiotikumok a szervezet számára előnyös tulajdonságú, élő mikroorganizmust tartalmazó készítmények. A tápcsatorna baktériumflórájának megváltoztatása kedvező hatású lehet számos emésztőszervi betegség kezelésében. Bár a probiotikumok pontos hatása nem egyértelmű, alkalmazásuk széles körben elterjedt a világ számos országában. Az egyes probiotikumokkal, illetve kombinációkkal kapcsolatos eredmények nem általánosíthatók. Nem tisztázott a kezelés ajánlott dózisa sem. Bár a probiotikumokat általában biztonságos szereknek tekintik, óvatosság indokolt a készítmények rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban, mivel a kezelés mellékhatásaként súlyos szövődmények jelenhetnek meg. Összefoglalónkban az emésztőszervi betegségekben alkalmazott probiotikumokkal szerzett tapasztalatokat ismertetjük.

Open access

Az utóbbi évtizedben az antikoaguláns és thrombocytaaggregáció-gátló készítmények alkalmazása a különböző szív- és érrendszeri, illetve vérképző szervi betegségekben széles körűvé vált. Ezek a készítmények a thromboemboliás események kockázatának csökkentését szolgálják, ugyanakkor növelik az emésztőrendszeri vérzés lehetőségét. Az endoszkópos beavatkozások során az antikoagulálás felfüggesztése, ezáltal a thromboemboliás szövődmények kialakulásának kockázata minden esetben gondosan mérlegelendő a kezelés folytatásával járó fokozott vérzés kockázatával. Ideiglenes antikoagulálásra szoruló betegeknél (például a mélyvénás thrombosis eseteiben) az elektív endoszkópos beavatkozások későbbi időpontra halasztandók. Kis vérzési kockázatú endoszkópos vizsgálatok előtt (például diagnosztikus vizsgálatok biopsziával) nem szükséges az antikoaguláns kezelés módosítása vagy felfüggesztése. Fokozott vérzési kockázattal járó beavatkozások eseteiben (mint például a polypectomia és a sphincterotomia) egyéni megítélés szükséges; az orális antikoaguláns kezelés felfüggesztése javasolt áthidaló heparinnal vagy a nélkül (a thromboemboliás kockázat függvényében). A thrombocytaaggregáció-gátló készítmények (aszpirin, clopidogrel, ticlopidin) szintén fokozhatják az emésztőrendszeri endoszkópos beavatkozásokkal járó vérzés kockázatát. Felső pánendoszkópia előtt nem szükséges a kezelés felfüggesztése. Egyéb vizsgálatok előtt 4–7 nappal (a szív- és érrendszeri kockázat függvényében) megszakítható a kezelés. Ha az aszpirint elsődleges megelőzésre alkalmaztuk, polypectomia után 14 nappal, sphincterotomiát követően 10 nappal állítható vissza. A másodlagos megelőzés eseteiben a beavatkozást követően egy héttel folytatandó az aszpirin adagolása.

Open access

A szerzők a vastagbélszűrés módszereinek áttekintése során a kolonoszkópia szerepét mutatják be. Ez a módszer kiemelten érzékeny és fajlagos a colorectalis rákok és adenomák kimutatásában. Lehetőséget ad arra is, hogy a vizsgálat során a rákelőző állapotnak megfelelő adenomát eltávolíthassák, ezáltal a rák kialakulásának alapját szüntetik meg. A kolonoszkópia a vastagbélszűrés elsődleges egylépcsős költséghatékony módszere.

Open access

A nyelőcsőrák a hatodik leggyakoribb daganatos halálok, gyakorisága nő. A nyelőcsőrákok 95%-a laphámrák vagy adenocarcinoma. Bár a nyelőcsőlaphámrák és az adenocarcinoma szövettana és előfordulása különböző, számos kockázati tényezőjük (dohányzás, táplálkozási szokások), valamint a daganatkialakulás folyamata hasonló. A nyelőcsőrák több mint 90%-ban előrehaladott állapotban derül ki. A felismerés és a kezelés lehetőségeinek fejlődése ellenére kórjóslata rossz, az ötéves túlélés 10–13%. A kórélettani háttér pontosabb megértése a megelőzést segítheti, részben természetes hatóanyagok, részben nemszteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásával.

Open access

Az endoszkópos vizsgálatok során gyakran alkalmaznak nyugtató és fájdalomcsillapító hatású gyógyszereket. A szedáció növeli a betegek együttműködését, segítve ezzel a vizsgálatok elvégzését és biztonságos befejezését, hátránya azonban, hogy növeli a vizsgálatok időtartamát, költségét, illetve szövődményeket okozhat. Szedatív gyógyszeres előkészítés alkalmazására felső panendoszkópia, kolonoszkópia és endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia során egyaránt sor kerülhet. A szedáció egyes formái, a használt gyógyszerek mellett az összefoglalás áttekinti az endoszkópos gyógyszeres előkészítés során alkalmazható újabb módszereket, valamint bemutatja a hazánkban elterjedt gyakorlatot. Orv. Hetil., 2011, 152, 428–436.

Open access
Authors: Dóra Lippai and Zsolt Tulassay

Az eosinophil oesophagitis (EO) olyan, többnyire orális antigénmediált, idült, reverzíbilis, eosinophil granulocyták okozta nyelőcsőgyulladás, amely dysphagiához, fokozódó nyelőcsőszűkülethez és falatelakadáshoz vezethet. A tünetek gyakran emlékeztetnek a gastrooesophagealis refluxbetegségre (GORB). A betegség főként a fiatal férfiakat érinti, gyakran társul atópiás kórképekkel és orális antigénekkel szembeni érzékenységgel. Az EO kialakulásában szerepe van a környezeti (például: ételallergének) és genetikai tényezőknek (például: eotaxin-3) egyaránt. A megfelelő ételallergének kiküszöbölése, illetve gyulladáscsökkentő kezelés mellett a tünetek és a szövettani kép reverzíbilisek. A remisszió fenntartására gyakran hosszan tartó kezelés szükséges. A panaszt okozó szűkületek ballonos tágítást igényelnek.

Open access

A hepatocellularis carcinoma kórjóslata rossz. A felismeréskor a betegek 85%-a nem alkalmas a kuratív kezelésre, ezekben az esetekben a palliatív módozatok, a transarterialis kemoembolisatio, a rádiófrekvenciás ablatio és a szisztémás kemoterápia alkalmazhatóak. A szisztémás kemoterápia eredményei kiábrándítóak. Molekuláris biológiai ismereteink a célzott kezelési lehetőségek tárát bővíthetik a jövőben. Jelenleg a multikinázgátló sorafenib van csak törzskönyvezve hazánkban, de ígéretesek lehetnek még a VEGF-gátlók (bevacizumab, sunitinib), az EGFR-útvonal gátlása (erlotinib), valamint az mTOR-gátlók (rapamycin és származékai). Előnyös lehet a sorafenib vagy más érképződést gátló együttes adása helyi ablatív eljárásokkal (transarterialis kemoembolisatio, rádiófrekvenciás ablatio) vagy kuratív hepatectomiával. A jövő további lehetőségei közé tartoznak a Wnt-útvonalat módosítók, a retinoid vegyületek, a sejtciklusgátlók, a proteoszómagátlók és az epigenetikus kezelés. Orv. Hetil., 2010, 43, 1763–1768.

Open access