Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Zsolt Visy x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Summary

Christianity spread out in Pannonia, too, and in the 3rd century there are proofs of its existence in the southern part of both Pannonias. Christianity became stronger in consequence of placing the officium praesidis of Valeria to Sopianae at the end of the 3rd century. The flourishing of ancient Christianity in Sopianae and in the surrounding villas was in the second half of the 4th century. The bronze casket mounts recently found in Bakonya support this historical reconstruction and offer new evidence for the presence of rich Christians in that era.

Open access

Kutatások az énlaki (Inlăceni) castellumban

New research in the auxiliary fort at Énlaka/Inlăceni (Romania)

Archaeologiai Értesítő
Author:
Zsolt Visy

Absztrakt

A 2021-es ásatás a két oldalkapu területén zajlott. Kiderült, hogy a kőkapuk tornyai később, Caracalla alatt épültek. A porta principalis sinistra területén a 3. század közepén épült kapunyílást elzáró fal maradványai is napvilágra kerültek. Az ásatás során a cohors VIII Raetorum építési feliratának töredéke került elő a 149. évből. Az új felirat nemcsak az építés pontos idejét jelzi, hanem azt is, hogy az építtető ez a cohors volt, és nem a korábban feltételezett cohors IIII Hispanorum.

The excavation in 2021 took place in the areas of the two side gates. It turned out that the stone gate towers were built later, under Caracalla. In the area of the porta principalis sinistra, the remains of the wall blocking the gate opening, which was built in the middle of the 3rd century, dame to light. During the excavation, a fragment of the building inscription of the cohors VIII Raetorum from the year 149 was found. The new inscription not only indicates the exact time of construction, but also indicates that the builder was this cohort and not the previously assumed cohors IIII Hispanorum.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Benjamin Bereznai
,
Anita Trauninger
,
Ilona György
,
Katalin Szakszon
,
Zsuzsanna Almássy
,
Endre Pál
,
Ágnes Herczegfalvi
,
Katalin Várdi Visy
,
Zsolt Illés
, and
Mária Judit Molnár

A Pompe-kór kialakulásáért az alfa-glikozidáz enzim autoszomális recesszíven öröklődő hiánya, illetve kóros működése felelős. Célok és módszerek: A szerzők tanulmányukban 11, Pompe-kórral diagnosztizált magyar beteg klinikai fenotípusát elemezték, és nyolc esetben az enzimpótló kezelés melletti hosszmetszeti megfigyelés eredményeit értékelték. Eredmények: Egy betegben az első tünet már az újszülöttkorban jelentkezett, kezdeti cardiomyopathia és nagyon enyhe izomhypotonia formájában. A korai kezdet ellenére a progresszió nagyon lassú volt: négyéves korától részesült enzimpótló kezelésben, hatévesen motoros deficit már nem volt észlelhető. Egy beteg 2,5 évesen tünetmentes. A felnőttkori formákban 20 és 50 év között kezdődtek az első tünetek, a végtagövi izomgyengeség spektruma az enyhétől a súlyos érintettségig terjedt. Három esetben légzési elégtelenséget észleltek. Az enzimpótló terápiát a legtöbb esetben szignifikáns izomerő-fokozódás és a légzési működés javulása követte. Következtetések: Hazai Pompe-kóros betegekre a fenotípus széles variabilitása jellemző. Korai enzimpótló kezeléssel egy gyermek esetében teljes tünetmentességet, előrehaladott állapotú légzési elégtelenségben szenvedő betegnél az önálló légzés visszanyerését, és ezáltal jelentős életminőség-nyereséget lehetett elérni. Orv. Hetil., 2011, 152, 1569–1575.

Open access