Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: Zsuzsa Molnár x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Bevezetés: A szociológiai vizsgálatok alapvető célja a társadalmi jellegű problémák feltárása, amely az orvosokkal, orvostanhallgatókkal kapcsolatos vizsgálatokban is erőteljesen megnyilvánul. Ugyanakkor a megjelenő tanulmányoknak a tényfeltárás mellett szemléletformáló hatása is van. Célkitűzés: Egy lehetséges kutatási szemléletváltás megfogalmazása, a továbblépés lehetőségeinek feltárása, elsősorban az orvosok egészségi állapota, az orvosnői szerepkonfliktus és az orvostanhallgatói pályaszocializációra irányuló vizsgálatok témakörében. Módszer: A gyógyító hivatásúakkal kapcsolatos tanulmányok másodelemzése. Eredmények: A megjelent közlemények szinte mindegyike közvetíti az orvoslét konfliktusainak valamilyen aspektusát, azonban nem fektetnek kellő hangsúlyt az eredményes, sikeres hallgatókra és orvosokra, a támogató tényezőkre, az erőforrásokra és a konfliktuskezelési módokra. Következtetés: A tanulmányoknak a jövőben – a kockázati tényezők kimutatása mellett – a protektív tényezők hangsúlyozásával az orvosi identitást is jobban kell erősíteniük, fel kell hívniuk a figyelmet a létező pozitív példákra, a problémák elkerülhetőségére és a sikeres orvosi életutakra. Orv. Hetil., 2012, 153, 1738–1744.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsa Molnár
,
László Imre Pinczés
,
Klára Piukovics
,
Ildikó Istenes
,
Krisztina Wolf
,
Zoltán Csukly
,
Árpád Szomor
,
Árpád Illés
, and
Zsófia Miltényi

Absztrakt:

Bevezetés: A relabáló és refrakter Hodgkin-lymphoma kezelése továbbra is nagy kihívást jelent. Hatalmas előrelépést jelentett a brentuximab vedotin alkalmazása, amellyel jelenleg már jelentős hazai tapasztalatok is vannak. Célkitűzés: A brentuximab vedotinnal kezelt magyar Hodgkin-lymphomás betegek adatainak, a kezelés hatékonyságának elemzése. Módszer: Hat hazai hematológiai osztályon 2013. január 1. és 2016. december 31. között brentuximab vedotinnal kezelt Hodgkin-lymphomás betegek adatainak retrospektív elemzése. Eredmények: Összesen 86 beteg részesült brentuximab vedotin kezelésben. A kezelés előtt a betegek egyharmada korai, kétharmada előrehaladott stádiumban volt. Autológ őssejt-transzplantáció előtt alkalmazva 54 betegnél a teljes válaszarány 66,6%, ebből komplett remissziót a betegek 42,6%-a ért el. Autológ őssejt-transzplantációt követően 30 beteg kapta, a teljes válaszarány 46,67%, a komplett remisszió 30% volt. Harminchat beteg csak monoterápiában kapta a készítményt, míg 50 beteg kombinációban, ebből 39 esetben bendamustinnal kombináltan. A betegek mindössze 13,95%-ánál észleltünk mellékhatást, leggyakrabban bőrkiütést. A betegek várható ötéves teljes túlélése 78,7%, az átlagos progressziómentes túlélési idő 23,59 hónap (95% CI: 19,50–27,68). Következtetés: A relabáló vagy refrakter Hodgkin-lymphomás betegek kezelésében jelentős előrelépést jelent a brentuximab vedotin kezelés alkalmazása, eredményeink a nemzetközi adatokhoz hasonlóak. A kombinációban történő korai alkalmazása előrelépést jelenthet, ennek további vizsgálata szükséges. Orv Hetil. 2017; 158(41): 1630–1634.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Klaudia Farkas
,
Hajnal Székely
,
Péter Bacsur
,
Balázs Bánky
,
Zsuzsa Bianka Élthes
,
László Harsányi
,
Katalin Edit Müllner
,
Ágnes Milassin
,
Károly Palatka
,
Patrícia Sarlós
,
Tamás Szamosi
,
Tamás Molnár
, and
Pál Miheller
Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Botond Lakatos
,
László Gopcsa
,
Enikő Gondos
,
Alexandra Riczu
,
Zsuzsa Várnai
,
Éva Nagy
,
Eszter Molnár
,
Gabriella Bekő
,
Ilona Bobek
,
Péter Reményi
,
János Szlávik
,
János Sinkó
, and
István Vályi-Nagy

Absztrakt:

Az elmúlt hónapokban pandémiához vezető, Kínából induló, új koronavírus okozta megbetegedés (COVID–19) rámutatott az emberiség kiszolgáltatottságára. Aktuálisan a COVID–19 kezelésére randomizált kontrollált vizsgálattal igazolt hatékonyságú, törzskönyvezett gyógyszer nem áll rendelkezésre. A súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) a jelen munka írásáig – a legóvatosabb becslések szerint is – közel 4 millió fertőzésért és megközelítőleg 300 000 halálesetért felelős. A patomechanizmus mélyebb megismerése fedte fel, hogy a fatális esetek hátterében az immunválasz diszregulációja, a citokinvihar-szindróma (CRS) áll. Eddigi ismereteink alapján a COVID–19-ben kialakuló citokinvihar sarkalatos szereplője az interleukin-6 (IL6). Esetleírások és kis betegcsoportokon végzett vizsgálatok eredményei alapján az IL6 monoklonális antitest gátló terápia (tocilizumab) eredményesnek mutatkozik a citokinvihar kezelésében. A szerzők egy eset leírása kapcsán foglalják össze a legfrissebb ismereteket a COVID–19 terápiájával kapcsolatosan. A jelen esetismertetés súlyos COVID–19-ben szenvedő betegben kialakult CRS sikeres terápiáját mutatja be, melynek során – a szerzők tudomása szerint – hazánkban elsőként került sor tocilizumab alkalmazására infektológiai osztályon. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1070–1077.

Open access