Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Márton Bagyura x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Diverzitás a felsőoktatásban: lehetőségek és kihívások

Diversity in Higher Education: Opportunities and Challenges

Educatio
Author:
Márton Bagyura
Open access

Reformok és kudarcok – Az olasz felsőoktatási rendszer

Reforms and Failures – The Italian Higher Education System

Educatio
Author:
Márton Bagyura
Open access

A publikálás szerepe a társadalmi folyamatok megértésében

The Role of Writing in Understanding Social Processes

Educatio
Author:
Márton Bagyura
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A coronaria komputertomográfiás angiográfia az egyetlen nem invazív vizsgálómódszer, amely a plakkok mennyiségéről, helyéről, illetve szerkezetéről ad információt, így alkalmas a koszorúér-betegség, illetve a fokozott rizikójú betegek azonosítására. Nagy esetszámú regiszterek létrehozásának legfőbb nehézségét a vizsgálati eredmények adatbázisba és a kórházi informatikai rendszerbe párhuzamosan történő kettős rögzítése jelenti. Célkitűzés: A coronaria komputertomográfiás vizsgálatok eredményeinek kutatásban való felhasználásához megbízható regiszter kialakítása. Módszer: Klinikai leletezéssel egy időben tudományos igényű adatrögzítést is lehetővé tevő strukturált leletezőeljáráson alapuló regisztert alakítottunk ki. Az adatbevitelt követően automatikusan hozzuk létre a nemzetközi irányelveknek megfelelő leletet. Eredmények: 2014. augusztus 1. és 2015. szeptember 1. között 2866 beteg adatát rögzítettük. A betegek 77,03%-ánál találtunk coronariaplakkot, amelynek 33,18%-a kalcifikált elváltozás. Súlyos fokú szűkülettel 13,71%-uk rendelkezett. Következtetések: A strukturált leletezés használata növeli az adatbevitel sebességét, kiiktatja a kettős adatbevitelt és csökkenti a hibalehetőségek számát. További célunk egy országos rendszer, az Országos Plakk Regiszter és Adatbázis létrehozása. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 106–110.

Open access

Idősellátás és a családi gondozók terhelése a COVID–19-járvány első hulláma idején

Elderly care and burden of family carers during the first wave of COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Anett Mária Leleszi-Tróbert
,
Márton Bagyura
, and
Zsuzsa Széman

Bevezetés: A COVID–19-járvány miatt mind az egészségügyi, mind a szociális ellátórendszer kapacitása csökkent, korlátozott elérhetőségük és a járványhelyzet speciális kihívásai miatt az idős hozzátartozók gondozását vállaló családtagok (családi gondozók) feladatai növekedtek, megterhelődésük fokozódott, miközben erőforrásaik csökkentek. Közleményünkben nem a kórokozóval, hanem az általa okozott járvány egészségügyi és szociális ellátórendszert is érintő lehetséges hatásaival foglalkozunk. Célkitűzés: A COVID–19-járvány első hulláma idején, 2020. 04. 30. és 2020. 07. 09. között online kérdőívvel vizsgáltuk a családi gondozók terhelődését, melyet a gondozók egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatai tükrében mutatunk be. Módszerek: Online kérdőíves felmérés (n = 1004; a COVID–19-járvány alatt is gondozók száma 491 fő); az adatbázis elemzése kvantitatív és kvalitatív (tartalomelemzési) módszerekkel történt. Eredmények: A COVID–19-járvány idején is gondozást folytató válaszadók több mint felének növekedtek a gondozási terhei. Összefüggés látható a gondozási terhek COVID–19-járvány alatti növekedése és a gondozó lakhelyének településtípusa, a gondozott dementiával való érintettsége, a házi segítségnyújtás, illetve egyéb gondozási segítség igénybevétele, valamint a munkavégzés között. Azok, akik a terhek járványhelyzet miatti növekedéséről számoltak be, a gondozói szerepet is megterhelőbbnek élik meg. A legnagyobb pluszterhet a korlátozások, az ellátási nehézségek, valamint a járványhelyzet miatti megnövekedett mentális terhelődés jelentette. Megbeszélés: Más kutatásokkal összhangban eredményeink arra utalnak, hogy a gondozási terhek COVID–19-járvány alatti növekedése a járványhelyzet speciális kihívásaival magyarázható. Következtetés: A családi gondozókat különösen érzékenyen érintő korlátozásoknak, valamint az ellátások nehezebb elérhetőségének ellensúlyozására hasonló helyzetben szükséges lenne rendkívüli szolgáltatások bevezetése. A veszélyhelyzetben nagymértékben megnövekedett mentális terhelődés ráirányítja a figyelmet a gondozók mentálhigiénés ellátásának szükségességére. Orv Hetil. 2022; 163(42): 1654–1662.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kata Kovács
,
Enikő Szakmár
,
Ünőke Méder
,
Márton Kolossváry
,
Zsolt Bagyura
,
Lilla Lamboy
,
Zsuzsanna Élő
,
Attila Szabó
,
Miklós Szabó
, and
Ágnes Jermendy

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A hypothermiás kezelésben részesült hypoxiás-ischaemiás encephalopathiás újszülöttek összegyűjtött vizsgálati adatait elemeztük a Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika hármas szintű Perinatalis Intenzív Centrumában. Módszer: Retrospektív kohorszvizsgálatunkban a 2013–2015 között született, érett, hypoxiás-ischaemiás encephalopathia következtében hypothermiás kezelésben részesült 97 beteg adatait értékeltük, saját fejlesztésű regiszter segítségével. Eredmények: A gyermekek 59,8%-a császármetszéssel született, az első vérgázvizsgálat során észlelt pH 7,0 ± 0,2, pCO2 55,9 ± 27,3 Hgmm, bázishiány 16,7 ± 7,2 mmol/l, illetve laktátszint 13,3 ± 4,7 mmol/l (x ± SD) volt. A hypothermiás kezelés 93,7%-ban már a neonatalis transzport alatt megkezdődött, átlagosan 2,5 ± 0,3 órás életkorban. Az asphyxiához gyakran társuló sokszervi elégtelenség betegeink 83,2%-ánál volt jelen. Az intenzív terápiával töltött medián idő 10,8 nap volt. Betegeink 61,3%-a az intenzív terápiát követően hazaadható volt, 32,2%-uk további klinikai kezelést igényelt, 6,5%-uk meghalt. Következtetés: A saját fejlesztésű regiszter segítségével az elmúlt évek kezelési eredményeinek gyors és könnyen kezelhető leíró elemzése vált lehetővé, ami megteremtette a belső audit és a prospektív betegkövetés feltételeit is. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 331–339.

Open access