Search Results
You are looking at 1 - 8 of 8 items for
- Author or Editor: Varga József x
- Refine by Access: Content accessible to me x
Abstract
Rating the reliability of banks has always been an important practical problem for businesses and the economic policy makers. The best way to do this is the CAMEL analysis. The aim of this paper was to create a bank-rating indicator from the five fields of the CAMEL analysis using two-two indicators for each field for the Turkish Islamic banking system. According to the results of the analysis, we could rank the Turkish Islamic banks. Beside the widespread use of the CAMEL analysis, we applied the Similarity Analysis as a new method. We compared the results from the two methods and came to the conclusion that the CAMEL analysis does not adequately provide a fairly shaded picture about the banks. The Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO) method gave us the yearly results in time series form. The comparison of the time series data leads to the problem of deciding about what is more important for us – average, standard deviation or the slope. For handling this problem, we used Analytic Hierarchy Process, which gave weights to these indicators.
Abstract
Fluctuating prices can cause unintended redistribution of income and wealth, which may be particularly painful to lower income households. Our study examines the indirect effects of this redistribution in an empirical way: it focuses on the capital market distortions of inflation and the disparities in wealth and income. Consumer Price Index (CPI) measures average inflation. However, households feel different inflation rates because their expenditure patterns are different from the ‘average’ patterns. We used the Kruskal – Wallis H test to determine if there are statistically significant differences between low- and high-income households. We calculated alternative inflation rates based on income deciles' different consumption basket. The study finds that households with low income often feel higher inflation than in the actual price indices published by the statistical offices. As our research shows, individuals in different wealth deciles perceive significantly different inflation. Our results also provide important information for economic policymakers, because if social groups perceive different inflation, it modifies the expected behaviour of the population, thereby weakening the economic policy effectiveness of different decisions.
Bevezetés: A prosztatarák a férfiak leggyakoribb malignus megbetegedése Európában, amelynek a társadalmi terhe is jelentős. Célkitűzés: Az elmúlt 10 évben megjelent, regisztereken alapuló, prosztatarák betegségterhével foglalkozó közlemények szisztematikus áttekintése és a betegséghez kapcsolódó költségeket meghatározó tényezők elemzése. Módszer: A szerzők Medline-keresést végeztek angol nyelvű folyóiratokban a 2003. január 1. és 2013. október 1. közötti időszakra. Eredmények: Tizenöt peer-reviewed folyóiratban megjelent közlemény került beválogatásra. A fejlett országokban a legnagyobb költségtétel a sugárkezelés, a sebészi kezelés és a hormonális terápia volt. Az egy betegre jutó éves terápiás költség Európában a korai stádiumú (4–7 ezer €, 2006), az Egyesült Államokban pedig a metasztatikus prosztatarák (19,9–25,5 ezer $, 2004) esetén volt magasabb. A terápiás fázisok szempontjából Európában a kezdeti terápia (6,4 ezer €/6 hónap, 2008), az Egyesült Államokban pedig a végstádium (életkortól függően: 62,2–93,4 ezer $, 2010) egy betegre jutó éves költségei voltak magasabbak. Következtetések: Viszonylag kevés szakirodalom áll rendelkezésre a prosztatarák betegségterhével kapcsolatosan Európában. Egyre növekvő népegészségügyi jelentősége ellenére hazánkban nem rendelkezünk ilyen adatokkal. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 509–520.
Abstract
When using artificial insemination in porcine reproduction, one of the most important requirements is the suitable quality of semen regarding its total motility (TM) and progressive motility (PM). Computer-assisted sperm analysis (CASA) is an appropriate method to analyse the quality of semen. Recently a portable instrument has been developed to help specialists in their everyday field work. In our study, semen quality was measured simultaneously by the portable device (Ongo) and a laboratory CASA system (Microptic) to compare TM and PM values obtained by these appliances at a concentration of 50 × 106 spermatozoa/mL. Agreement between measurements was evaluated with a Bland-Altman plot. Strong correlation was found between the investigated instruments for all the three parameters, i.e. sperm concentration, TM and PM. However, a few measurements fell outside the defined range of acceptance.
Abstract
Localization based superresolution technique provides the highest spatial resolution in optical microscopy. The final image is formed by the precise localization of individual fluorescent dyes, therefore the quantification of the collected data requires special protocols, algorithms and validation processes. The effects of labelling density and structured background on the final image quality were studied theoretically using the TestSTORM simulator. It was shown that system parameters affect the morphology of the final reconstructed image in different ways and the accuracy of the imaging can be determined. Although theoretical studies help in the optimization procedure, the quantification of experimental data raises additional issues, since the ground truth data is unknown. Localization precision, linker length, sample drift and labelling density are the major factors that make quantitative data analysis difficult. Two examples (geometrical evaluation of sarcomere structures and counting the γH2AX molecules in DNA damage induced repair foci) have been presented to demonstrate the efficiency of quantitative evaluation experimentally.
A Tellegen Abszorpciós Skála részletes pszichometriai elemzése
Psychometric properties of the Tellegen Absorption Scale
Háttér
Az abszorpció mérésére a leggyakrabban a 34 tételes Tellegen Abszorpció Skálátalkalmazzák. Az önjellemző mérőeszköz széles körű elterjedtségének ellenére viszonylagcsekély azon közlemények száma, amelyek a mérőeszköz részletes pszichometriai jellemzőinekfeltárására (pl. faktorszerkezet, skálák belső konzisztenciája) irányulnak.
Célkitűzés
Vizsgálatunk fő kérdésfeltevése az, hogy az abszorpció mennyire tekinthető önálló, látensdimenziónak, bontható-e további alfaktorokra, illetve az alfaktorokból képzett skálák milyenmegbízhatóságúak, és mennyivel árnyalják a főskálán szerzett eredményeket. Kíváncsiakvoltunk arra is, hogy az 5-fokozatú Likert-skálás és a dichotóm válaszformátumokmennyire befolyásolják a mérőeszköz strukturális validitását és skáláinak belső homogenitását.
Módszerek
Az 5-fokozatú Likert-skálás válaszformátumú TAS-t összesen 1935hallgató töltötte ki, a dichotóm válaszformátumút pedig 399 személy. A mérőeszközstrukturális validitását feltáró és megerősítő faktorelemzések (pl. egyfaktoros modell, modellmásodrendű faktorral, bifaktoros modell), valamint parallel-elemzés segítségévelvizsgáltuk. A kapott alksálák reliabilitását nemcsak a hagyományos módon (Cronbachalfa),hanem az általános faktor kontrollálása mellett is kiszámoltuk (hierarchikus omega,magyarázott közös variancia).
Eredmények
Az eredeti 34 tételes változatok (Likert-skálásés dichotóm válaszformátumú), illetve a feltáró faktorelemzések eredményei alapján rövidített23 tételes változat megerősítő faktorelemzései során egyértelműen a bifaktoroselrendezések adták a legjobb illeszkedési mutatókat és az általános faktor (főskála) megbízhatóságakiváló volt. Ezzel szemben az alkálák reliabilitása, az általános faktor kontrollálásamellett, már nem volt megfelelő. Az alkalmazható faktorok számának meghatározásáraa parallel-elemzés kiváló becslést adott, mind az 5-fokozatú Likert-skálás, mind adichotóm válaszformátum esetében az egydimenziós szerkezetet valószínűsítette.
Következtetések
A kapott eredményeink egyrészről alátámasztják azt, hogy az abszorpció egy látens pszichológiai változónak tekinthető, másrészről pedig a hagyományos statisztikaimódszerek korlátaira hívják fel a figyelmet, és a többféle módszer kombinált alkalmazásánakhatékonyságát támasztják alá.
A csecsemőmirigy T-sejtjeinek összetételében létrejövő változások a COVID–19-pandémia alatt
Changes of the T cell composition in the thymus during the COVID–19 pandemic
Bevezetés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatását vizsgáltuk a csecsemőmirigyben zajló T-sejtek differenciálódására, illetve hogy a T-sejtek számának a fertőzöttek vérében észlelhető csökkenése a thymusban is észlelhető-e. Módszer: Összesen 55, thymectomián átesett beteg adatainak feldolgozása során három csoportot alakítottunk ki: 1) a pre-COVID–19 (PC)-csoportban szerepel 22 beteg, 12 nő és 10 férfi, akiknél 2008 és 2013 között történt thymectomia; a 2) no-COVID–19 (NC)-csoportban (védőoltást nem kapott, fertőzésen át nem esett) 20 betegnél (11 nő és 9 férfi) 2020–2021-ben, a 3) COVID–19-védőoltást kapott vagy -infekción átesett (VIC-) csoportban 13 betegnél (4 nő és 9 férfi) szintén 2020–2021-ben történt thymectomia. A patológiai mintákon CD4, CD8, CD25 és FOXP3 immunhisztokémiai vizsgálatok történtek a ’helper’, a citotoxikus és a regulációs T-sejtek igazolására. Eredmények: A VIC-csoportban a CD4-sejtek előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt a PC- és az NC-csoporthoz képest. A FOXP3 a VIC- és az NC-csoportban szignifikánsan kisebb előfordulást mutatott a PC-csoporthoz képest. A CD8, CD25 esetében szignifikáns különbséget a vizsgált csoportok között nem találtunk. Megbeszélés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatással van a thymus T-sejtes összetételére. A VIC-csoportban észlelt CD4-expresszió-csökkenés igazolja a T-sejtek számának a thymusban is bekövetkező csökkenését. A COVID–19-éra alatt az NC-csoportban a PC-csoporthoz képest észlelt alacsony FOXP3-szint a tünetmentes COVID–19-fertőzés nagy arányára utalhat, és az immuntolerancia romlását jelzi. Következtetés: Az általunk hozzáférhető irodalomban először igazoltuk, hogy a COVID–19-fertőzés hatására a csecsemőmirigyben csökken a ’helper’ T-sejtek előfordulása, és tünetmentes betegeknél is csökken az immunvédekezés. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2062–2066.
Absztrakt:
Bevezetés: A segítő szakmákban dolgozó szakembereket veszélyeztető kiégésnek széles körű negatív hatásai lehetnek, ami a betegellátás minőségét és az egészségügyi rendszer hatékonyságát is befolyásolhatja. Célkitűzés: A kutatás célja volt feltárni, hogy a magyarországi radiológiai osztályon dolgozó szakdolgozókat milyen mértékben veszélyezteti a kiégés. Módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró kutatás keretében az adatgyűjtésre 2018. június–szeptember intervallumban online felületen megosztott kérdőív segítségével, radiológiai osztályon dolgozó szakdolgozók körében került sor egyszerű, nem véletlenszerű mintavétel alkalmazásával, anonim módon. A saját szerkesztésű kérdőív a szociodemográfiai és a munkavégzés jellegével kapcsolatos jellemzők mellett a Maslach Burnout Inventory (MBI) nemzetközileg validált kérdőívet is tartalmazta. Eredmények: Az adatok tisztítását követően összesen 404 fő válaszait vontuk be a statisztikai elemzésbe. A többségében megyei kórházakban alkalmazott szakdolgozók átlagosan 18,3 éve (SD 13,7) dolgoznak az egészségügyi ellátórendszerben. A kiégésnek a deperszonalizáció és emocionális kimerülés dimenziójában a minta enyhén emelkedett értékű kiégést mutat. Az iskolai végzettség, az életkor és az egészségügyben eltöltött évek száma szignifikánsan befolyásolta mindhárom, kiégéssel kapcsolatos dimenziót (p≤0,05). A 31–35 éves korcsoport és a 16–20 éve a pályán lévő válaszadók tekinthetők a legveszélyeztetettebb csoportnak a kiégés mindhárom dimenziójában. Az MSc-végzettséggel rendelkezők emocionális kimerülési értéke szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult társaikéhoz viszonyítva. Következtetés: A deperszonalizáció és az emocionális kimerülés emelkedett értéke jelző értékkel bírhat a munkáltatók számára. A kapott eredmények a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal jól korrelálnak. Orv Hetil. 2019; 160(27): 1070–1077.
