Search Results

You are looking at 11 - 20 of 819 items for :

  • "manuscripts" x
  • User-accessible content x
Clear All

Editorial Note

To better understand how individuals, communities, and societies are navigating our rapidly changing world, we need to bring all our scientific tools for studying culture and evolution to the same table. We must unite in our scholarly efforts to explain the most important causes and consequences of cultural evolution, and we must leverage this foundational knowledge to create effective policies for enhancing social resilience and well-being in an ever-changing cultural landscape. In short, we need a more integrated approach to studying the intersections of culture and evolution.

Our launching of the new journal Culture and Evolution addresses this critical need. We intend to publish manuscripts from across the cultural and evolutionary sciences, with a particular emphasis on theoretical or empirical papers that advance our understanding of culture and its connections with biological evolution. Many scholarly disciplines must take part in this endeavour. The journal will seek papers from the fields of cross-cultural psychology, cultural evolution, cultural phylogenetics, dual-inheritance theory, evolutionary anthropology, evolutionary medicine, evolutionary psychology, evolutionary sociology, human behavioural ecology, human ethology, and international public health.

Although limited scholarly overlap exists across these disciplines, there is a trend for scholars to silo within one of these approaches. Each of these disciplines has its own intellectual history, its own favoured theories and methodologies, and its own journals and professional organisations. Because of this, some scholars fail to engage with the best theories and investigative tools that would allow them to properly answer the questions they should be asking. This new journal, Culture and Evolution, intends to change that by creating a venue in which cultural and evolutionary scholars across all disciplines help to inform and inspire one another. Our hope is that armed with an increasingly interdisciplinary framework, contributors and readers of this journal will reconcile historically disparate approaches and bring profound levels of consilience to the cultural and evolutionary sciences.

Open access

Commentary on: Are we overpathologizing everyday life? A tenable blueprint for behavioral addiction research

Can the emerging domain of behavioral addictions bring a new reflection for the field of addictions, by stressing the issue of the context of addiction development?

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Philippe de Timary and Pierre Philippot

Background

This paper is a commentary to the article entitled: “Are we overpathologizing everyday life? A tenable blueprint for behavioral addiction research”, by Billieux, Schimmenti, Khazaal, Maurage and Heeren (2015).

Methods and Aims

In this manuscript, we commented on two aspects developed by the authors. Billieux et al. (2015) propose that the recent development of propositions of behavioral addiction is driven by an unwise application of an addiction model to excessive behaviors and rests on a confirmatory research strategy that does not question the psychological processes underlying the development of the conduct. They also show that applying a process driven strategy leads to a more appropriate description of the reality of the behavior and conduct, in particular by describing a variety of motivations for the excessive behavior, which is central to understanding the nature of the conduct. We believe that this new approach, which is fruitful to the emerging domain of behavioral addictions, could also apply to the domain of addictions in general. The latter is characterized by the application of a generic biological model, largely influenced by animal models, focusing on neurophysiological determinants of addiction. This approach may have decreased the attention paid to dimensions of addictions that are more specifically human. We will firstly briefly argue on the limitation of this neurophysiological addiction model for the field of excessive behavioral conducts. Secondly, we will argue for an approach centered on the differentiation of motivations and on the adaptive dimension of the behavior when it first developed and on the evocation of a transition where the conduct became independent of its original function.

Conclusions

The emerging domain of behavioral addictions, where no animal model has been developed so far, may bring a new reflection that may apply to the domain of addictions in general, with a specific attention to human questions.

Open access

egymásrahatás és vízkészletszámítás szempontjából (Investigation of exploitation of Hungarian geothermal energy; Addition No. 7. Investigation of thermal wells in the surroundings of Szentes) . — Manuscript , 99 p. (in Hungarian

Open access

The study deals with the role of Slavic antiquities in the age of national revivals and with the forging of such antiquities. It discusses the subject of Slavic antiquities and forgeries in Central Europe, bringing in the cultural context of Western Europe as well.

‘Antiquity’ is understood to mean a kind of medium that conveyed textual or visual information. The collecting of antiquities became fashionable during the first decades of the 19th century and led to the need for antiquities to be described and categorized. In turn, antiquities served as corpuses for the shaping of modern national cultural canons. It contends that these artefacts, authentic and forged alike, played an important role in moulding the cultural canons of the Slavic nations in Central Europe.

An antiquity's canonical value stemmed from its age most of all and an antiquity needed to be linked as specifically as possible to the history and culture of a given nation. The worth of an antiquity was further boosted when it could be connected with historical personages of great significance. Finally, the more mysterious the history of an antiquity, the greater the degree of speculation permissible in regard to interpretations of it.

A forged antiquity is basically an objectification informed by the forger's thinking and imagination. A forgery bears not just marks characteristic of past times but also marks of the forger and those of the time in which the forgery was made. It is something which calls an entire system into question, thereby causing bewilderment. From this perplexity, only one phenomenon can derive benefit, namely, the national culture. Important among the motives for the forging of Slavic antiquities was the circumstance that framers of canons felt that the structures of their national cultures were incomplete. Researching the reasons for the forging, the study points out structural gaps in the canons in Central Europe as well as traumas stemming from forgeries. Using four examples taken from Kollár's oeuvre (the Poison Tree of Java, the Slavic idols of Prillwitz, the Queen's Court and Green Mountain manuscripts and Derzhavin's poem God in Japanese and Chinese translation) it presents the most common motives behind Slavic forgeries along with the kinds of fake most frequently encountered; it also shows the processes by which forgeries were exposed for what they were.

These examples show that when Kollár worked with antiquities and fake antiquities, playing the imposter and pecuniary advantage were very far from him. On the other hand, as a philologist he became a prisoner of contemporary national canonical and emblematic structures.

Open access

Absztrakt:

A keringésmegállásból sikeresen újraélesztett betegeknél a hosszú távú túlélést elsődlegesen a beteg postresuscitatiós residualis neurológiai károsodása határozza meg. Amennyiben a beteg hosszan tartó újraélesztést követően a keringésmegállás utáni szindróma (PCAS – post-cardiac arrest syndrome) részeként tartósan kómában marad, szervspecifikus intenzív kezelésben kell részesíteni, melynek célja a beteg hemodinamikai állapotának stabilizálása, a szervperfúzió normalizálása és a sejtszintű károsodások megelőzése. A PCAS-kezelés egyik alappillére e betegeknél az agy hypoxiás károsodásának megelőzése kontrollált, célzott, terápiás enyhe hypothermiás kezeléssel (THT). E kezelés a hypothermia okozta fiziológiás változások miatt fokozott monitorozást és speciális intenzív beavatkozásokat igényel, melyek sokszor gátolhatják a kezelés gyakorlati alkalmazását. A 2013-ban megjelent, célhőmérséklet-orientált kezelést célzó (TTM – targeted temperature management) vizsgálat azonban megkérdőjelezte a THT-kezelés szükségességét, ami megváltoztatta az intenzíves társadalom eddigi PCAS-kezelési gyakorlatát. A jelen cikk célja a két módszer létjogosultságának összevetése, valamint a THT magyarországi implementációs lehetőségeinek és a THT-finanszírozásnak a gyakorlati bemutatása. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1840–1844.

Open access

Plutarchos Bruta animalia ratione uti című eleven dialógusából három latin fordítás is készült a XV. század folyamán, melyek csak kéziratban maradtak fenn. Hogy a fordítások belső viszonyait felfedjük, a kézirati szövegek mélyreható elemzésére van szükség. Egy korábbi tanulmányunkban feldolgoztuk Giovanni Regio időben legkésőbbi fordítását (1488), kimutatva azokat a szálakat, amelyek elődje, a milánói Lampugnino Birago fordításához (1465–1470 körül) fűzik. Most a szicíliai Antonio Cassarino legkorábban készült fordításának (1440–1445 körül) a vizsgálatát kívánjuk elvégezni párhuzamosan utódja, Lampugnino Birago negyed évszázaddal későbbi fordításával, hogy összehasonlítsuk módszerüket és stíluseszközeiket. A két fordító megközelítése között lényeges különbség figyelhető meg. Míg Cassarino a humanista fordításeszményt követve „értelem szerinti” (ad sententiam) fordításra törekszik, addig Birago inkább a „szó szerinti” (ad verbum) fordítás követelményének tesz eleget. A fordításelmélet általános kérdései mellett tárgyaljuk a latin fordítások kézirati hagyományának, görög forrásszövegének, valamint szóhasználatának problémáját.

Plutarch’s lively dialogue Bruta animalia ratione uti was translated in the course of the 15th century by three different persons whose works are only extant in manuscripts. For establishing the connections between these translations a thorough study of the texts of the codices is needed. In a previous article, we have dealt with Giovanni Regio’s translation, which is the latest in time (1488), and found traces of the latter’s dependence from the translation of the Milanese Lampugnino Birago (c. 1465–1470). The aim of the present paper is to inquire into the text of the earliest translation by the Sicilian Antonio Cassarino (c. 1440–1445) in parallel with the text of Lampugnino Birago’s translation which followed it after two and a half decades. The different translation methods and devices used by the translators provide ample space for comparison. Whereas Cassarino’s approach is more in keeping with the humanist ideal of ‘translation by sense’ (ad sententiam), Birago as a rule follows a principle of ‘translation by word’ (ad verbum), keeping close to the letter. Beyond the questions of translation theory in general problems relating to the textual tradition of the Latin codices, the possible Greek sources of the translations, and a number of lexical matters are discussed.

Open access

Arrhythmiarizikó és cardialis szövődmények áramütéses balesetet követően

Szakirodalmi áttekintés és sürgősségi ellátási protokoll

Orvosi Hetilap
Authors: Dávid Pilecky, Enikő Kovács, and Endre Zima

Összefoglaló. Az áramütés súlyos esetben hirtelen halállal vagy több szervrendszer kiterjedt károsodásával járhat. A magasfeszültségű áramütés (>1000 V) általában súlyosabb égési sérülésekkel és magasabb kórházi mortalitással jár, mint az alacsonyfeszültségű, de a sérülések súlyosságát a feszültségen kívül a test ellenállása, az áramexpozíció ideje, az áram fajtája, erőssége és útja is befolyásolja. A kritikus állapotú vagy súlyos égési sérüléseket szenvedett betegek sürgősségi ellátása komplex és multidiszciplináris szemléletet igényel. A súlyos szövődményekkel járó áramütéses balesetek ugyanakkor a fejlett országokban ritkák: az áramütés következtében sürgősségi osztályon jelentkező betegek döntő többsége panaszmentesen vagy minor panaszokkal kerül felvételre. A ritmuszavarok az áramütéses balesetek messze leggyakoribb cardialis szövődményei, és rendszerint közvetlenül az áramütés után jelentkeznek. Az elektromos áram kamrafibrillációt vagy asystoliát is kiválthat, mely a baleset helyszínén ellátás nélkül halálhoz vezethet. Bár sok helyen elterjedt gyakorlat az áramütést szenvedett betegek rutinszerű monitorozása, a klinikailag releváns arrhythmiák összességében ritkák, és a felvételi EKG alapján diagnosztizálhatók, ezért EKG-monitorozás csak meghatározott rizikófaktorok esetén szükséges. Jelen munkánk célja összefoglalni az áramütést szenvedett betegek optimális sürgősségi ellátásával kapcsolatos legfontosabb szempontokat, különös tekintettel az áramütéses balesetet követően fellépő cardialis szövődményekre és arrhythmiákra, valamint az EKG-monitorozás indikációira. Orv Hetil. 2020; 161(47): 1979–1988.

Summary. Electrical accidents (EA) may cause sudden death or severe injuries of multiple organs. High voltage injuries (>1000 V) are associated with more severe burn injuries and higher in-hospital mortality than low voltage injuries, however, the severity of complications depends on several other factors like resistance of the body, duration of current exposition, intensity, type and pathway of current. Critically ill patients with severe burns and/or other injuries require a multidisciplinary intensive treatment. However, such complications are rare in the developed countries: most patients present in the emergency department with no or minor symptoms and do not require hospital admission. Arrhythmias are the most frequent cardiac complications after EA. Electrical current may cause ventricular fibrillation or asystolia which can lead to death on the scene. In patients presenting in the emergency department, clinically relevant arrhythmias are rare and can be diagnosed by a 12-lead ECG, therefore a systematic monitoring may not be indicated. Aim of our work is to review the most frequent complications after an electrical accident with special focus on cardiac complications and arrhythmias. The other aim of the manuscript is to summarize the most important aspects of emergency treatment and indication for ECG monitoring after electrical accident. Orv Hetil. 2020; 161(47): 1979–1988.

Open access

. Chiang , W.H. 2006 : Processing MODFLOW Pro, A Simulation System for Modeling Groundwater Flow and Transport Processes . — Users manual, manuscript, Webtech 360 Inc

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, Sándor Békási, Noémi Szathmári-Mészáros, and Orsolya Németh

Absztrakt:

A WHO által 2020. március 11-én hivatalosan is pandémiának nyilvánított COVID–19-járvány ismét felhívja a figyelmet a telemedicina lehetőségeire. Az új koronavírus-fertőzés megfékezése érdekében, az ellátórendszer működtetése során, a fertőződés kockázatának maximális csökkentése mellett új utakat, módszereket, platformokat kell találnunk. Célunk, hogy szakirodalmi összegzéssel és gyakorlati szempontú útmutatók révén, valamint a hazai telefogászat különleges példáján keresztül bemutassuk, milyen kísérletek történtek a COVID–19-járvány kapcsán a telemedicinának az ellátásba való bevonására mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ellátórendszerek különböző szintjein. Mind a nemzetközi, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy a telemedicina kiemelt szerepű lehet a triázs folyamatában, a fertőzöttek korai kiemelésében, diagnosztizálásában, ellátásában, betegútjának menedzselésében úgy, hogy a szakszemélyzet nem érintkezik a potenciálisan fertőzött páciensekkel. Ugyancsak fontos szerepe van a gondozott, krónikus betegséggel élő páciensek állapotának távoli monitorozásában, ellátásában és a veszélyeztetett egészségügyi dolgozói csoport ellátásba való visszakapcsolásában. A potenciális előnyök mellett nem szabad megfeledkeznünk a telemedicinális ellátás korlátairól, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy széles hozzáférhetősége miatt a veszélyhelyzet kapcsán kellő rugalmasságot adhat mind az alapellátás, mind a szakellátás számára. Éppen ezért mielőbb szükséges a hazai szakmai irányelveket, a jogi és a finanszírozási lehetőségeket e területen hosszú távon fenntartható módon is meghatározni.* Orv Hetil. 2020; 161(24): 983–992.

*Megjegyzés: A jelen cikk írását 2020. április 30-án zártuk le. A COVID–19-pandémia és az ezzel kapcsolatos kutatások, vizsgálatok dinamikusan változnak azóta is.

Open access

a hindrance for innovation. Case study in the Hungarian old age care sector. QuInnE, Manuscript. Institute of Sociology – Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences, Budapest

Open access