Search Results
A kiterjesztett valóság alkalmazása a nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti szaknyelvre
The Use of Argumented Reality in Language Teaching and Learning
Összefoglaló. A felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy a munkaerőpiac által megkövetelt kompetenciákra felkészítse a hallgatókat, tehát a felsőoktatás, a munkaerőpiac, különösen a rendvédelmi szervek által képviselt speciális munkaerőpiac kongruenciájának kialakítása kiemelt figyelmet érdemel. A kompetenciák közül a 21. században megjelenő pozíciók ellátásához a digitális olvasás- és írástudás, valamint a kommunikáció fejlesztése elengedhetetlen. A kutatási téma célja a hallgatók digitális és verbális kommunikációs szintjének fejlesztése a szaknyelvi órák keretében különböző nyelvtanulási módszerek és nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával. Tervezett kutatásunkban empirikus vizsgálatot végzünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szaknyelvet tanuló nappali tagozatos hallgatókkal.
Summary. The main task of higher education is to prepare students for the competencies declared by the labour market, thus the development of congruence between higher education and labour market especially the special labour market represented by law enforcement deserves special attention. Among the competencies, digital skills are placed at the forefront, as digital literacy and communication are essential for 21st-century positions. The aim of the research topic is to improve students’ digital and verbal communication levels with the use of different language teaching methods and language learning strategies in ESP (English for specific purposes) classes. Empirical research will be carried out with full-time students at the Faculty of Law Enforcement at the University of Public Service.
Abstract
Adults learn when they actively engage in meaningful activities. Meaningfulness is an extremely subjective factor, which depends on experiences, values, attitudes and much more. “The ways in which adults learn in and through the workplace are rooted in educational trajectories and their complex intertwining with social institutions (of labour market, workplace, community) and social roles (of employee, citizen, family member) at different stages of the life-course” (Kersh et al., 2011, 355). The interplay between work, studies and lifeworld is the focus of this study, conducted at the University College Copenhagen in 2020–2021. At the College, and in teacher training in particular, we are asking two important questions these days: How can we establish an engaging learning culture in our educational program? How can we create space for all students to find the relevant content to engage with? How can this be done when our students are so diverse according to age, life and work experiences, life situation and life interests? In this article, I analyse my own workplace learning and professional development during my first 2 years at University College, where I have been working on transforming my experience from the university to a new context – a professional teacher education program at University College.
A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések vizsgálata hazánkban (2016–2020)
Study of Trainings for Public Employees in Hungary (2016–2020)
A tanulmány az elsődleges munkaerőpiacról kikerült közfoglalkoztatottaknak szóló képzések főbb jellemzőit vizsgálja a 2016–2020 közötti időszakban, kitérve a résztvevők számának nem, korcsoport, iskolai végzettség szerinti megoszlására, valamint a későbbi sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedésre is. A közfoglalkoztatás egy átmeneti állapot, amely arra hivatott, hogy a munka világából kiszorulókat visszasegítse a munka világába. A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések ugyanezen cél mentén jöttek létre, hogy egy új szakma elsajátításával minél hamarabb munkához jussanak a képzéseken részt vevők. Az eredmények nagy területi, térségi különbségeket mutatnak, és kijelenthető, hogy azokba a térségekbe (főként a keleti régiókba) csoportosultak a képzések, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ugyanakkor összességében elmondható, hogy a képzések nem érték el a kívánt eredményt, hiszen a képzést sikeresen elvégző közfoglalkoztatottak a képzés elvégzése után 6 hónappal vagy munkanélkülivé váltak, vagy csak a másodlagos munkaerőpiacon, azaz közfoglalkoztatottként tudtak csak újra elhelyezkedni.
Digitális kompetencia a felsőfokú végzettségűek körében
The Digital Competence of Graduates
Absztrakt:
Napjainkban a munkaerőpiac egyre magasabb szintű digitális kompetenciával rendelkező munkavállalókat igényel. A piac igényei konkrétak, de kérdés, hogy a leendő munkavállalók vagy a munkaerőpiacon már aktívan jelen lévők mennyiben tudják teljesíteni ezt a követelményt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 2019-ben felvett online kérdőíves felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók munkahelyükön és otthon miként használják a kor digitális eszközeit, és miként értékelik a saját digitális kompetenciájukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a diplomások magas szintű digitális kompetenciával rendelkeznek és képesek ezeket az ismereteket otthon és a munkahelyen is alkalmazni.
, 2019 ). While this integration and expansion indeed has changed the character and role of European VET, it is not given how VET’s role in the future will develop: Is VET coming under threat by a changing labour market where automation and
significant impact on the return to investing in higher education. Galasi (2005 , 2007) argues that a higher labour market supply of people with a tertiary degree, alongside fixed demand, could cause a decline in the wage premium of higher education
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd.”
Az új generációk jelenlétének kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon
“Educate with Nice Words, but Let It Play Too”
The Challenges of the Presence of New Generations in Education and the Labour Market
A mindennapokban gyakori, hogy az eltérő életkorú személyek közötti félreértésekre azonnal a generációkkal kapcsolatos jogos vagy jogtalan sztereotípiákban keressük a választ. A születési évszámokhoz köthető társadalmi generációk jelenléte széles körűen elfogadott és elterjedt ismeret a munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatás szereplői számára is. A téma aktualitását az adja, hogy ahogy minden generáció, úgy a mai iskolások (Z és Alfa generáció) oktatási rendszerét is egy korábbi generáció alakította ki és alkalmazza. Azonban az X generáció értékrendje, tanítási módszerei merőben eltérnek a mostani digitális világban felnőtt generációkétól. A munkaerőpiaci szereplők hasonló kihívásokkal küzdenek. A mostani vezetők nagy része másik kor szülötte, más vezetési és motivációs eszközt alkalmaznak, más szervezeti struktúrákban gondolkodnak, mint amelyekkel a mostani pályakezdő munkatársak elkötelezettségét növelhetnék, amelyekkel megtarthatnák őket. Ebben a cikkben nem csupán az eltérő generációk oktatási és munkahelyi konfliktusait részletezem, de a szemléletformálás is kiemelt szerepet kap. Alapvetésem az volt, hogy a generációs különbségeket nem problémaként, hanem lehetőségként kell kezelni.
importance of the conditions and development of education and VET. Following the accession, partly due to significant wage differentials, there was remarkable outflow of qualified employees from the new member states to Western European labour markets, from
Középiskolai diákok munkához és továbbtanuláshoz fűződő viszonya
High School Students Attitudes to Work and Further Education
Absztrakt:
Kutatásunkban olyan Hajdú-Bihar megyei középiskolákat kerestünk fel, ahol magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A 9. és 11. évfolyam tanulóinak a továbbtanulási terveit és munkatapasztalatait vizsgáltuk, online és papíralapú kérdőívek segítségével. A diákok céljai között kismértékben jelent meg a továbbtanulási szándék, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés fontosabb volt számukra. A diákok egy része már rendszeresen vállal munkát a középiskolai évei alatt, azonban nincs szignifikáns összefüggés a munkavállalás és a szülők foglalkoztatottsága között. Továbbá megfigyelhető volt, hogy a munkavállaló diákokban talán a munkatapasztalataik révén jobban körvonalazódtak jövőbeli céljaik és továbbtanulásra vonatkozó terveik.ldásait felhasználva a vizsgálat módszereihez keres fejlesztő támpontokat.
Rendészeti közösségi oldalak alkalmazása a szaknyelvoktatásban
The Use of Policing Social Networking Sites in Teaching Technical Languages
Összefoglaló. A felsőoktatás egyik fontos feladata, hogy igazodjon a munkaerőpiac kihívásaihoz. Korábban még nem létező, digitális képességekre épülő pozíciók jelentek meg az utóbbi években, amelyek ellátásához a digitális olvasás- és írástudás, valamint a kommunikáció fejlesztése elengedhetetlen. A tanulmány célja a hallgatók jelenlegi digitális és verbális kommunikációs szintjének és azok fejlesztési lehetőségeinek bemutatása a rendészeti szaknyelvi órák keretében. Bemutatjuk a különböző nyelvtanítási módszerek és nyelvtanulási stratégiák alkalmazhatóságát, melyre építve ismertetjük a tervezett empirikus vizsgálatunk legfontosabb jellemzőit, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körében valósítunk majd meg.
Summary. One of the main tasks of higher education is to adapt to the challenges of the labour market. New positions have emerged nowadays that can be filled only by those possessing appropriate digital and communication skills, thus these jobs require these skills on a daily basis. The aim of the study is to present the students’ actual digital and verbal communication level and the possible ways of their improvement in ESP (English for Specific Purposes) classes. We present the applicability of various language teaching methods and language learning strategies, and relying on them, we present the main characteristics of our planned empirical research that will be carried out with the students of the Faculty of Law Enforcement at the University of Public Service.
