Search Results
as “being overly concerned about SNSs, to be driven by a strong motivation to log on to or use SNSs, and to devote so much time and effort to SNSs that it impairs other social activities, studies/job, interpersonal relationships, and/or psychological
Asthma bronchialéban szenvedő gyermekek közösségimédia-használata
Social media use among children and teenagers with asthma bronchiale
Összefoglaló. Bevezetés: Az asthma bronchialéban szenvedő fiatalok egészségmagatartására lényeges hatást gyakorol a virtuális világ (például a Facebook). Ezt gyakran kötődési hiányállapotaik kompenzálására használják. Célkitűzés: Az asthmás gyermekek közösségimédia-használatának vizsgálata egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. Módszer: A vizsgálatban 250 fő, 10–18 éves asthmás, valamint 250 fő, 10–18 éves egészséges gyermek vett részt. Velük a Facebook Használati Kérdőív, a Ten Item Personality Inventory, a Rosenberg Önértékelési Skála, a Beck Gyermekdepresszió Kérdőív, valamint a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála került felvételre. Eredmények: Az asthmás gyermekek kevesebb aktív időt töltenek a Facebookkal, mint az egészségesek (p<0,001), mégis ők érzik azt, hogy ez a platform inkább az életük része (p<0,001). Az asthmásokat magasabb depressziószint és szorongás, valamint alacsonyabb önértékelés jellemzi (p<0,001). Mindkét csoport esetében a lányok használják gyakrabban a Facebookot. A lányok között a Facebook fokozott használata együtt jár a magasabb depressziószinttel és szorongással. Következtetés: Az asthmás gyermekek életében a közösségi média igen jelentős szerepet tölt be. Mivel a 10–18 éves korosztály vulnerábilis ennek addiktív hatásaira, a pszichoedukáció és a prevenció alapvető volna. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.
Summary. Introduction: The health behavior of patients with asthma bronchiale can be influenced by the virtual world (e.g., Facebook). It is often used to compensate their attachment deficits. Objective: In this study, the use of social media is analyzed among asthmatic children compared to a healthy control group. Method: 250 asthmatic and 250 healthy children were interviewed from the age of 10 to 18. The Facebook Intensity Scale, the Ten Item Personality Inventory, the Rosenberg Self-Esteem Scale, the short version of the Beck Depression Inventory and the Multidimensional Anxiety Scale for Children were used in the study. Results: Asthmatic children’s social media time was significantly lower compared to that of healthy children (p<0.001). However, their feeling of being part of the Facebook community is the main motivation to use it (p<0.001). Higher scores of anxiety and depression, and the lower self-esteem compared to the healthy control group can be detected among asthmatic children (p<0.001). The increased use of Facebook can be shown in both groups of girls. The increased use of Facebook among girls is in connection with a higher score of depression and anxiety (p<0.05). Conclusion: Social media plays a very important role in the life of asthmatic children. The psychoeducation and prevention is of basic importance, because the age group of 10–18-year-old children is vulnerable to the addictive effect of social media. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.
role of ED among problematic gamers. Escapism motivations to play and emotional coping The construct of motivations to play ( Yee, 2006 ) could be critical in explaining the relationship between ED and PG. For example
Az értelmi fogyatékkal élők fogászati kezelése és prevenciós lehetőségei napjainkban
Dental care and prevention possibilities for the mentally disabled currently
Bevezetés: Ma Magyarországon az értelmi fogyatékkal élők fogászati ellátása és a prevenció lehetőségei egyre nagyobb kihívást jelentenek. Hazánkban jelenleg 100 000 olyan értelmi fogyatékkal élő van, akik „speciális orvosi ellátásra” szorulnak. Célkitűzés: Kidolgozni, illetve módosítani a betegek szellemi képességéhez alkalmazkodó egyszerű prevenciós eljárást, ezt egy kiválasztott közösségen belül bevezetni. Az eredményeket 3, illetve 6 hónap múlva felmérni és ezt a nemzetközi irodalommal összehasonlítani. Módszer: A prevenciós tevékenységet 49, a csömöri „Egyenlő Esélyekért Alapítvány Fogyatékosok Otthona és Nappali Gondozó” intézetben lévő beteg esetében vezettük be. Az adatok pontosítása érdekében a pácienseket 3 standardizált orvos külön-külön vizsgálta. A program első lépése a fogápolás betanítása volt mind a betegek, mind az ápolószemélyzet számára. A fogak parodontalis állapotának felmérését, kontrollját a teamben lévő parodontológus szakorvos végezte. A betegeket 3, illetve 6 hónap után ellenőriztük, az adatokat rögzítettük. Eredmények: A DMF-T-index tekintetében ilyen rövid idő alatt változást nem regisztráltunk, ezért a restorative indexet alkalmaztuk. A parodontalis állapot tekintetében szignifikáns javulást tapasztaltunk. Megbeszélés: A prevenciós tevékenység eredményesnek bizonyult, tekintettel arra, hogy az elhanyagolt szájhigiéné miatt mindegyik betegnek parodontalis problémája volt. A parodontalis állapot szignifikáns javulása révén remélhető, hogy a későbbiekben a fogazat állapota is javulni fog. Következtetés: A fokozott szájhigiéné (a betegek elhanyagolt szájhigiénéjéhez képest a „normál-szájhigiénéhez” való közelítés) lényeges pozitív változást tud hozni a speciális ellátást igénylő pácienseknél. A pozitív eredmények érdekében a megfelelő kommunikáció és a rendszeres motiváció mind a betegek, mind az ápolószemélyzet számára fontos és szükséges. Orv Hetil. 2023; 164(37): 1456–1461.
Ki adná a veséjét, és ki nem?
Az élő donoros vesetranszplantációt érintő hiedelmek, ismeretek és hozzáállás vizsgálata az egyéni értékrenddel összefüggésben
Who would and who would not become a living kidney donor?
Beliefs, knowledge and attitude about living kidney transplantation in relation to personal values
Bevezetés: Napjainkban az élő donorral történő szervtranszplantáció egyre gyakrabban végzett egészségügyi beavatkozás. Az élő szervdonáció az egészségügyi kérdéseken túl számos pszichoszociális kérdést felvet az adományozókkal és motivációjukkal kapcsolatban. Célkitűzés: Az élő vesedonációhoz fűződő attitűd, ismeretek, hiedelmek feltárása és az élődonációs hajlandóságot meghatározó főbb tényezők – mint érintettség, személyiségvonások, egyéni értékrend, jóllét és életcél – feltárása. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 571 felnőtt, magyar, önkéntes résztvevő töltötte ki az online kérdőívcsomagot, amely attitűdre, hiedelmekre és ismeretekre vonatkozó kérdéseket tartalmazott, a Schwartz Értékrend Kérdőívet, a Nagy Ötök személyiségtesztet, a WHO-5 Jóllét kérdőívet és az Életcél kérdőívet. Eredmények: A válaszadók többsége családtagnak és barátoknak adományozná életében egyik veséjét, a legkevesebben nem adományoznának egyáltalán, míg a válaszadók 16,8%-a akár ismeretlennek is hajlandó lenne. A résztvevők többsége tudta (71,8%), hogy a vese a leggyakrabban átültetett szerv, valamint hogy élő donorból is e szervet transzplantálják a leggyakrabban. Szignifikáns, de gyenge összefüggést találtunk az élődonációs szándék tekintetében az érintettséggel (r = 0,187), az egyéni értékrenddel (Én-átalakulás) (r = 0,208) és a transzplantációról való ismeretszinttel (r = 0,104). Szignifikáns összefüggés volt az ismeretek (r = –0,352) és a donorokkal kapcsolatos hiedelmek között (r = 0,136). Többszörös lineáris regresszióelemzés alapján az élődonációs szándékot szignifikánsan magyarázta az értékrend (Én-átalakulás) (β = 0,218) és az a negatív hiedelem a donorokkal kapcsolatban, hogy az élődonációt követően rosszabb egészségügyi állapotba kerülnek (β = –0,207). Megbeszélés: Az élő szervadományozáshoz való hozzáállás összefüggésben áll a hiedelmekkel, melyek az egyén ismereteitől függenek, az ismereteket pedig befolyásolja az érintettség. A hozzáállás továbbá összefüggésben áll az egyén mások iránti jóindulatával és felelősségérzetével. Következtetés: Az élő szervadományozásról való ismeretek és az egyéni értékrend tényezői, mint jóindulat és szociális felelősségérzet, központi szerepet játszanak az egyén hozzáállásának alakulásában. Orv Hetil. 2022; 163(45): 1798–1805.
Az aphasia zeneterápiájának módszerei, azok direkt és indirekt hatásai
Methods of music therapy for aphasia, their direct and indirect effects
Bevezetés: A zeneterapeuták ma még nem megszokott tagjai a hazai neurológiai és rehabilitációs osztályokon működő szakmai csoportoknak, így a zeneterápia sem természetes része a klinikai gyakorlatban alkalmazott kezelési programoknak. Az elmúlt fél évszázadban számos hazai, de különösen nemzetközi tanulmány született a neurológiai zeneterápia eredményeinek bemutatására. Célkitűzés: A jelen munka az aphasia zeneterápiájának direkt és indirekt hatásait hivatott bemutatni, ezzel is alátámasztva annak relevanciáját. A tanulmány célja a zenei alapú aphasiaterápiás módszerek bemutatása és elfogadtatása a hazai szakemberek körében, valamint alkalmazásának elősegítése a klinikai gyakorlatban. Módszer: Az aphasia zeneterápiájának direkt hatásaira irányuló vizsgálathoz a magyar és angol nyelvű szakirodalomból 16 tanulmányt választottunk ki az általunk megszabott kritériumok alapján, melyek összesen 9 különböző módszert mutatnak be. Közülük 7 módszerhez terápiás intervenció is kapcsolódik, melyek számszerűsített eredményeit táblázatban összesítettük. Tanulmányunk kitér az aphasiás személyekkel végzett zeneterápiás foglalkozások indirekt hatásaira is. A szekunder hatásokat saját szerkesztésű kérdőívvel mértük. A felmérést a 2021 és 2023 között általunk egyéni terápiába vont 28 páciens körében végeztük. Eredmények: Az így kapott eredményeket táblázatban rögzítettük. A zenei alapokra épülő aphasiaterápiák vizsgálati alanyainak 83%-ában szignifikáns javulást mértek valamely nyelvi területen a terápiás folyamat végén. A saját pácienseink körében végzett kérdőíves felmérés alapján pedig elmondható, hogy a zenei alapú terápia pozitív hatásai indirekt módon, emocionális szinten is érvényesültek. Az aphasia zeneterápiájának a fellelt szakirodalomban közölt direkt hatásai mellett a járulékos hatások terén is pozitív eredményt mértünk a kutatásunkba bevont résztvevők általános hangulatára és motivációjára vonatkozóan. Következtetés: A bemutatott eredmények tükrében arra következtetünk, hogy a nyugati minták példájára hazánkban is indokolt lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az alternatív gyógymódoknak a klinikai gyakorlatba történő integrálására. Orv Hetil. 2024; 165(11): 424–432.
Orvostanhallgatók sztereotípiái különböző társadalmi csoportokkal kapcsolatban
Stereotypes of medical students about different social groups
Bevezetés: Az orvostanhallgatók marginalizált csoportokkal kapcsolatos ismeretei, előítéletei befolyásolhatják a betegekkel való kapcsolatukat. Célkitűzés: Az orvostanhallgatók véleményének vizsgálata abból a szempontból, hogy mely társadalmi csoportokat fogadnának el betegként kevésbé. Módszer: A Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatói önkéntes, anonim kérdőívet töltöttek ki 2021-ben (n = 410), mely több kérdéscsoportot tartalmazott (szociodemográfiai jellemzők, családi háttér, pályaválasztási motivációk, orvosi identitás alakulása, jövőbeli szakmai tervek, egyetem alatti munkavégzés, 19 társadalmi csoportra vonatkozóan kedvesség és kompetencia, társadalmi távolság mérése, saját tapasztalatok). Eredmények: A hallgatók a legkevésbé a bántalmazókkal, az oltásellenesekkel és a fogvatartottakkal szeretnének munkájuk során találkozni. Az orvostanhallgató-nők nagyobb arányban utasították el a bántalmazókat, míg férfi társaik inkább a hajléktalanokat, az alkoholistákat, az AIDS-betegeket, illetve a pszichiátriai betegségben szenvedőket, a felsőbb évesek pedig az oltásellenes és az AIDS-betegeket. A hallgatóknak a különböző társadalmi csoportokkal kapcsolatos tapasztalatai is nagyon eltérőek voltak. Személyesen a legtöbben romát, drogfogyasztót, pszichiátriai beteget, alkoholistát ismertek. A klinikai gyakorlatokon a leginkább romákkal, alkoholistákkal és pszichiátriai betegekkel találkoztak. Az oktatás során oltásellenesekről, alkoholistákról, romákról, hajléktalanokról, AIDS-betegekről hallottak a leggyakrabban. Megbeszélés: A hallgatók a különböző társadalmi csoportokba tartozó betegekkel kapcsolatban elfogadók voltak. Az előítéleteik mögött álló személyes, illetve az oktatás során szerzett tapasztalataik azonban nagyon szerteágazóak. Következtetés: Törekedni kell arra, hogy a hallgatók magatartás-tudományi, népegészségtani tanulmányaik alatt és klinikai munkájuk során is találkozzanak a különböző társadalmi csoportokkal, megismerhessék őket, így megtanulhassák a velük való megfelelő kommunikációt. Orv Hetil. 2023; 164(48): 1912–1919.
. Cue reactivity and craving in IGD Craving to addiction-related cues reflects a strong motivation to engage in addictive behaviors. Craving may promote drug use ( Sayette, 2016 ; Sinha & Li, 2007 ), gambling ( Potenza et al., 2003 ), and
Életmódváltás? Nincs kifogás!
A testsúlykontroll támogatása a mindennapi gyakorlatban
Lifestyle change? No excuse!
Weight control support in the everyday praxis
C. Motivational interviewing for clinical practice. [Motivációs interjú a klinikai gyakorlatban.] Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2018. [Hungarian] 8
. ” First, we make a valid statement in that “ The SDT is a valuable framework for understanding motivation in exercise, sports, and training. ” The SDT, thus, in our paper refers to the part of the EIMEA concerning the ‘ Incentives for exercise ’ block (p
