Search Results
A Családi Kapcsolatok Teszt (FRT) magyar változatának elkészítése és pszichometriai jellemzői
Hungarian Version of Family Relations Test (H-FRT) – Development and Psychometric Characteristics
mtsai, 2007 ) kérdőívvel vizsgáltuk, melynek 7 tétele az életminőség különböző területeit vizsgálja (intézmény, család, szabadidő eltöltése, önállóság, testi egészség, mentális jóllét, globális értékelés). Az eredeti, német változatban a kérdéseket
Az evolúciós pszichológia paradigma újragondolása: A továbblépés irányai
Re-thinking of the Evolutionary Psychology Paradigm: Trends of the Advancement
megnyilvánulásaival az egészség, fizikai erő, éghajlati viszonyok, agresszió területén ( Fischer, Lee és Verzijden, 2018 ; Lukaszewski és Roney, 2011 ). Tekintve e személyiségjegy komplexitását, meglehetősen nehéz önálló funkcióval rendelkező, kis hatású géneket
Faktorok, magyarázatok a sikeres és sikertelen felsőoktatási tanulmányok hátterében •
A pszichológiai tényezők szerepe a lemorzsolódásban
Factors and Explanations of Successful and Unsuccessful Academic Performance in Higher Education
megerősödésének. Néhány vizsgálat a tanulmányi eredményesség helyett a mentális egészség mutatóit használja a hallgatói csoportok vizsgálatakor, hiszen a pszichológiai jóllét az egyik megbízható jelzése a felsőoktatási pályafutás sikerességének. Az érzelmi
A tehetség változó koncepciói
Changing Concepts Of Giftedness
végzettség, az életcélok megvalósításának összetevői (pl. mentális instabilitás, a kitartás elvesztése a célok megvalósításában, gyenge társas alkalmazkodás stb.), egészség, az elégedettség forrásai, a siker definíciója stb. szempontjai mentén. Az eredmények
A Sternberg-féle szerelem kérdőív magyar változata (STLS-H)
Hungarian version of sternberg’s triangular love scale (STLS-H)
minősége, amely összefügg a párkapcsolati stresszel (Ruvolo, 1998). A páros stressz elleni védekezés szerepet játszik a testi és lelki egészség fenntartásában, az érzelmi jóllét megtartásában és általában a betegségekkel szembeni ellenállásban, valamint a
A nem-szuicidális önsértés és az öngyilkos magatartás kapcsolata: független vagy összefüggő jelenségek?
The links between non-suicidal self-injury and suicidal behaviour: dependent or independent phenomena?
európai program eredményeit feldolgozó kutatás eredményei alapján az önhatékonyság fejlesztése és a tudatosság elősegítése a mentális egészség terén (pl. a fiatal saját magában és kortársaiban felismeri, ha valamilyen mentális probléma merül fel) a
„Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” – Új megközelítés a magyarországi kivándorlás motívumainak feltárásában
“May fortune’s hand bless or beat you here you must live and die” – A novel approach to exploring the motives of emigration from Hungary
lakhatást is nagyban befolyásolja. Az elégedetlenség erősen hat arra, hogy a migrációt valaki komolyan tervezni kezdje. Ugyanakkor a jó egészség, felsőfokú nyelvtudás, kockázatvállaló attitűd és a jövőben javulást nem váró attitűd is a migráció tervezéséhez
Martos, T. (2010). Életcélok és lelki egészség a magyar társadalomban . Doktori disszertáció . Budapest: Semmelweis Egyetem Maslow, A.H. (1954). Motivation and personality . New York: Harper & Row
Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata
The helping professionals’ subjective well-being during the first wave of COVID-19: A cross-sectional study of vital exhaustion
Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátterében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdőívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szakemberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerültség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( β = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának változása ( β = –0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( β = –0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (χ 2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között (χ 2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezésnek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az alkalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munkakörülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt.
Theoretical background: In a critical situations such as COVID-19, priority should be given to the psychological support of helping professionals regarding the sustainability of services and prevention of burnout. It’s exceptionally important to measure the vital exhaustion that might be a reason of burnout. Aim: The purpose of this study was to investigate helping professionals’ vital exhaustion in relation to different groups of background variables during the first period of the COVID-19 pandemic. Methods: Helping professionals from health and social care, education, and the field of religion (n = 931) were contacted with an online questionnaire in Hungary in the spring of 2020. After calculating descriptive statistics of vital exhauson, we examined the sociodemographic, physical (related to health behavior), professional and personal background variables. Results: Health and social care workers were more exhausted than members of other helping professions (F(1, 929) = 16.801, p < 0.001). In the development of vital exhaustion, we could attribute a greater predictive effect to the following variables: change in the quality of sleep ( β = 0.292, p < 0.01), change in family-work balance ( β = –0.238, p < 0.01), and subjective health ( β = –0.201, p < 0.01). We could attribute a moderate correlation between changes in the frequency of meals and changes in sleep quality (χ 2(4, n = 931) = 144.8, p < 0.001), and changes in family-work balance and changes in sleep quality (χ 2(12, n = 788) = 171.4, p < 0.001). Conclusions: Proper quality and quantity of sleep, regular meals, and physical activity not only have preventive significance but they also have a stabilizing effect in acute crises. Work conditions and communication at work can have a major influence on wellbeing. Therefore beyond the individual factors employers also play an important role to maintain their employees’ wellbeing.
