Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "Citation analysis" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All
Scientometrics
Authors: Ludo Waltman, Nees Jan van Eck, Thed N. van Leeuwen, Martijn S. Visser, and Anthony F. J. van Raan

make a more general remark on the comparison of citation analysis and peer review. Data The analysis of Van Raan ( 2006 ) is based on an assessment study of Dutch chemistry and chemical engineering research groups conducted

Open access

Abstract

The h-index has received an enormous attention for being an indicator that measures the quality of researchers and organizations. We investigate to what degree authors can inflate their h-index through strategic self-citations with the help of a simulation. We extended Burrell's publication model with a procedure for placing self-citations, following three different strategies: random self-citation, recent self-citations and h-manipulating self-citations. The results show that authors can considerably inflate their h-index through self-citations. We propose the q-index as an indicator for how strategically an author has placed self-citations, and which serves as a tool to detect possible manipulation of the h-index. The results also show that the best strategy for an high h-index is publishing papers that are highly cited by others. The productivity has also a positive effect on the h-index.

Open access

values of citations (analysis of the CIHPM) Citations Citation impact

Open access

Budapest, Leiden, Leuven, Beijing, Shanghai, etc.) or as independent commercial enterprises (e.g., Science-Metrix in Montreal). Two major companies (Thomson Reuters and Elsevier) are also active in this market. In other words, citation analysis has become

Open access

Abstract  

This paper focuses on the study of self-citations at the meso and micro (individual) levels, on the basis of an analysis of the production (1994–2004) of individual researchers working at the Spanish CSIC in the areas of Biology and Biomedicine and Material Sciences. Two different types of self-citations are described: author self-citations (citations received from the author him/herself) and co-author self-citations (citations received from the researchers’ co-authors but without his/her participation). Self-citations do not play a decisive role in the high citation scores of documents either at the individual or at the meso level, which are mainly due to external citations. At micro-level, the percentage of self-citations does not change by professional rank or age, but differences in the relative weight of author and co-author self-citations have been found. The percentage of co-author self-citations tends to decrease with age and professional rank while the percentage of author self-citations shows the opposite trend. Suppressing author self-citations from citation counts to prevent overblown self-citation practices may result in a higher reduction of citation numbers of old scientists and, particularly, of those in the highest categories. Author and co-author self-citations provide valuable information on the scientific communication process, but external citations are the most relevant for evaluative purposes. As a final recommendation, studies considering self-citations at the individual level should make clear whether author or total self-citations are used as these can affect researchers differently.

Open access

Inserting citations to authorities into a text, in order to increase the persuasive power of it, and prove the competence of the author, has a long tradition in science and in law. The question is whether this also applies to judicial decisions. This question is especially interesting in a continental legal culture, where following previous cases is not obligatory, there is no stare decisis, and therefore, inserting a reference to a previous case may have a different function. In 2012 we performed a computer-based citation analysis of the court decisions published under FOI act on the official website of the National Office for the Judiciary (Országos Bírósági Hivatal). The article contains four sections. The first and the second sections are dealing with citations within judicial decisions in general, and their significance in different legal cultures. The third section is about the quantitative, while the fourth is about the qualitative part of the research, and tackle the issue whether citations increase the quality of judicial reasoning or not. The answer will be limited to the Hungarian legal culture.

Full access

) opened this discussion by asking whether citation analysis enables us to legitimate the strategic selection of “excellent” as against merely “good” research? 1 The software for measuring this indicator is available at

Open access

Bevezetés: A tudományos folyóiratok impaktfaktor-elérésének első lépcsőfoka a Thomson Reuters Web of Science adatbázisba való kerülés. Cél: A dolgozat célja az Orvosi Hetilap tartalmi és formai vizsgálata a Thomson Reuters folyóirat-kiválasztási irányelvei alapján, különös tekintettel az idézetelemzés szempontjára. Módszerek: A szerzők a 2011-ben megjelent Orvosi Hetilap füzetszámait vizsgálták és különböző adatbázisokban kerestek adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktorát; elemezték az idéző folyóiratokat, a hivatkozások számát, egyes szerkesztőbizottsági tagok tudományos tevékenységét; vizsgálták a nemzetközi kiadói irányelvek megvalósulását. Eredmények: Az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktora az elmúlt tíz évben – a 2004-es és a 2010-es évek kivételével – évről évre folyamatos emelkedést mutat. Cikkeit nagy arányban idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott cikkek mintegy 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett közleménykategóriák: eredeti közlemény, összefoglaló referátum és klinikai tanulmány. Az Orvosi Hetilap pontosan, rendszeresen megjelenő hetilap, amelyet több nemzetközi adatbázis is indexel (PubMed/Medline, Scopus, Embase, BIOSIS Previews). A vizsgált szerkesztőbizottsági tagok közleményszámainak csonkolt átlaga 497, idézetüké 2446, független idézeteiké 2014, h-indexüké 21. Következtetések: Az Orvosi Hetilap a Thomson Reuters sok szempontjának eleget tesz, azonban érdemes az idézetek számának növelése érdekében bevezetni on-line idézési mintát, elérhetővé tenni az összes szerkesztőbizottsági tag tudományos munkásságát, továbbá szorgalmazni sokszerzős, csoportmunkával készült összehasonlító elemzéseket, epidemiológiai adatokat bemutató dolgozatok közlését. Orv. Hetil., 2012, 153, 1905–1917.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Egy tudományos folyóirat esetében tartani kell a tudományos színvonalat a tudományos adatbázisokba – Web of Science, Journal Citation Reports – kerülés után is. Célkitűzés: A dolgozat célja az Orvos Hetilap idézetelemzése 2012 és 2016 között különféle mutatószámok alapján, elsősorban a szerzők által korábban írt, 2012-ben megjelent Orvosi Hetilap-cikk adatainak összevetésével. Módszer: A szerzők 2013–2015-ben megjelent Orvosi Hetilap-füzetszámokat vizsgáltak, és különböző adatbázisokban kerestek le adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap 2012–2016-os impaktfaktorait, elemezték a 2015–2016. évi hivatalos impaktfaktorok bibliometriai összetevőit idéző folyóiratok, hivatkozások száma szerint; lekeresték az Orvosi Hetilap 2012–2016-os cikkeinek idézettségét; vizsgálták az Orvosi Hetilap tudományos teljesítményét egyéb mutatószámok alapján. Eredmények: Az Orvosi Hetilap 2016-os hivatalos impaktfaktora, 0,349 az eddigi legmagasabb érték a korábbiakhoz viszonyítva. A folyóirat cikkeit továbbra is idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott közlemények több mint 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett cikk-kategóriák: eredeti és összefoglaló közlemények, esetismertetések. Az Orvosi Hetilap tudományos teljesítménye a SCImago weboldal és a Scopus adatbázis mutatószámai alapján biztató értékeket mutat a vizsgált évekre vonatkozóan. A folyóirat önidézettségi arányának átlaga 30% körül mozog. Az Orvosi Hetilap h-indexe a Web of Science Core Collection adatbázisban 7, a Scopus adattárban 19. Következtetések: A jelen cikk idézetelemzése megmutatja, hogy rövid távon is emelkedhetnek a hivatkozások és a különféle hányadosok értékei, de radikális változás hosszú távon történhet az eddig elért eredmények megtartásával és emelésével, szem előtt tartva a folyóirat előremutató fejlesztéseit. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1226–1234.

Open access

the form of a letter, but with the development of science, the references were cited in the end of the text or in the footnote [ 20 ]. Citation analysis, an element of bibliometrics, studies the quantitative approach of citation model within literature

Open access