Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for :

  • "Impact factors" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Introduction In earlier studies, criticism on Journal Impact Factors was centered around a number of key problems when it comes to the famous Journal Impact Factors, produced annually by Thomson Reuters in their Journal

Open access

Introduction In the lead article of this topical issue entitled “Impact Factor: Outdated artefact or stepping-stone of journal certification?” Jerome K. Vanclay focuses primarily on data errors in the database of Thomson

Open access

, c2012 [accessed: July 24, 2012] < http://ip-science.thomsonreuters.com/mjl/ > Davis, P.: The Scholarly Kitchen Blog: Citation Cartel Journals Denied 2011 Impact Factor [Internet]. Wordpress.com, 2012

Open access

Impact Factor (IF) ( Archambault & Lariviére, 2009 ; Garfield, 2006 ). Since then, a number of other journal metrics have been developed in an attempt to address the limitations of the IF, such as inclusion of self-citations, limited time-period coverage

Open access

bibliometric indicators. Is this the end of the impact factor era? [Tudománymetriai újdonságok. Vége az impakt faktor egyeduralmának?] Magy Onkol. 2009; 53: 115–125. [Hungarian

Open access

with the group of no-Internet addiction, Mann-Whitney U test, P < 0.01 Univariable and multivariable analysis of suicidal ideation impact factors All impact factor variables were screened using single-factor non-conditional logistic regression

Open access

DORA.

Dilemmák a kutatás értékelésében

DORA: Dilemmas in Research Assessment

Educatio
Author:
Tamás Kozma

Irodalom/References 1 Adler, R., Ewing, J., & Taylor, P. (2008) Citation statistics . A report from the International Mathematical Union. 2 Seglen, P. O. (1997) Why the impact factor of

Open access

Kalandozások Tudománymetriában

Wandering in Scientometria

Educatio
Author:
Attila Zsoldos

Az esszé bemutatja, miként hatolt be a tudománymetria a bölcsészettudományok korábban érintetlen világába az elmúlt közel másfél évtizedben. Magyarországon a tudománymetriai teret 2016 óta az impaktfaktor használatát felváltó „szakterületi folyóiratrangsor” uralja. Az előbbit a bölcsészettudományok esetében nem alkalmazták, az utóbbi használatát azonban a bölcsészettudományokra is kiterjesztették a tudományos teljesítmény értékelése, s így a tudományfinanszírozás terén. A döntés indokolatlan, szakszerűtlen és méltánytalan volt, mivel a „szakterületi folyóiratrangsor” éppúgy összeegyeztethetetlen a bölcsészettudományok hagyományos publikációs szokásaival, miként az volt az impaktfaktor is. A „szakterületi folyóiratrangsor”-ra alapozott teljesítményértékelés során a bölcsészettudományok művelői esetében a valóságos teljesítménynek csupán töredéke kerül a vizsgálat látókörébe, így annak eredménye szükségképpen torz lesz. A „szakterületi folyóiratrangsor” használata hátrányos helyzetbe hozza a bölcsészettudományokat más tudományterületekkel szemben, hosszú távon pedig kártékonyan befolyásolja a bölcsészettudományok fejlődését.

Open access
Scientometrics
Authors:
Johan Bollen
,
Marko A. Rodriquez
, and
Herbert Van de Sompel

Summary  

The status of an actor in a social context is commonly defined in terms of two factors: the total number of endorsements the actor receives from other actors and the prestige of the endorsing actors. These two factors indicate the distinction between popularity and expert appreciation of the actor, respectively. We refer to the former as popularity and to the latter as prestige. These notions of popularity and prestige also apply to the domain of scholarly assessment. The ISI Impact Factor (ISI IF) is defined as the mean number of citations a journal receives over a 2 year period. By merely counting the amount of citations and disregarding the prestige of the citing journals, the ISI IF is a metric of popularity, not of prestige. We demonstrate how a weighted version of the popular PageRank algorithm can be used to obtain a metric that reflects prestige. We contrast the rankings of journals according to their ISI IF and their Weighted PageRank, and we provide an analysis that reveals both significant overlaps and differences. Furthermore, we introduce the Y-factor which is a simple combination of both the ISI IF and the weighted PageRank, and find that the resulting journal rankings correspond well to a general understanding of journal status.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A méhlepény patológiai feldolgozása Magyarországon jelenleg kisszámú esetre korlátozódik, pedig a nemzetközi gyakorlat azt bizonyítja, hogy számos esetben az in utero elhalás okának megállapításában, az újszülött postnatalis adaptációs zavarában, esetleg később manifesztálódó betegség kimutatásában fontos információval szolgálhat. Fontos jelzője a későbbi neurológiai defektusok kialakulásának. Célkitűzés: A placenta vizsgálatának hazai gyakorlata elmarad a nemzetközi gyakorlattól, ezért is van szükség a nemzetközi gyakorlat átvételére, szakmai protokollok bevezetésére, indokolt esetben a patológiai feldolgozás módjának meghatározására. A jelen munka hiánypótló, mivel hasonló iránymutatással a magyar gyakorlatban nem találkozni. Módszer: Az angolszász orvosi irodalomban számos kiváló tanulmány foglalkozik a témával, melyek alapján jól használható ajánlások, útmutatók készültek. A „Placenta” című, először 1980-ban megjelent, 2 feletti impaktfaktorral bíró folyóirat e kérdés jelentőségére utal. Eredmények: A szerzők a szülész és neonatológus kollégáknak és a területen dolgozó egészségügyi szakembereknek a kialakult, az angliai gyakorlaton alapuló mintaképet elemzik, bemutatva a Royal College of Pathologists által ajánlottakat. Ennek szempontjait figyelembe véve gyakorlati útmutatást kívánnak nyújtani a vizsgálat indikációinak ismertetésével és a jelentősebb klinikopatológiai összefüggések bemutatásával. A cikk végén táblázatos formában mutatják be a releváns klinikopatológiai összefüggéseket. Következtetés: A placenta vizsgálatától várható információ értéke és kétségtelen klinikai haszna messze felülmúlja a szükséges anyagi ráfordítást. Orv Hetil. 2019; 160(48): 1894–1903.

Open access