Search Results

You are looking at 1 - 10 of 97 items for :

  • "Information Technology" x
  • User-accessible content x
Clear All

online space? Do they use new ways during their operation, [ 28 ], [ 29 ]? If information technology terms are used, it can be asked, only offline presence is important or online presence also matters? Obviously this is basically important but the Chinese

Open access
Pollack Periodica
Authors: Patrik Márk Máder, Dorottya Szilágyi and Olivér Rák

Abstract

Information-based modeling technology is supported by advanced information technology solutions in the building industry. The integration of its methodology into construction and design processes is already going on. However, many areas still have development possibilities; for instance, building surveys belong to these fields. Countless survey tools and methodologies endeavor to support and ease the work of professionals in design and construction, yet there is a need for comprehensive collaboration. This could be promoted by creating a direct link between survey tools and architectural design software.

This article demonstrates a tool under development that intends to provide a solution to this issue.

Open access

Generally, engineering projects are getting bigger and bigger and more complex to handle. Due to the developments of information technology, managers have the opportunity to plan the execution of their projects and calculate the critical paths of those projects precisely, regardless of the types and sizes of their projects. However, these indicators are not realistic; in many cases the predetermined partial-deadlines cannot be kept, therefore the end of the project must be postponed. The aim of the research is to modify the inputs of the critical path method with the application of fuzzy values. The use of fuzzy values in business planning can support project managers in building the uncertainty factor into their model.

Open access

A betegek oktatásának fontos szerepe van a betegségek prevenciójában és terápiájában. Az oktatás lehetővé teszi a szükséges információk átadását, a készségek fejlesztését, valamint a megfelelő motivációk kialakítását, a betegséggel való megküzdés támogatását. Bár számos információforrás rendelkezésre áll, továbbra is szükség van szervezett betegoktatásra. A személyre szabott betegoktatás hatékonyabbnak bizonyult, mint az általános oktatóanyagok használata. Az információtechnológia megfelelő alkalmazása lehetővé teszi a személyre szabott oktatás széles körű, költséghatékony megvalósítását. A szerzők megvizsgálják, hogy egy ilyen rendszer kialakításához milyen komponensekre van szükség. Orv. Hetil., 2013, 154, 403–408.

Open access

In this article we rely on the concept of “international new ventures” (INV), and concentrate on the analysis of two research propositions in the case of selected Hungarian INVs, based on company interviews in two selected industries, biotechnology and information technology. First, we analyse the criteria of the selection of foreign markets in the internationalisation of these firms and second, the role of networks in the internationalisation process of selected Hungarian INVs. Our results highlight the typical internationalisation pattern of targeting the largest developed foreign markets globally. In terms of the role of networks in internationalisation, we found evidence of the decisive role of networks in all cases examined. The personal network of the founder(s) was emphasised, especially in winning early clients. The scalability of the personal network-based business model was, however, questioned. The management implications of our findings suggest Hungarian INVs need to intensify their involvement in international communities supporting the growth of such companies. Areas for potential future research include comparing our findings with empirical results from other countries in Central-Eastern Europe.

Open access

Absztrakt

A gyorsuló ütemben felhalmozódó, rendkívül sokrétű, heterogén, nagyszámú orvosbiológiai adat és bővülő tudás a személyre szabott medicina megvalósulásának és kiteljesedésének záloga, de egyben jelenleg szűk keresztmetszete is. Klasszikus klinikai célok, gyógyszerkutatást támogató döntések az adat- és tudásbázisok integrációját, rendszerszintű elemzésüket teszik szükségessé, amelyek új matematikai és informatikai megközelítéseket is igényelnek. A biomarkerek világában e feladatok egy biomarkerhármashoz kapcsolódnak, nevezetesen a végponti, a célponti és diagnosztikai biomarkerekhez, amelyek komplex hálózatokat alkotnak. Leírásukhoz a szerzők bemutatják a valószínűségi gráfos modelleket, amelyek a biomarkerek közvetlen kapcsolatainak felderítését és szemléletes megjelenítését is lehetővé teszik. Ismertetik továbbá döntési hálózattá történő kiterjesztésüket, amely a biomarkerek mind strukturális, mind kvantitatív jellegű optimalizálását is biztosítják a klinikai döntéshozatalban való alkalmazáshoz. Orv. Hetil., 2015, 156(51), 2077–2081.

Open access

. , Noprisson H. ( 2018 ), Consumer-level factors of purchase intention in online travel booking application based on product perspective . International Journal of Scientific Research in Computer Science, Engineering and Information Technology 3 ( 7 ), 205

Open access

P. , Kumar S. , Satija M. P. ( 2012 ), Problems in searching online databases: A case study of select central university libraries in India . DESIDOC Journal of Library and Information Technology , 32 ( 1 ), 59 – 63

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Pálinkás, Nóra Kovács, Valéria Sipos, Ferenc Vincze, Magor Papp, Árpád Czifra, Róza Ádány and János Sándor

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553.

Open access

References [1] DIN EN 50600 ( 2012 ), Information technology – Data centre facilities and infrastructures . Deutsches Institut für Normung

Open access