Search Results
A vízpótlás talajvízszintre gyakorolt hatásának értékelése egy délnyugat-magyarországi példán keresztül
Evaluation of the water supply’s impact on groundwater levels, with an example from South-West Hungary
( CUI et al., 2018 ; SHUKLA et al., 2019 ; PÖRTNER et al., 2022 ). ILONA és munkatársai (2022) átfogó elemzést végeztek Magyarországra nézve, statisztikai tesztek és trendelemzések formájában hőmérséklet- és csapadék idősorokon, hogy összehasonlítsák
Az erdőállományok talajvíz utánpótlódásra gyakorolt hatásának vizsgálata kecskemét-ménteleki mintaterületen
Investigation of the impact of forest stands on groundwater recharge in the Kecskemét-Méntelek study area
intercepció, valamint a talajnedvesség felvétel (transzspiráció) által, csökkentve a mélybe szivárgó csapadék mennyiségét ( TÖLGYESI et al., 2020 ). A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által létrehozott monitoring rendszer a hidrológiai ciklus több
Húsz éves avarmanipulációs kísérlet hatásai barna erdőtalaj szén tartalmára és vízkapacitására: Síkfőkút DIRT Project
The effects of a twenty-year litter manipulation experiment on the carbon content and water retention capacity of the examined Luvisols: Síkfőkút DIRT Project
). A terület 1976-óta védett, természetvédelmi kezelője a Bükki Nemzeti Park. Az átlagos évi csapadék mennyiség 590 mm. A talaj pH-ja: pH H2O : 6,1 és 5,6 között volt a vizsgált szelvények 0–15 cm-es, és 5,5 illetve 5,4 között a 15–30 cm-es rétegében
Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei
Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture
öntözésre, mivel a csapadék csak egy részét fedezi a termőnövények párologtatási veszteségének ( NEUPANE & WENXUAN, 2019 ). A talajban tárolt nedvesség mennyisége a talaj szemcseméret-eloszlásától, szerkezetétől, porozitásától, tömörödöttségének fokától, a
Szántóföldi szénmérleg egy közép-magyarországi mintaterületen
Carbon balance of a cropland site in Middle-Hungary
fejlődését. Az alacsony borítás miatt így 2019. április végén a repcét betárcsázták és helyére május elején szemescirkot vetettek, ami a május-júniusi magas csapadékösszegek hatására már megfelelően fejlődött. A két őszi búza állomány fejlődését is a csapadék
következményeit az egész Kárpát-medence területére rendkívül nehéz prognosztizálni ( KRISTÓF et al., 2017 ). Abban viszont konzekvens egyetértés van, hogy míg az intenzív csapadék események száma növekedni ( BARTHOLY és PONGRÁCZ, 2007 ), addig a csapadék
Koncepcióváltás a belvízgazdálkodásban: talajtani és vízminőségi kérdések
Conceptual Change in Excess Water Management: Soil and Water Quality Issues
talaj vízáteresztő képessége nagyobb, de a magas talajvízszint miatt nem tud beszivárogni a csapadék. Ilyenkor a beszivárogtatás nem, vagy csak korlátozottan tud működni, ugyanakkor ebben az esetben sem szabadna a kincset érő vizet hasznosítatlanul
Összefoglalás
A klímaváltozás hatására várhatóan nem csak a csapadék éves mennyisége, hanem az éven belüli eloszlása is változik, egyidejűleg megváltozhat annak az időszaknak a hossza, amelyben a talajok vízbefogadásra képesek. A talajnedvesség és csapadék idősoros adatok alapján vizsgálhatjuk a változó környezetei feltételek hatását a talajok vízgazdálkodására.
Jelen tanulmányban 2017. június–2018. május közötti időszakban a talajnedvesség-tartalom alakulását vizsgáltuk két eltérő domborzati adottságú szelvényben (teraszon és lejtőn) a tokaji Nagy-hegy déli lejtőjén elhelyezkedő Szarvas-dűlő szőlőültetvényen. Összehasonlítottuk a két mérőhely talajnedvességforgalmát, valamint vizsgáltuk a csapadékesemények hatását.
A teraszon lévő szelvény a csapadék jellemzően 65–99%-át közvetlenül befogadta, míg azonos csapadékeseményekre nézve ez az érték a lejtőn, az intenzívebb felszíni párolgás, valamint a felszíni lefolyás miatt csak 30–80%, szélsőséges esetben ennél is kisebb volt.
Az egyes rétegekben mért nedvesség profilok adataiból következtettünk a beszivárgás dinamikájára, a vízáteresztés mértékére. Azt tapasztaltuk, hogy telített állapotú szelvény esetén a terasz erősen tömődött rétege a vártnál kevésbé akadályozta a nedvesség mélyebb rétegek felé terjedését.
A teraszon lévő szelvény a tömődött rétegek ellenére összességében kedvezőbb vízháztartást biztosított, mint a meredek lejtő. A lejtő kedvezőtlen vízháztartását részben a nyári erőteljes párolgás, részben az egész évben jelentős felszíni lefolyás okozta. A szelvények vízkészletét 120 cm mélységig összegezve megállapítottuk, hogy a terasz teljes vízkészlete a vizsgált időszakban átlagosan több mint 20%-kal meghaladta a lejtőn feltárt szelvényét. Ez a különbség a nyári hónapokban 90–108 mm víztöbbletet jelentett a teraszon, a hasznosítható víz arányában kifejezve 62–88 mm-t. Nyáron, az eltérő száradás miatt augusztus végén volt a legnagyobb a terasz nedvességtöbblete (114 mm-rel), míg a téli–tavaszi időszakban az eltérő intenzitású feltöltődés okozott különbséget (legnagyobb eltérés: 159 mm).
A vízkészletek téli–tavaszi feltöltődése szempontjából más-más időszakra volt érzékeny a két szelvény. A terasz fagymentes időszakban, december végére gyakorlatilag elérte a maximális vízkapacitását, s ezt kisebb ingadozásokkal megtartotta április elejéig, melyet a február–márciusi fagyos időszak sem befolyásolt. A lejtő szelvénye fokozatosan töltődött fel, vízkészlete december közepétől a jellemzően fagyveszélyes január–februári időszakban is növekedett, majd április elejére „tetőzött”, 30 mm-re megközelítve a terasz vízkészletét. A feltöltődés menetében tapasztalt eltérés azt mutatja, hogy a terasz vízkészlete a korai feltöltődés miatt nem érzékeny a jellemzően fagyos február–márciusi időszakra. A lejtő vízkészletének feltöltődése azonban jóval belenyúlik a potenciálisan fagyos időszakba, vízkészletének alakulását a fagyos napok számának változása jobban befolyásolja.
Egy köles tájfajta műtrágya-reakciójának vizsgálata
Examination of the reaction to fertilization of regional millet variety
csapadék éves mennyisége az utóbbi 60 évben 340 és 760 mm között ingadozott, átlagosan valamivel több mint 500 mm volt. A talajaszály kialakulása júniusaugusztus hónapokban gyakori, ami mellé rendszerint légköri aszály is társul, felerősítve annak károsító