Search Results
Globális és regionális változások, szélsőséges jelenségek a Föld-rendszer vízkörforgalmában
Global and regional changes, extremes in the Earth System’s water cycle
Összefoglalás. Jelen dolgozatban áttekintjük a víz körforgásának legfontosabb összetevőit, áramlási irányait. Bemutatjuk a párolgás és kondenzáció jelentőségét a légkör dinamikai folyamataiban. A jelenkori éghajlatváltozás hatásai meghatározó módon befolyásolják a globális vízkörforgalom valamennyi elemét: emelkedik a tengerek szintje, a légkörben tárolható vízgőz mennyisége, szélsőségesebbé válik a csapadék és az aszály területi és időbeli eloszlása. A csapadékintenzitásra vonatkozóan a hazai megfigyelések és számítások eredményeit is bemutatjuk. Felhívjuk a figyelmet a globális hidrometeorológiai monitoring rendszerek fontosságára, valamint a vízrajzi és meteorológiai közszolgáltatások összehangolt szemléletű kezelésének szükségességére. Ez vonatkozik az egyes fizikai változók megfigyelésére, ezek várható tér- és időbeli változásainak előrejelzésére, a klímapolitikák kialakítására – beleértve a kármérséklés és az alkalmazkodás problémaköreit.
Summary. In this paper, we review the most important components and flow directions of the water cycle. Water is one of the special compounds of the Earth system: it can exist in solid, liquid and gaseous states under the prevailing temperature and pressure conditions on Earth, so it can be found in all terrestrial spheres. It plays a fundamental role in maintaining life, thermodynamic processes on a global scale, and regulating the climate. In the Earth’s atmosphere, on average, only every ten-thousandth molecule is water, yet it plays a decisive role in shaping atmospheric energetic and dynamic processes and, in regulating the climate. Through evaporation, condensation, cloud and precipitation formation, and air movements, the atmosphere plays the most important role in the continuous cycle of water between natural water reservoirs. It is typical of the dynamics of atmospheric processes that the average residence time of water molecules in the atmosphere is approx. 10 days, compared to the durations estimated for the ice sheet (12 thousand years) and the oceans and seas (3 thousand years). Water vapor is the most important greenhouse compound in the atmosphere, responsible for approximately 60% of the total atmospheric greenhouse effect. The movement of water vapor is mainly determined by atmospheric circulation processes. The effects of present climate change have a decisive influence on all elements of the global water cycle: the sea level rises, the amount of water vapor that can be stored in the atmosphere increases, the spatial and temporal distribution of precipitation becomes more extreme. The global environmental changes attributable to natural and anthropogenic causes are largely linked to water and the variability of the global water cycle. Natural phenomena on a regional and local scale, which can also be associated with global changes, pose a serious risk to life and property protection in certain situations, can adversely affect the conditions of agricultural management and damage natural ecosystems. Results of relevant Hungarian measurements are also presented. Floods, droughts and atmospheric storms, which are often accompanied by intense rainfall events, are collectively responsible for a very significant part of natural damage events. We draw attention to the importance of global hydrometeorological monitoring systems, as well as the need for coordinated management of hydrographic and meteorological public services. This applies to the observation of individual physical variables, the prediction of their expected changes in space and time, the development of climate policies - including the issues of mitigation and adaptation.
Globális és hazai éghajlati trendek, szélsőségek változása: 2020-as helyzetkép
Global trends and climate change in Hungary in 2020
Összefoglaló. A WMO 2021 elején kiadott állapotértékelője szerint a COVID–19 miatti korlátozások ellenére az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább emelkedett. A tengerszint emelkedés a közelmúltban gyorsult, rekordmagas volt a jégvesztés Grönlandon, az Antarktisz olvadása is gyorsulni látszik. Szélsőséges időjárás pusztított, élelmiszer-ellátási gondok léptek fel, és 2020-ban a COVID–19 hatásával együtt nőtt a biztonsági kockázat több régióban is. Az éghajlatváltozás felerősíti a meglévő kockázatokat, és újabb kockázatok is fellépnek majd a természeti és az ember által alkotott rendszerekben.
Az éghajlatváltozás hatása a hazai mérési sorokban is megjelenik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) homogenizált, ellenőrzött mérései szerint 1901 óta 1,2 °C-ot nőtt az évi középhőmérséklet. Két normál időszakot vizsgálva egyértelmű a magasabb hőmérsékletek felé tolódás, a csapadék éven belüli eloszlása megváltozott, az őszi másodmaximum eltűnőben van. Nőtt az aszályhajlam, gyakoribbá váltak a hőhullámok, intenzívebb a csapadékhullás, emiatt az éghajlatvédelemi intézkedések mellett a jól megalapozott alkalmazkodás is indokolt. A biztonsági kockázatok csökkenthetők az OMSZ és Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közötti együttműködés által.
Summary. The first part of the article gives an overview of the state of the global climate in 2020 based on the report compiled by the World Meteorological Organization (WMO, 2021) and network of partners from UN. According to this report, the 2020 was one of the three warmest years on record, despite a cooling La Niña event. The global mean temperature for 2020 (January to October) was 1.2 ± 0.1 °C above the 1850–1900 baseline, used as an approximation of pre-industrial levels. The latest six years have been the warmest on record. 2011-2020 was the warmest decade on record. The report on the “State of the Global Climate 2020” illustrates the state of the key indicators of the climate system, including greenhouse gas concentrations, increasing land and ocean temperatures, sea level rise, melting ice and glacier and extreme weather. It also highlights impacts on socio-economic development, migration and displacement and food security. All key climate indicators and associated impact information published in this report highlight continuing climate change, an increasing occurrence and intensification of extreme events, and severe losses and damage, affecting people, societies and economies. Extreme weather events triggered an estimated 10 000 000 displacements in 2020. Because of COVID-19 lockdowns, response and recovery operations were leading to delays in providing assistance. After decades of decline, the increase in food insecurity since 2014 is being driven by conflict and economic slowdown as well as climate variability and extreme weather events. Climate change will amplify existing risks and create new risks for natural and human systems. Risks are unevenly distributed and are generally greater for disadvantaged people and communities in countries at all levels of development.
The global changes have local effects in Hungary as it is shown in the second part of the article. The climate monitoring at the Hungarian Meteorological Service is based on measurements stored in the Climate data archive. We apply data management tools to produce high quality and representative datasets to prepare climate studies. The data homogenization makes possible to eliminate inhomogeneities due to change in the measuring practice and station movements. Applying spatial interpolation procedure for meteorological data provide the spatial representativeness of the climate data used for monitoring. The surface temperature increase is slightly higher in Hungary than the global change from 1901. The annual precipitation decreased by 3% from 1901, although this change is not significant statistically. The monthly temperatures shifted to warmer monthly averages in the most recent normal period between 1991 and 2020 comparing to the 1961–1990 in each months. The annual course of the monthly precipitations changed, especially autumn. The monthly sum in September and in October increased substantially. The frequency of heatwave days increased by more than two weeks in the Little Plain and in the southern part of the Great Hungarian Plain from 1981, which is the most intense warming period globally. The intensification of the precipitation in the recent years is obvious in our region. The cooperation of the Disaster Risk Management and the Hungarian Meteorological Service could expand the adaptive capacity of the society to climate change.
Az erdőállományok talajvíz utánpótlódásra gyakorolt hatásának vizsgálata kecskemét-ménteleki mintaterületen
Investigation of the impact of forest stands on groundwater recharge in the Kecskemét-Méntelek study area
intercepció, valamint a talajnedvesség felvétel (transzspiráció) által, csökkentve a mélybe szivárgó csapadék mennyiségét ( TÖLGYESI et al., 2020 ). A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által létrehozott monitoring rendszer a hidrológiai ciklus több
Húsz éves avarmanipulációs kísérlet hatásai barna erdőtalaj szén tartalmára és vízkapacitására: Síkfőkút DIRT Project
The effects of a twenty-year litter manipulation experiment on the carbon content and water retention capacity of the examined Luvisols: Síkfőkút DIRT Project
). A terület 1976-óta védett, természetvédelmi kezelője a Bükki Nemzeti Park. Az átlagos évi csapadék mennyiség 590 mm. A talaj pH-ja: pH H2O : 6,1 és 5,6 között volt a vizsgált szelvények 0–15 cm-es, és 5,5 illetve 5,4 között a 15–30 cm-es rétegében
Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei
Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture
öntözésre, mivel a csapadék csak egy részét fedezi a termőnövények párologtatási veszteségének ( NEUPANE & WENXUAN, 2019 ). A talajban tárolt nedvesség mennyisége a talaj szemcseméret-eloszlásától, szerkezetétől, porozitásától, tömörödöttségének fokától, a
Szántóföldi szénmérleg egy közép-magyarországi mintaterületen
Carbon balance of a cropland site in Middle-Hungary
fejlődését. Az alacsony borítás miatt így 2019. április végén a repcét betárcsázták és helyére május elején szemescirkot vetettek, ami a május-júniusi magas csapadékösszegek hatására már megfelelően fejlődött. A két őszi búza állomány fejlődését is a csapadék
következményeit az egész Kárpát-medence területére rendkívül nehéz prognosztizálni ( KRISTÓF et al., 2017 ). Abban viszont konzekvens egyetértés van, hogy míg az intenzív csapadék események száma növekedni ( BARTHOLY és PONGRÁCZ, 2007 ), addig a csapadék
Koncepcióváltás a belvízgazdálkodásban: talajtani és vízminőségi kérdések
Conceptual Change in Excess Water Management: Soil and Water Quality Issues
talaj vízáteresztő képessége nagyobb, de a magas talajvízszint miatt nem tud beszivárogni a csapadék. Ilyenkor a beszivárogtatás nem, vagy csak korlátozottan tud működni, ugyanakkor ebben az esetben sem szabadna a kincset érő vizet hasznosítatlanul
Meteorological Service Nonprofit Private Limited Company) data ( 2021b ). Available at: https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/csapadek/ . Huo , Z. , Mao , H. , Yang , J. , and Wang , P. ( 2022 ). Process
Összefoglalás
A klímaváltozás hatására várhatóan nem csak a csapadék éves mennyisége, hanem az éven belüli eloszlása is változik, egyidejűleg megváltozhat annak az időszaknak a hossza, amelyben a talajok vízbefogadásra képesek. A talajnedvesség és csapadék idősoros adatok alapján vizsgálhatjuk a változó környezetei feltételek hatását a talajok vízgazdálkodására.
Jelen tanulmányban 2017. június–2018. május közötti időszakban a talajnedvesség-tartalom alakulását vizsgáltuk két eltérő domborzati adottságú szelvényben (teraszon és lejtőn) a tokaji Nagy-hegy déli lejtőjén elhelyezkedő Szarvas-dűlő szőlőültetvényen. Összehasonlítottuk a két mérőhely talajnedvességforgalmát, valamint vizsgáltuk a csapadékesemények hatását.
A teraszon lévő szelvény a csapadék jellemzően 65–99%-át közvetlenül befogadta, míg azonos csapadékeseményekre nézve ez az érték a lejtőn, az intenzívebb felszíni párolgás, valamint a felszíni lefolyás miatt csak 30–80%, szélsőséges esetben ennél is kisebb volt.
Az egyes rétegekben mért nedvesség profilok adataiból következtettünk a beszivárgás dinamikájára, a vízáteresztés mértékére. Azt tapasztaltuk, hogy telített állapotú szelvény esetén a terasz erősen tömődött rétege a vártnál kevésbé akadályozta a nedvesség mélyebb rétegek felé terjedését.
A teraszon lévő szelvény a tömődött rétegek ellenére összességében kedvezőbb vízháztartást biztosított, mint a meredek lejtő. A lejtő kedvezőtlen vízháztartását részben a nyári erőteljes párolgás, részben az egész évben jelentős felszíni lefolyás okozta. A szelvények vízkészletét 120 cm mélységig összegezve megállapítottuk, hogy a terasz teljes vízkészlete a vizsgált időszakban átlagosan több mint 20%-kal meghaladta a lejtőn feltárt szelvényét. Ez a különbség a nyári hónapokban 90–108 mm víztöbbletet jelentett a teraszon, a hasznosítható víz arányában kifejezve 62–88 mm-t. Nyáron, az eltérő száradás miatt augusztus végén volt a legnagyobb a terasz nedvességtöbblete (114 mm-rel), míg a téli–tavaszi időszakban az eltérő intenzitású feltöltődés okozott különbséget (legnagyobb eltérés: 159 mm).
A vízkészletek téli–tavaszi feltöltődése szempontjából más-más időszakra volt érzékeny a két szelvény. A terasz fagymentes időszakban, december végére gyakorlatilag elérte a maximális vízkapacitását, s ezt kisebb ingadozásokkal megtartotta április elejéig, melyet a február–márciusi fagyos időszak sem befolyásolt. A lejtő szelvénye fokozatosan töltődött fel, vízkészlete december közepétől a jellemzően fagyveszélyes január–februári időszakban is növekedett, majd április elejére „tetőzött”, 30 mm-re megközelítve a terasz vízkészletét. A feltöltődés menetében tapasztalt eltérés azt mutatja, hogy a terasz vízkészlete a korai feltöltődés miatt nem érzékeny a jellemzően fagyos február–márciusi időszakra. A lejtő vízkészletének feltöltődése azonban jóval belenyúlik a potenciálisan fagyos időszakba, vízkészletének alakulását a fagyos napok számának változása jobban befolyásolja.
