Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for :

  • "daily intakes" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors:
Anna Visy
,
Karina Ilona Hidas
,
József Surányi
,
Gábor Jónás
, and
László Friedrich

Abstract

Excessive consumption of salt causes many diseases, including high blood pressure and cardiovascular system disease. In most countries, salt intake is above the WHO guideline daily intake. In Hungary, the average salt intake is more than double the recommended value. Based on these, significant changes are needed in food technology and recipes. To avoid excessive salt intake Hungary has joined the European Union's community program for salt reduction.

The aim of this study was to compare the salt content in different areas of Mangalitsa ham during the dry salting, and compare the average salt content with the regulations of the Codex Alimentarius Hungaricus. The ham was dry salted with 10% by weight of the meat and placed in a controlled atmosphere storage room. The curing took 21 days. The NaCl uptake was measured with Mohr method. The ham was cut at 3 points Cushion (C), Fore Cushion (FC) and Butt End (BE). The salt content of BE was generally higher than the other two areas (C, FC). The differences can be explained by the difference in the thickness of the pieces of meat and fat. The average salt content of the different areas did not exceed the threshold limit in the Codex Alimentarius Hungaricus. At the beginning of the experiment, the salt content of each meat layer was very different, the absorbed salt was concentrated in the surface layer. Over time, as the ham lost a lot of water and due to the lack of outer salt, a significant increase in salt content began in the meat centrum. By day 80, the salt content of the meat centrum exceeded the salt content of both the fat and the surface layer.

Open access

Negyven év az orvoslásban.

Magyar orvosok egészségi állapota és egyéb jellemzői 40 évvel a diplomaszerzés után

Working 40 years as medical doctors.

Health status and some other characteristics of Hungarian medical doctors 40 years after graduation
Orvosi Hetilap
Author:
Imre Rurik

Az egészségügyi dolgozók, így az orvosok egészségi állapota fontos kutatásterület az egészségügyben, kevésbé hazánkban és a kelet-közép-európai országokban. A Budapesten 1979-ben végzett orvosok egészségi állapotát, morbiditását, antropometriai adatait, életmódját, szakmai pályafutását próbáltuk meg felmérni kohorszjellegű vizsgálatban 25, 30 és 40 évvel a diplomázást követően, különbséget keresve nemek és szakmacsoportok között. A 2019-ben elvégzett felméréskor a résztvevők átlagéletkora 64,9 év, átlagos gyermekszámuk 2,08, míg a manuális szakmákban dolgozók esetében magasabb (2,43) volt, a férfi orvosoknak volt több gyermekük. A pályafutásuk alatt teljesített ügyeletek száma az életkorral csökkent. Legnagyobb részük 2019-ben már nyugdíjas volt, 70%-uk nyugdíj mellett is dolgozott. A megkérdezettek 27%-a volt szakmaváltó, 36% nem arra a szakterületre készült, mint ahol befejezte pályafutását. Kb. 10% szerzett tudományos fokozatot, nagy részük elégedett volt szakmai pályafutásával. Az orvosok testsúlyának és testtömegindexének életkori emelkedésében nem volt statisztikai különbség a nemek és a szakmacsoportok között. Az általuk megadott adatok szerint diabetesben 7%, hypertoniában 44% szenvedett. A rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiaknál. Azonos korosztályú betegeivel összehasonlítva 71% ítélte jobbnak saját egészségi állapotát. A sportolást említők körében a férfiak nagyobb arányban voltak; a sportolásra fordított idő átlagos mennyisége az évtizedek alatt nem változott, viszont a sportolók száma és a csapatsportokban részt vevők aránya jelentősen csökkent. Alvásuk jellemzően nyugodt, munkanapok között 6,3, hétvégente 7,7 óra terjedelmű volt. Kiégést nem említettek. A dohányzók aránya jelentősen lecsökkent, az elfogyasztott napi alkoholmennyiséget átlagosan 1,3, a hetit 3,7 egységnek adták meg. A korábbi vizsgálatokban talált különbségek 2019-re a szakmacsoportok között elmosódtak. A magyar egészségügy problémáit hasonlóan értékelik, bár jövedelmük az utóbbi években jelentősen emelkedett. Orv Hetil. 2023; 164(29): 1127–1133.

Open access

Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében

Hungarian consensus recommendation on the role of vitamin D in disease prevention and treatment

Orvosi Hetilap
Authors:
István Takács
,
Magdolna Dank
,
Judit Majnik
,
György Nagy
,
András Szabó
,
Boglárka Szabó
,
Zoltán Szekanecz
,
István Sziller
,
Erzsébet Toldy
,
András Tislér
,
Zsuzsanna Valkusz
,
Szabolcs Várbíró
,
Norbert Wikonkál
, and
Péter Lakatos

Összefoglaló. Kilenc magyarországi orvostársaság közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normáltartományával, a D-vitamin-pótlás adagjával és az adagolás módjával kapcsolatban. Összefoglalták azokat a klinikai állapotokat, betegségeket, amelyek kialakulása összefüggésben lehet a D-vitamin-hiánnyal. Magyarországon a D-vitamin-hiány – főleg a tél végére – rendkívül gyakori. A javasolt normáltartomány alsó határa 75 nmol/l, annak ellenére, hogy a hiány klinikai jelentősége főleg 50 nmol/l alatti értékeknél nyilvánvaló, ám mivel a D-vitamin pótlása a javasolt dózisban biztonságos, mindenkinél érdemes csökkenteni a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot. A D-vitamin-pótlás célja a hiány megszüntetése. A javasolt normáltartomány 75–125 nmol/l, az ezt meghaladó tartományban a D-vitamin adásának nincs további egyértelmű előnye. A normáltartomány fenntartásához felnőttekben napi 2000 NE bevitele javasolt az UV-B sugárzástól mentes időszakban. Gyermekeknek is javasolt a D-vitamin pótlása azokban az időszakokban és állapotokban, mint a felnőtteknek, de az adag korfüggő módon változik. D-vitamin-pótlásra D3-vitamin adása javasolt. Felnőttekben a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi gyakoriságú adagolással is egyformán hatásos és biztonságos. Súlyos hiányban javasolt telítő adagot alkalmazni, majd ezt követően fenntartó adagolással kell folytatni a pótlást. A D-vitamin-hiány jól ismert csontrendszeri, immunológiai és onkológiai hatásai mellett egyre több adat támasztja alá előnytelen nőgyógyászati és szülészeti hatásait is. A legerősebb érv a D-vitamin-hiány megszüntetése és a szükséges pótlás alkalmazása mellett a halálozási kockázat D-vitamin-hiányban észlelt növekedése. A konszenzus elkészítésének folyamata megfelelt a Delfi-irányelveknek. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575–584.

Summary. Nine Hungarian medical societies have developed a consensus recommendation on the preferred normal range of vitamin D, the dose of vitamin D supplementation and the method of administration. They summarized the clinical conditions and diseases the development of which may be associated with vitamin D deficiency (VDD). VDD is extremely common in Hungary, especially in late winter. The lower limit of the recommended normal range is 75 nmol/l, although the clinical significance of deficiency is evident mainly at values below 50 nmol/l, but since vitamin D supplementation at the recommended dose is safe, it is worthwhile for everyone to reduce the health risk associated with VDD. The aim of vitamin D supplementation is to prevent deficiency. The recommended normal range is 75–125 nmol/l, above which there is no clear benefit of vitamin D supplementation. To maintain the normal range, a daily intake of 2000 IU in adults is recommended during the UV-B radiation-free period. Vitamin D supplementation is also recommended for children during the same periods and conditions as for adults, but the dose varies with age. In adults, vitamin D3 supplementation at daily, weekly and monthly intervals is equally effective and safe. In severe deficiency, a loading dose is recommended, followed by maintenance supplementation. In addition to the well-known skeletal, immunological and oncological effects of VDD, more and more data support unfavorable gynecological and obstetric effects. The process of building the consensus has met the requirements of the latest Delphi criteria. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575–584.

Open access

addition, considering the Acceptable Daily Intakes (ADIs). ADI estimates the quantity of a chemical in food or drinking water consumed daily without causing significant harm, given in milligrams per kilogram of body weight [ 17 ]. The majority of synthetic

Open access

intake The current Tolerable Daily Intake (TDI) defined by EFSA (European Food Safety Authority) is 2 μg/kg body weight/day ( EFSA, 2018 ). In contrast, the Provisional Maximum Tolerable Daily Intake (PMTDI) determined by the Joint FAO/WHO Expert

Open access
Acta Alimentaria
Authors:
M. Aloudat
,
A. Papp
,
N. Magyar
,
L. Simon Sarkadi
, and
A. Lugasi

the total daily intake of calories (2000 kcal) (37/2014. Ministerial Decree, 2014); 3 : Based on 8.4 MJ/day (2000 kcal/day) diet and recommended daily fi bre intake of >25 g; 4 : Based on 8.4 MJ/day (2000 kcal/day) diet and recommended daily sodium

Open access

[ 24 ]. The pre-harvest interval (PHI) was estimated using Equation (1) [ 12 ]. The Risk assessment via dietary intake (Risk Quotient, RQ) of the tested fungicides was evaluated by comparing the calculated national estimated daily intake (NESTI) with

Open access

., Murosaki, S., Yamamoto, Y., et al.: Daily intake of heat-killed Lactobacillus plantarum L-137 augments acquired immunity in healthy adults. J. Nutr., 2006, 136(12), 3069–3073. Kotani, Y., Shinkai, S., Okamatsu, H., et

Open access

://www.who.int/pcs/ 28 Kroes, R., Munro, I., Poulsen, E.: Workshop on the scientific evaluation of the safety factor for the acceptable daily intake (ADI). Food Addit. Contam., 1993, 10 (3), 269

Open access

) levels. Nutrient Adequacy Ratio (NAR) was used to calculate the Mean Adequacy Ratio (MAR) ( Kocaadam Bozkurt et al., 2019 ). NAR scores were calculated by comparing the daily intake of nutrients with DRI levels classified according to age and sex ( Meyers

Open access