Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "digitális technológia" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

A digitális technológia kínálta új lehetőségek a melanoma malignum szűrésében.

Szakirodalmi áttekintés

New opportunities offered by digital technology in melanoma malignum screening.

A literature review
Orvosi Hetilap
Authors:
Szabolcs Farkas-Ráduly
,
Marcell Csanádi
,
Tamás Ágh
,
Orsolya Szász
,
Zoltán Vokó
, and
György Széles

Bevezetés: A kelet- és közép-európai régióban – Csehországot és Szlovákiát követve – Magyarországon a harmadik legmagasabb a melanoma malignum incidenciája. A melanomaszűrés és -diagnosztika hatékonyságának javítására az elmúlt években számos technológiai fejlesztés történt: az egyik ilyen, széles körben ismertté vált technológia az integrált automatizált teljestest-feltérképezés és digitális dermatoszkópia. Célkitűzés: A jelen célzott irodalomkutatás célja, hogy bemutassa a teljestest-anyajegyvizsgálatra kifejlesztett új digitális technológiákban rejlő lehetőségeket a melanomaszűrésre vonatkozóan. Módszer: A melanomaszűrésre és teljestest-anyajegyvizsgálatra alkalmas szűrési technológiára vonatkozó információk összegyűjtésére célzott irodalomkutatást végeztünk. Publikusan elérhető online adatbázisokban kerestünk szakmai irányelveket és ajánlásokat, valamint tudományos közleményeket. Eredmények: Irodalomkeresésünk során 15 nemzetközi irányelvet és ajánlást azonosítottunk, melyek a melanoma malignum szűrését és korai felismerését összegezték. Melanomaszűréssel foglalkozó hazai irányelvet nem azonosítottunk. A digitális dermatoszkóp és a teljestest-anyajegyvizsgálatra alkalmas szűrési technológia eredményességére vonatkozóan 2 klinikai, 5 megfigyeléses vizsgálatot és 8 összefoglaló közleményt elemeztünk. 10 nemzetközi vizsgálatot elemeztünk, melyek a gépi tanulási algoritmusok kiegészítő szerepét vizsgálták a melanomaszűrésben. Megbeszélés: A digitális dermatoszkópia és a teljes testről készült fényképfelvételek elősegítik a rosszindulatúvá váló képletek vagy az új melanoma azonosítását magas kockázatnak kitett személyekben. Nem áll rendelkezésre megbízható adat a melanomaszűrő-programoknak a daganat okozta halálozásra kifejtett hatásáról, így a korlátozott bizonyítékok miatt a populációs szintű melanomaszűrést a nemzetközi irányelvek nem ajánlják. Következtetés: Megállapítható, hogy a nemzetközi irányelvek kiemelik a teljes testről készült fényképfelvételek és a szekvenciális digitális dermatoszkópos képalkotó eljárások szerepét a melanoma emelkedett kockázatának kitett személyek szűrésében. Orv Hetil. 2022; 163(49): 1943–1951.

Open access

Multimodális hiperspektroszkópia – előrelépés a digitális technológia felé a méhnyakszűrésben

Multimodal hyperspectroscopy – the use of digital technology in cervical cancer screening

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoárd Tibor Krasznai
,
Zsuzsa Bagoly
,
Eszter Nagy
,
Zsolt Farkas
,
Róbert Póka
,
Péter Török
,
Rudolf Lampé
, and
Zoltán Hernádi

Összefoglaló. Bevezetés: Bevezetés: A citológiai alapú méhnyakrákszűrés átmeneti kategóriáinak optimális menedzselése a humán papillomavírus (HPV) szűrése és tipizálása ellenére jelenleg is kihívás. Vizsgálatunk célja a modern cervixspektroszkópiának (multimodális hiperspektroszkópia – MHS), egy azonnali eredményt nyújtó, digitális technológiára épülő módszernek a vizsgálata volt a citológiai alapú méhnyakszűrés találati biztonságának javítására. Betegek és módszer: Vizsgálatainkat 208, 18 és 75 év közötti nőbeteg bevonásával végeztük, akiknél már indikálásra került valamely, a méhnyakon végzendő műtét, citológiai eredményük rendelkezésre állt (a HPV-tesztet, amennyiben nem történt meg, elvégeztük), valamint valamennyi betegnél elvégeztük a műtét előtt az MHS-vizsgálatot. A szövettani mintavétel 166 betegnél történt meg. Eredmények: A citológiai vizsgálatot (az összes betegre tekintve) magas álpozitív arány jellemezte (69,28%), amely megfigyelések mindenképpen utalnak az újabb komponens alkalmazásának igényére a triázsban. Az összes citológiai kategóriára nézve az MHS-eredmények közül kiemelendő az álnegatív leletek rendkívül alacsony aránya (3/166 = 1,8%), mely a HPV-teszt esetén ennél magasabb volt (11/165 = 6,66%). A spektroszkópiás vizsgálat álpozitív aránya ugyanakkor kedvezőtlenebbnek bizonyult (91/166 = 54,81%) a HPV-vizsgálat álpozitív arányánál (40/165 = 24,24%). Az atípusos laphámsejt (ASC-US/ASC-H) citológiai kategória esetén a spektroszkópia álnegatív eredményeinek aránya (3/126 = 2,38%) szintén kedvezőbb volt, mint a HPV-vizsgálaté (9/126 = 7,14%). A cervicalis intraepithelialis neoplasia-2 vagy súlyosabb fokozatú hámelváltozások azonosításában a spektroszkópia szenzitivitása 94% (95% CI = 0,84–0,99), specificitása 22% (95% CI = 0,15–0,31), negatív prediktív értéke 90% (95% CI = 0,73–0,98), pozitív prediktív értéke 34% (95% CI = 0,26–0,43) volt (p = 0,00130). Következtetés: Az MHS fejlett innovatív technológián alapuló, azonnali eredményt adó vizsgálóeljárás, amely kiemelkedően alacsony álnegatív eredménye miatt nagy segítséget nyújt a citológiai eltéréssel rendelkező betegek további vizsgálatában. Orv Hetil. 2021; 162(20): 790–799.

Summary. Introduction: Despite the use of human papillomavirus (HPV) testing, the management of the transitional categories of cytology-based screening still remains a challenge. The modern multimodal hyperspectroscopy (MHS) of the cervix is a novel digital technology based on artificial intelligence, providing an instant result in the assessment of cytology-based screening abnormalities. Patients and methods: 208 women (age 18–75) were enrolled. The patients already had cytology results and an operation on the cervix indicated at the time of inclusion. HPV and the hyperspectroscopy examination was performed pre-operatively. The pre-indicated operation was performed on 166 patients. Results: Cytology-based screening alone (in the category of all patients) resulted in a high false-positive rate (69.28%). In this category, the MHS had an outstanding false-negative rate (3/166 = 1.80%) compared to the HPV (11/165 = 6.66%). The false-positive rate of the spectroscopy examination (91/166 = 54.81%) was higher than that of the HPV testing (40/165 = 24.24%). In the atypical squamous cell (ASC-US/ASC-H) category, the false-negative rate of the spectroscopy (3/126 = 2.38%) was also lower than that of the HPV test (9/126 = 7.14%). In the detection of high-grade abnormalities (cervical intraepithelial neoplasia 2 and worse), the spectroscopy had a 94% sensitivity (95% CI = 0.84–0.99), with a 22% specificity (95% CI = 0.15–0.31), an 90% negative predictive value (95% CI = 0.73–0.98), and a 34% positive predictive value (95% CI = 0.26–0.43) (p = 0.00130). Conclusion: In the case of cytological abnormality, the MHS provides an immediate result based on advanced digital technology, and because of its outstanding false negative rate it is a great aid and should be considered in the triage of such patients. Orv Hetil. 2021; 162(20): 790–799.

Open access

A vállalati biztonsági háló meghatározó tényezői

Determining factors of the corporate safety-net

Scientia et Securitas
Author:
Ágnes Kemendi

Összefoglalás.

A ma vállalata dinamikusan változó üzleti és kockázati környezetben működik, behálózzák az információs és kommunikációs technológiák. Mindez a biztonság területén is felkészültséget igényel. A sikeres vállalati működés fontos pillére a kívánt biztonsági szint megteremtése és fenntartása. Jelen tanulmány szakértői kutatás eredményeit tartalmazza, és a megalapozott elmélet módszertana alapján készült. A kutatás a nyereségorientált vállalatok szemszögéből vizsgálja a biztonság kérdéskörét, javaslatokat tesz, eszközöket mutat ebben a dinamikus és innovatív környezetben a biztonsági kérdések kezelésére, és azonosítja a vállalatot behálózó belső kontrollrendszer, az ún. vállalati biztonsági háló meghatározó tényezőit. A kutatás lényeges megállapítása, hogy a vállalati biztonsági háló kulcseleme a vezetői elkötelezettség.

Summary.

A company of these days operates in a dynamically changing business- and risk environment, surrounded by information and communication technologies; all this calls for thorough grounding in the field of security. This study contains the results of expert research and was prepared based on the methodology of grounded theory. The research examines the matter of security from the perspective of profit-oriented companies; makes suggestions and shows tools on how to ensure the smooth handling of security matters in this dynamic and innovative environment, and furthermore identifies what is the determining factor in the digital age behind the operation of the internal control system that encompasses the company, the so-called corporate safety-net. Security represents value for companies, its economic benefit must be shown to decision-makers. Resiliency is important from business and security perspective as well.

The safe operation of business processes requires the appropriate management of related risks, i.e., controlled processes, tools, or appropriate management of human risks are necessary. A network-like relationship can be identified between the key factors of corporate security. Safe operation requires safety-conscious, and rule-following behaviour of the human factors. Staying up-to-date in the digital era requires both up-to-date digital technology solutions and up-to-date users and developers of the solutions. This can be ensured through continuous learning and development. The security aspects of digital transformation projects should be diligently managed from the very beginning of the development process of the digital solution, as well as people should accept and support the changes. The design and operational testing of controls are the keys to ensure safe operation later on.

The key finding of the research is that the key element of the corporate safety-net is top management commitment that is the most important factor determining a company’s safety culture and corporate security.

Open access

Automatikus csontszegmentáció szájsebészeti műtéti tervezés támogatására

Automatic bone segmentation for oral surgical planning

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Dorogi
,
Péter Bodnár
, and
Katalin Nagy

Bevezetés: A digitális technológia fejlődése következtében a maxillofacialis sebészet területén az állcsont-ortopédiában egyre gyakrabban vesszük igénybe a virtuális műtéti tervezés és a navigált sebészet lehetőségeit. A műtéti esetek változatossága és bonyolultsága számottevő, továbbá nehézséget jelent egy traumás eset helyreállítása, anatómiailag pontos és terhelhető implantátumok tervezése és alkalmazása. Célkitűzés: A tervezés elengedhetetlen előfeltétele a pontos képalkotás és képfeldolgozás. A rossz minőségű CT- (komputertomográfiás) vagy CBCT- (kúpsugaras komputertomográfiás) felvételek rontják a felvételek feldolgozását végző algoritmusok eredményét, illetve a háromdimenziós felvétel rekonstrukciójának minőségét. A kézi kijelöléssel történő 3D rekonstrukció többórás manuális munkával jár, ami jelentősen megnöveli a 3D CAD/CAM (számítógéppel támogatott tervezés/számítógéppel támogatott gyártás) alapú folyamatok idejét és költségét. Anyag és módszer: Jelen cikkünkben ismertetünk egy elsődlegesen műtéti tervezéshez kifejlesztett csontkijelölő (szegmentáló) algoritmust, majd megvizsgáljuk annak előnyeit a műtéti tervezés aspektusában. A módszer éldetektáláson, matematikai morfológián és képfeldolgozó műveleteken alapul. Eredmények: Módszerünk pontosságát összehasonlítottuk 40 db felvételen elvégzett manuális szegmentációval. A manuális munkához képest 80–180-szoros gyorsulást tudtunk elérni, 90%-os precizitással. Következtetés: A módszer jelentősen csökkenti a műtéti tervezésekkel járó többórás manuális szegmentáció idejét és annak költségét, ezzel jelentősen megnövelve a műtéti tervezések hatékonyságát. A módszer precizitása a műtéti tervezéshez megfelelő. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1840–1846.

Open access