Search Results

You are looking at 1 - 10 of 60 items for :

  • "eszközök" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

IKT-eszközök szerepe az angol nyelv oktatásában

The Roles of ICT in Teaching English in the Classroom

Educatio
Author: Nóra Barnucz

–18. 5 Barnucz N. & Labancz I. (2017) Az IKT eszközök használatának különbözőségei a felsőoktatásban. Educatio , Vol. 26. No. 2. pp. 283–290. 6 Borszéki J. (2013) A

Open access

Hatottak-e az IKT-eszközök a pedagógusok munkájára?

Have ICT Devices Had an Impact on the Work of Teachers?

Educatio
Author: András Buda

. 117–131. 7 Czédliné Bárkányi É. (2013) IKT eszközök használata az oktatásban. In: Karlovitz, J. T. & Torgyik J. (eds): Vzdelávanie, výskum a metodológia. Komárno

Open access

Absztrakt

Napjainkra a mobil kommunikációs eszközök a kommunikáció elengedhetetlen kellékeivé váltak a kórházakban a számtalan alkalmazási lehetőségnek köszönhetően (például diagnózis, oktatás), azonban potenciálisan kontaminálódhatnak különböző kórokozókkal. A szerzők célja, hogy áttekintsék a mobil kommunikációs eszközök szerepét a kórokozók terjesztésében, és ismertessék a hatékony megelőzési stratégiákat. Részletes szisztematikus irodalomkeresést végeztek a PubMed és a ScienceDirect adatbázisokban 2004. január és 2014. augusztus között. Kizárólag angol nyelvű és teljes terjedelmükben elérhető cikkeket kerestek, amihez megfelelő kulcsszavakat használtak. Potenciálisan relevánsnak 216 közlemény tűnt, amelyből 30 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. Ezek alapján az egészségügyi dolgozók 8%-a fertőtleníti rendszeresen a mobil kommunikációs eszközeit, amelyek 40–100%-ban kontaminálódtak patogénekkel. Az egészségügyi dolgozók mobil kommunikációs eszközeiről legnagyobb számban kitenyészett kórokozó a koaguláznegatív Staphylococcus és a Staphylococcus aureus volt, amelyek nagy része (10–95,3%) methicillinrezisztens volt. Az oktatás, a kézhigiéné és a mobil kommunikációs eszközök rendszeres fertőtlenítése a bakteriális kontamináció csökkentésének hatékony módszere. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 802–807.

Open access

Ikt-eszközök használatának összefüggése a kognitív működés átalakulásával és személyiségtényezőkkel – áttekintés nemzetközi empirikus vizsgálatok eredményeire alapozva

THE RELATIONSHIP BETWEEN ICT-USAGE AND CHANGES IN COGNITIVE FUNCTIONING AND PERSONALITY FACTORS – REVIEW OF INTERNATIONAL EMPIRICAL STUDIES

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Faragó Boglárka

Célkitűzés

A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson azon nemzetközi empirikus kutatások főbb eredményeiről, melyek azzal foglalkoznak, hogy az IKT-eszközök használata milyen összefüggést mutat a kognitív működéssel, személyiségvonásokkal. A kognitív működés területei közül a következőkre fókuszál a tanulmány; gondolkodás, figyelem és emlékezet, végrehajtó funkciók, intelligencia. A személyiségvonások közül az impulzivitás, szenzoros élménykeresés és kontrollhelyelvárás szerepe jelenik meg.

Az áttekintés módszertana

Az összefoglaló tanulmány olyan kutatások eredményeire támaszkodik, melyek nemzetközi színtéren született empirikus vizsgálatok a fent felsorolt témákon belül. A tanulmány törekszik a témában friss, releváns nemzetközi empirikus kutatások áttekintésére. A főbb eredmények és az ezekből levont következtetések: Az IKT-eszközök használata feltételezhetően eredményez bizonyos átalakulásokat kognitív működésünkben, azonban a kutatások eredményei arra a következtetésre vezetnek, hogy nem önmagában az IKT-használat az, ami a kognitív változásokat eredményezi, hanem az IKT-eszközök nem megfelelő használata. Vagyis valószínűleg a megfelelő IKT-használati szokások elsajátítása a kulcs abban, hogy az IKT-eszközök kognitív működésünkre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésével ki tudjuk használni ezen eszközök előnyeit. Az IKT-eszközök nem megfelelő, problematikus használata olyan személyiségtényezőkkel mutat összefüggést, mint az impulzivitás (türelmetlenség, alacsony önkontroll és kitartás), gátolatlanság unalomintolerancia, külső kontrollos kontrollhelyelvárás. Kérdéses azonban, hogy ezen személyiségbeli jellemzőket valóban az IKT-eszközök bizonyos típusú használata idézi-e elő, vagy fordítva; az eleve ilyen személyiségvonással jellemezhető személyek hajlamosabbak a problematikus IKT-használatra? Ahhoz, hogy erre a kérdésre nagy bizonyossággal választ tudjunk adni, több randomizált kontrollált kutatásra van szükség a területen. A tanulmányban szereplő empirikus kutatásokat így kutatásmódszertani szempontból is fontos megvizsgálni annak érdekében, hogy árnyaltabb következtetéseket tudjunk megfogalmazni elemzésük révén.

Aim

The goal of this paper is to review the main findings of the international empirical studies which are focusing on the relationship of ICT-usage and cognitive functioning, and on the relationship of ICT-usage and personality factors. In the field of cognitive functioning, this paper studies the followings; reasoning, attention, memory functions, executive functions, intelligence. From the personality traits, this paper engages in impulsivity, sensory seeking and locus of control.

The methodology of the review

This paper reviews the relevant and up-to-date international empirical studies, which are made in the aforementioned fields. Main findings and conduisons: The usage of ICT- devices presumably results in changes in our cognitive functioning, but we can conclude from the results of the reviewed studies, that these changes are the impacts of the maladaptive use of these devices. So probably the most important issue is the acquirement of adequate habits in the filed of ICT-usage to moderate the ICT-devices' negative effects on our cognitive functioning, and to maximize the benefits of these devices.The maladaptive, problematic use of ICT-devices is in relationship with some personality traits, with impulsivity (impatience, low self-control, lack of persistence), with disinhibition, boredom susceptibility, and external locus of control. At the same time the direction of casuality is questionable, so we don't know, if problematic ICT-usage causes these changes in our personality, or conversely; people with these personality traits susceptible more to problematic ICT-usage? If we want to answer this question, we need more randomized controlled studies in this field. Therefore it is important to examine the methodology of the empirical studies which are appeared in this paper, in order to make accurate conclusions about them.

Open access

Az IKT-eszközök használatának különbözőségei a felsőoktatásban

The Differences in the Use of ICT in Higher Education

Educatio
Authors: Nóra Barnucz and Imre Labancz
Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyi hivatás gyakorlása során a szakdolgozóknak a megszerzett ismereteket különféle feladatok és problémák megoldásában kell alkalmazni. Ezért az oktatás eredményességének megítéléséhez a különböző tudáselemek – ismeretek, készségek és kompetenciák – objektív és megbízható mérésére van szükség. A hagyományos kérdőívek és tesztek segítségével általában a szakdolgozók összteljesítményét határozzák meg, ami azonban korántsem ad teljes képet a valódi tudás- és képességszintről. Célkitűzés: Az ápolók körében 2014. november és 2015. február között elvégzett országos felmérés célja annak megállapítása volt, hogy a képzési célok milyen mértékben valósultak meg az ápolók transzfuziológiai gyakorlatában. A szerzők arra törekedtek, hogy meghaladják a klasszikus tesztek korlátait, és részleteiben is elemezzék az ápolók transzfúziós szakmai ismereteit. Módszer: Az ápolók ismereteinek objektív mérése saját készítésű validált kérdőívvel történt. Az országos reprezentatív felmérésben 657 személy vett részt. A transzfúziós gyakorlat valamennyi aspektusát felölelő kérdéssor egyes itemeire adott válaszokat bináris (jó/rossz) skálán értékelték. A kapott adatokat hierarchikus klaszterelemzéssel és a dichotóm adatok elemzésére alkalmas egyparaméteres Rasch-modell (item response theory – IRT-eljárás) segítségével elemezték. Az adatok feldolgozását az SPSS program és az R statisztikai program ltm moduljával végezték. Eredmények: A szerzők meghatározták a transzfúziós terápiával kapcsolatos kérdésekre kapott helyes és hibás válaszok megoszlását, továbbá a kapcsolódó logit- és esélyhányados-értékeket. A Rasch-modell alapján elkészítették az egyes tudáselemekre vonatkozó úgynevezett karakterisztikus görbéket, amelyek az egyes itemek nehézségi fokát tükrözik. Képet kaptak arról, hogy az ápolók mely kérdéseket válaszolták meg könnyen, melyek okoztak nagyobb nehézséget, továbbá arról is, hogy mely kérdéskombinációkra tudták jellemzően sokan a helyes válaszokat. Az ápolók összességében közepes vagy annál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Következtetések: A tudásszint objektív mérése az ápolástan-oktatásban is kulcsfontosságú. A korszerű valószínűségi tesztelméleten alapuló tudásszintmérő módszereket a szerzők elsőként alkalmazták ezen a szakterületen, ezért a jelen felmérést a szerzők hiánypótlónak tekintik és figyelemfelhívásnak szánják. A valószínűségi módszerekkel végzett kutatás egyértelműen bizonyította, hogy jelentős hiányosságok találhatók az ápolók transzfuziológiai ismereteiben, ezért folyamatos továbbképzésekre van szükség. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1497–1508.

Open access

Digitális eszközök használata az osztálytermekben. Egy BBC micro:bites projekt tapasztalatai

The Usage of Digital Devices in the Classroom: The Experiences of a Micro:bit Project

Educatio
Authors: Balázs Czékmán and József Kiss

Absztrakt:

A BBC micro:bit oktatási célra kifejlesztett lapkát különböző életkorú tanulók kezdték el használni világszerte. Segítségével különböző oktatási szinteken tevékenykedő pedagógusok kezdtek el algoritmikus készségeket fejleszteni és programozást oktatni. Kutatásunk célja (N = 170) ezek alapján a BBC micro:bit használatához és programozásához való viszonyulás, valamint az alkalmazhatóság vizsgálata volt, különböző életkorú tanulók esetében. Az eredmények azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával a programozási feladatokra kapott százalékpontok növekedtek, azonban az évfolyamok közötti különbség minimális volt. 11 osztály eredményei alapján láthatóvá vált, hogy nem volt szignifikáns különbség a fiúk és a lányok eredményei között. A tanulóknak a BBC micro:bithez és programozásához való viszonyulása pozitív volt.

Open access

Sebészeti varrógépek: definíciók és fogalomtár

Surgical staplers: definitions and functions

Magyar Sebészet
Authors: Tamás Molnár F., Péter Zsoldos, and Attila Oláh

Összefoglaló. A szerzők a sebészeti varrógépekkel kapcsolatos technikai fogalmak rendszerezett definícióját végzik el. Nem titkolt céljuk a sebészeti eszközök közbeszerzése során észlelhető félreértések elkerülése, a kettős vagy még többes értelmezések tisztázása, a fogalmak egyértelműsítése.

Summary. Definition and systemic review of the different surgical staplers are offered in a comprehensive manner. Improved efficacy in tender decisions, better understanding and usage of clear categories are the main targets of the present overview.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A helyes kézhigiéné jelentőségét nem lehet vitatni. Semmelweis óta tudjuk, hogy a kézhigiéné a kórházi fertőzések megelőzésének egyik leghatékonyabb módja, amelynek fejlesztésére az oktatás, az ellenőrzés és a visszacsatolás módszere javasolt. Célkitűzés: A modern oktatási eszközök, digitális demonstráló és ellenőrző eszközök hatékonyságának felmérése a széles körű alkalmazásuk során. Módszer: Az általunk szervezett kézhigiénés továbbképzéseken 1269 egészségügyi szakdolgozó vett részt, amelynek keretében a résztvevők kézhigiénés technikáját is vizsgáltuk, felmérve a kézhigiéné során leggyakrabban kimaradó területeket. A kézhigiénés technikát digitális berendezés segítségével vizsgáltuk. Eredmények: A felmérésben részt vevők 33%-a nem megfelelően fertőtlenítette a kezét. A leggyakrabban kihagyott területek az ujjvégek (bal kézen 33%, jobb kézen 37%) és a hüvelykujjak (bal kézen 42%, jobb kézen 32%) voltak. Következtetés: A visszajelzésnek alapvető szerepe van a helyes kézhigiénés technika oktatásában és fejlesztésében, az elektronikus eszközök segítségével ez gyorsan és egyszerűen kivitelezhető, ezáltal pedig a képzés hatékonysága növelhető. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1143–1148.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Rovó, Ádám Bach, László Szakács, Zsolt Bella, and György Lázár

Absztrakt:

A légutak és a tápcsatorna felső szakaszának általános érzéstelenítésben történő, mikroszkópasszisztált direkt endoszkópiája a fül-orr-gégészet egyik alapvető diagnosztikai és terápiás módszere. A műtéti feltárás minősége a terület jó vizualizálhatósága és a mikrosebészeti eszközök kellő manőverezhetősége szempontjából kulcsfontosságú. A leggyakrabban alkalmazott Kleinsasser-laringoszkóp mellett a retrocricoid régió feltárására a kettős lapocú Weerda-laringoszkóp előnyösebb választás. A szűk anatómiai viszonyok, az algarat és a gége több alrégiójára is kiterjedő elváltozások vizsgálata és manipulálása bizonyos esetekben azonban még ezzel az eszközzel is problémás lehet. A szerzők négy eset kapcsán bemutatják az általuk módosított, aszimmetrikus lapochosszúságú Weerda-laringoszkópok alkalmazását. Az eszközökkel a retrocricoid régió, az algarat hátsó falának distalis és a nyelőcső proximalis része is jól vizualizálható. A módosítások lehetővé teszik új műtéti technikák bevezetését az alkalmazott mikrosebészeti eszközök számának növelésével és még rugalmasabb használatával. Orv Hetil. 2019; 160(7): 264–269.

Open access