Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "fejlődés" x
  • Behavioral Sciences x
  • User-accessible content x
Clear All

Az utóbbi két évtizedben több fejlődés-lélektani irányzat is elkezdett érdeklődni a szülő—gyerek párbeszédek fejlődésben betöltött szerepe iránt. Bebizonyosodott, hogy a gyermek által átélt érzelemteli események megbeszélése jelentős szerepet tölt be az érzelmi szocializációban, formálja a gyerekek önéletrajzi emlékezetét, és a szülő—gyerek kötődés fontos színteréül szolgál. Jelen tanulmányban a szülő és a gyermek közti párbeszédek fejlődési szerepét két szempontból tekintjük át. Egyrészt kitérünk arra, hogyan járulnak hozzá a szelf fejlődéséhez azok a párbeszédek, amelyeknek célja, hogy a gyermek által átélt vagy a szülővel közösen megtapasztalt negatív érzelmi töltetű vagy konfliktusos eseményeket közösen felidézzék és újraépítsék a résztvevők. Másrészt amellett érvelünk, hogy a szülő—gyerek dialógusok az affektív jelentésalkotás színterei, melyben a gyermekek az anya szenzitív támogatása mellett biztonságban fedezhetik fel belső világukat.

Open access

://doi.org/10.1093/brain/awn268 . Csépe , V. ( 2005 ). Kognitív fejlődés-neuropszichológia . Budapest : Gondolat-Infonia . Csépe , V. (n. d. ). A nyelvi fejlődés zavarainak neurokognitív megközelítése . In R. Katalin (Ed), Hogy értsük egymást. A

Open access

. Kozma , K. ( 2013 ). A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyermekeknél [Early stages in sign language development of Deaf and normally hearing children] . Anyanyelv-pedagógia , 2 . Retrieved from http

Open access

Háttér és célkitűzések

Az áramlatélménnyel teli, elkötelezett élet a boldogságorientációk egyikének tekinthető, a teljes élet része, az élvezetes és jelentésteli élet mellett. Társas helyzetben való megélése miatt a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet. A társas helyzetben tapasztalt flow összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival eddig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétnövelő szerepét több koncepció hangsúlyozza: jelen vizsgálat célja a flow-élmény társas helyzetben való átélésének boldogságorientációkhoz kapcsolódásának feltárása.

Módszer

Online kérdőíves módszerrel lebonyolított kutatásunkban 1060 fő, 18 éven felüli válaszadó vett részt, életkori átlag (szórás) = 26,67 (10,76). A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Boldogságorientáció skála.

Eredmények

K-központú klaszterelemzéssel az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt leíró változókkal a résztvevőkből négy csoportot alkottunk: jelentésteli, örömteli boldogságorientációval jellemezhető személyek, üres, valamint teljes életet élő személyek. Eredményeink szerint az üres és teljes életet élők csoportja mindegyik vizsgált változó mentén különbözik (flow-élmény gyakorisága egyéni és társas helyzetben, flow-élmény minősége, flow-szinkronizációs összetevők), a hatásmérték közepes értékeket vesz fel, a megmagyarázott varianciaarány 5–13% között mozog.

Az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt követő csoportok nem különböztek észlelhetően a flow és flow-szinkronizációs összetevők mentén.

Következtetések

Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben mind az élvezetes (hedonisztikus) boldogságúthoz (az élményt követő pozitív érzelmek megtapasztalása segítségével), mind pedig az értelemteli (eudaimonikus) boldogságúthoz hozzáköthető (a fejlődés és növekedés, motivált cselekvés végzése útján), továbbá feltehetőleg a teljes élethez szükséges.

Open access

Célkitűzés: A tanulmány a Rorschach projektív személyiségvizsgálat meghonosodásának, elterjedésének és a – főként klinikai területeken való – alkalmazásának útját kívánja nyomon követni. Mindmáig nincs rendezett és hiteles történeti feldolgozása a tesztnek a hazai alkalmazott lélektani fejlődés kereteibe helyezve. Ezt pótolja jelen munkánk.

Módszer: Történeti és alkalmazásfejlődési adatgyűjtés forrásmunkákból merítve, valamint időrendben követett publikációs aktivitás tükrében öt időrendi-folyamati fejlődési szakasz különíthető el. Legmarkánsabb fejlődési ugrás a Közös Rorschach-próba bevezetése és képzése volt, valamint a nemzetközi szintű Rorschachmegújulásban hazánkban is bevezetés alatt álló R-PAS, a teljesítményelvű Rorschach-teszt.

Eredmények: A tanulmány követhetővé teszi a hazai betelepítésben és meghonosításban a Szondi-iskola munkatársainak szerepét. A klinikai pszichológiai gyakorlatban Mérei Ferenc és Szakács Ferenc jelentőségét, a Közös Rorschach hazai kultúrában pedig Bagdy Emőke tevékenységének szerepét.

Konklúzió: A teszt megújulva tovább él, módszertani eljárásaiban követve a változó pszichológiai szemléletnek a gyakorlati munkában érvényesülő kihatásait. A tesztkövetelmények (validitás, megbízhatóság standardok megújítása stb.) azonban időt átívelő módon állandóak.

Objective: This study aims to trace the establishment, spread and application of the Rorschach projective personality examination, mainly in clinical fields. To date, there has been no systematic and scientific examination of the history of the test within the framework of the development of Hungarian applied psychology, which the present study aims to redress.

Method: This study is based on an analysis of historical sources and data on the development of the application of the Rorschach test, as well as a chronological examination of relevant publications. The development process can be divided into five stages. The most significant developmental leaps were the introduction of and training for the Joint Rorschach test and the introduction of the R-PAS, an empirically based scoring system for the Rorschach test, in the framework of the international Rorschach renewal.

Results: The study highlights the importance of the Szondi School in the introduction and establishment of the Rorschach test in Hungary, and the role of Ferenc Mérei and Ferenc Szakács in Hungarian clinical psychological practice, as well as that of Emőke Bagdy in the Hungarian application of the Joint Rorschach.

Conclusion: The study shows that the test has been given a new lease of life, in line with the latest methodology and the effects of changing approaches to psychological practice. At the same time, the testing requirements (validity, reliability, renewal of standards, etc.) are constant across time.

Open access

. Child Development , 77 ( 6 ), 1822 – 1841 . Kovács , Á. M . ( 2014 ). Korai kétnyelvűség és szociokognitív fejlődés . In Pléh , Cs ., & Lukács , Á .(szerk.), Pszicholingvisztika (pp. 551 – 574 .). Budapest : Akadémiai Kiadó . Kovács , K

Open access

. ( 2010 ). Fejlodés és evolúció: Evolúciós szemlélet a fejlodésben, pszichopatológiában és a pszichoterápiában . Magyar Pszichológiai Szemle, 65 ( 1 ), 65 – 83 . Sárai , T

Open access

– 10 . Csépe V. ( 2005 ). Kognitív fejlődés-neuropszichológia . Budapest : Gondolat Kiadó

Open access

://vigilia.hu/regihonlap/2008/10/skrabski.htm Kopp, M., & Skrabski, Á. (2009). Magyar lelkiállapot az ezredforduló után. Távlatok, 86 , 32–52. Központi Statisztikai Hivatal (2013). A fenntartható fejlődés indikátorai

Open access

. Karterud , S , & Monsen , J.T. ( 1999 ). Szelfpszichológia – A Kohut utáni fejlődés. Budapest : Animula Keating , L. , Tasca , G.A. , & Hill , R. ( 2013 ). Structural

Open access