Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for :

  • "healthcare worker" x
  • User-accessible content x
Clear All
Authors: András Terebessy, Melinda Matyasovszky, Ferenc Horváth, Áron Horosz, Irén Juhász and Zsuzsa Győrffy

prevention among healthcare workers. Ann. Occup. Hyg., 2013, 57 (4), 528–544. 5 Landsbergis, P. A.: Occupational stress among health care workers: A test of the job

Open access
Authors: Ákos Lehotsky, Júlia Morvai, László Szilágyi, Száva Bánsághi, Alíz Benkó and Tamás Haidegger

hygiene program emphasizing positive reinforcement. Infect Control Hosp Epidemiol. 2011; 32: 59−66. 9 Boyce M. Measuring healthcare worker hand hygiene activity: current

Open access
Authors: Erika Marek, Réka Kalmár, Nóra Faubl, Zsuzsa Orsós and Tímea Németh

Absztrakt:

Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.

Open access
Authors: Ágnes Lukács and Helga Judit Feith

Szirtesi, Z.: Potential conflicts between the Roma and healthcare workers. [Lehetséges konfliktusforrások romák és egészségügyi dolgozók között.] In: Egészségügy, kommunikáció, cigányság. Soros Alapítvány

Open access

, R. R., Wasson, A., Stirling, I., et al.: Is your phone bugged? The incidence of bacteria known to cause nosocomial infection on healthcare workers’ mobile phones. J. Hosp. Infect., 2006

Open access

-term persistence of IgG antibodies in SARS-CoV infected healthcare workers. February 14, 2020. Available from: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.02.12.20021386v1 [accessed: April 19, 2020

Open access

healthcare workers in Sweden. Work 2012; 42: 403–414. 13 Skarbski Á, Kopp M, Rózsa S, et al. Sense of coherence as an important determinant of mental and physical health. [A koherencia

Open access
Authors: Bence Mogyoródi, Marcell Szabó, Erzsébet Dunai, Bianka Mester, Csaba Hermann, János Gál and Zsolt Iványi

. Crit Care Med. 2017; 45: e1165–e1172. 13 Price L, MacDonald J, Gozdzielewska L, et al. Interventions to improve healthcare workers’ hand hygiene compliance: a systematic review

Open access
Authors: Joseph T. F. Lau, Danielle L. Walden, Anise M. S. Wu, Kit-man Cheng, Mason C. M. Lau and Phoenix K. H. Mo

. Using screening tests, healthcare workers can conduct selective interventions for students who are identified as not being probable depression cases (e.g., using CESD) but possess some high-risk factors of depression (e.g., low social support, loneliness

Open access
Authors: Ágnes Zana, Barna Konkolÿ Thege, Imre Limpár, Eszter Henczi, Petra Golovics, János Pilling and Katalin Hegedűs

Bevezetés: A haláltól való félelem és a foglalkozás közötti kapcsolatról viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A szerzők a foglalkozás és a halálfélelem összefüggéseinek vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Orvosok, orvostanhallgatók és egyéb egészségügyi dolgozók, lelkészek, pszichológusok és egyéb, nem egészségügyi dolgozók (N = 1062) halállal kapcsolatos attitűdjeit elemezték a Multidimenzionális Halálfélelem Skála segítségével. Eredmények: Szignifikáns különbségeket találtak az összesített halálfélelem-pontszám tekintetében, valamint egyes vizsgált csoportok esetében is a halálfélelem különböző faktorait illetően. A halálfélelem a lelkészek körében volt a legalacsonyabb. A holttesttől való félelem a pszichológusoknál és a nem egészségügyi dolgozóknál volt a legmagasabb, akiknek nincs közvetlen tapasztalatuk holttesttel, illetve haldoklókkal. Következtetések: Úgy tűnik, hogy a halálfélelem olyan foglalkozási csoportok tagjaira jellemző elsősorban, akik nem foglalkoznak közvetlenül halottakkal és haldoklókkal. Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1236–1240.

Open access