Search Results
Lifelong Learning and Lifelong Education There is much discussion within popular, policy, and scientific discourses about lifelong learning. Since the Year of Lifelong Learning in 1996, that discussion has focused on learning
experiment and innovate – as part of their lifelong learning – in order to reach their pedagogical aims. Literature Review Literature on educational effectiveness outlines a conceptual framework with teachers at its center; there
empowerment: Re-imagining lifelong learning through the capability approach, recognition theory and common goods perspective . Palgrave MacMillan . https://doi.org/10.1007/978-3-030-67136-5 When reflecting on the relationship
Introduction Being a teacher requires an ongoing, never-ending, lifelong learning if one wants to keep up with the changing developments and needs of our world. Self-regulation plays an important part in this lifelong learning
processes. Lifelong learning Formal adult education has become the first answer to the learning needs of adults in general as well as in workplace learning. The concept of “lifelong learning” (in the European discussion first
2000 50 107 121 European Commission: Memorandum on lifelong learning. 2000. European Commission: Making a
. J. , & Fernández de Álava , M. ( 2014 ). Evaluating informal learning in the workplace . In T. Halttunen , M. Koivisto , & S. Billett (Eds.), Promoting, assessing, recognizing, & certifying lifelong learning: International perspectives and
Background
Teams in organizations are increasingly employed to generate creative outcomes that could lead to the next big innovation. Previous research argues that a team's ability to generate such creative outcomes partly depends on the occurrence of certain team characteristics and processes.
Aims
The current work constructs and tests a cross-level model of team creativity and team learning. The role of within-team agreement for the emergence of several team processes is investigated.
Methods
All constructs were measured using previously validated scales. Data collected from 112 design teams (n individuals = 540) are analyzed using multilevel structural equation modeling.
Results and conclusion
Initial results show that psychological safety and team creative efficacy are the strongest predictors for team processes and team effectiveness. Two team-level variables assessing within-team agreement are shown to be a strong predictors for team processes and team effectiveness: when team members agree on the team’s creative capacity and the level of psychological safety, the team will experience a higher degree of effectiveness and will engage more in co-construction and facilitating processes that are the seeds for creating creative outcomes.
, which tend to engage in much less training than larger enterprises. Figure 9. Turning lifelong learning into a reality. Participation rate in job-related non-formal training by educational level for adults aged 25–64, 2016 (%) Note: EU is the weighted
Tanulóközösségek és társadalmi innovációk
Learning Communities and Social Innovations
Absztrakt:
A társadalmi innováció fogalmát a 2000-es években újra felfedezték, de mindmáig vitatott maradt (Bradford; Phills–Deiglmeier–Miller 2008; Pol–Ville 2009; Mulgan et al. 2007; Nicholls–Murdock 2012; stb.). Fergusont (2017) követve a szerző a társadalmi innovációkat úgy értelmezi, mint a társadalmi hálózatok termékeit, amelyeket időről időre hierarchikus szervezetek stabilizálnak. Viszont e hierarchikus szervezetektől a társadalmi hálózatok újra meg újra szabadulni akarnak, hogy folytathassák innováló tevékenységüket. A társadalmi hálózatok folyamatosan globalizálódnak, ugyanakkor folyamatosan szeparálódnak is egymástól. Néhány esettanulmány az utóbbi időkből jól mutatja ennek a két ellentmondó folyamatnak az eredményét. A horizontálisan kiterjedő hálózatok tanuló közösségeket (városokat és régiókat) eredményeznek, amelyek sikerrel tudnak ellenállni a felülről jövő beavatkozásoknak, sőt rezilienssé képesek válni. Ugyanakkor ezek a (vertikálisan) elkülönült hálózatok nehezítik az innovációk áttörését, és akadályozzák terjedésüket is. Ezért a társadalmi innovációk menedzselésének kulcskérdése az, hogy hogyan lehet összekapcsolni az egymástól vertikálisan elkülönült hálózatokat – miközben autonómiájukat is meg tudjuk őrizni.
