Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • User-accessible content x
Clear All

A cikk a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téri székháza ünnepélyes átadásának másfélszáz éves évfordulója alkalmából bemutatja a várostörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű középület építése során alkalmazott kőanyagokat. Levéltári források és kordokumentumok alapján ismerteti az építkezés legfontosabb eseményeit, az építő- és díszítőkövek beszerzésének, felhasználásának körülményeit, az ehhez kapcsolódó költségeket, majd ezt követően a kőzetek típusait, származási helyét veszi sorra. A székház kőzeteinek kiválasztása a neoreneszánsz ízlés- és formavilágát tükrözi: az épület homlokzata uralkodóan Budapest környéki porózus mészkövekből, forrásvízi mészkőből, lábazata pedig gerecsei vörös mészkőből áll, belsejében a Habsburg Monarchia területéről származó csiszolható mészkövek és márványok láthatók.

Open access

After the Second World War, Hungary adopted the so-called Soviet model, which gave rise to significant changes in the state organisation. “Centralisation” and “democratic centralism” are the keywords which described the operation of government and local bodies in the four decades between 1945 and 1990.

Through the change of the townscape of one settlement, this study throws light on how the change in administrative status and the centrally determined settlement policy affected urban development in Hungary, similarly to other former socialist states.

Our highlighted example is Berettyóújfalu, whose administrative status changed from period to period in its 19–20th century history. Today, Berettyóújfalu’s townscape is basically determined by three architectural periods: the era of the Austro–Hungarian Monarchy (1867–1918), the period between the two world wars (1918–1944) and the age of state socialism (1949–1989). Out of these periods, the third one was the most significant, as the most important interventions into the townscape occurred at that time.

It seems that in Berettyóújfalu, the appearance of urban buildings has not been brought about by economic forces, but expressly by the change in the settlement’s administrative status. It was this change that influenced the town’s architectural character, which consists of two components: the official buildings and the residential building stock.

In the era of socialism, the construction of housing estates also falls into the category of public developments, as after the Second World War, the system of state organisation changed fundamentally. Local governments ceased to exist, their role was taken over by hierarchical councils. Consequently, urban policy and urban construction became central duties according to the socialist state concept.

The centrally developed industry and the resulting increase in the population was served by building housing blocks with system-building technology. These panel apartment blocks occupied the urban fabric that had been an integral part of the former townscape.

In this way, this changed townscape could become a kind of architectural reader on Central and Eastern European history and urban development of the 19–20th centuries.

Összefoglaló. A második világháború után Magyarország átvette az úgynevezett szovjet modellt, amely jelentős változásokhoz vezetett az államszervezetben. A „központosítás” és a „demokratikus centralizmus” azok a kulcsszavak, amelyek az állami szervek, s mellettük a helyi szervek működését jellemezték az 1945 és 1990 közötti négy évtizedben.

Jelen tanulmány egy település városképének változásán keresztül arra világít rá, hogy Magyarországon – hasonlóan a többi volt szocialista államhoz – miként hatott a közigazgatási státus változása és a központilag meghatározott településpolitika a városépítészetre.

A mai Berettyóújfalu településképét alapvetően három építési periódus határozza meg: az Osztrák– Magyar Monarchia kora (1867–1918), a két világháború közötti időszak (1918–1944) és az államszocializmus periódusa (1949–1989). Ezek közül a legmarkánsabb a harmadik, ugyanis ekkor történtek a legjelentősebb beavatkozások a településképben. E korszakokat és a mai városképet tekintve úgy tűnik, hogy a városias épületek megjelenése Berettyóújfaluban nem a gazdasági erő hozadéka volt, hanem kifejezetten a közigazgatási helyzetének megváltozásáé. Ez befolyásolta igazán a mai építészeti karaktert, amelynek két összetevője van: egyrészt a hivatali, másrészt a lakóépület-állomány.

Az államszocializmusban a lakótelepek építése is a középítkezések körébe esik, miután a második világháború után alapvetően megváltozott az államszervezet rendszere. Az önkormányzatok megszűntek, helyüket a hierarchikusan működő tanácsok vették át. Ennek velejárója volt, hogy a településpolitika, a városépítés központi feladattá vált a szocialista államfelfogásnak megfelelően.

A központilag meghatározott módon telepített ipart, a hozzá kapcsolódó lakosságnövekedést házgyári lakások felépítésével szolgálták ki. Ezek a paneles lakóházak épp azt a városszövetet foglalták el, amely egyébként a maga módján szervesen illeszkedett a korábbi városképbe.

Ilyen módon ez a megváltozott településkép egyfajta építészeti olvasókönyvévé vált a 19–20. század közép-kelet-európai történelmének és városépítészetének.

Open access

and recurring ideas of the relevant documents will be identified, and where pertinent, commented upon. Context In 1855, the Monarchy signed a Concordat with the Holy See which accorded to the Catholic Church the status of state church. In 1859, an

Open access

–1918) [Hungary in the Habsburg Monarchy (1711–1918)] . In Romsics , Ignác (ed) Magyarország története [The History of Hungary] , 448 – 772 . Budapest : Akadémiai Kiadó . Kocsis , Gyula 1979 A Tápió mente falvainak népe, gazdálkodása, települése a

Open access

society, but without closer specification of the activities of associations. 29 Town and region Kassa was the second largest city in northern Hungary during the Habsburg Monarchy and has preserved this position in present-day Slovakia. The municipality and

Open access

Monarchy] . Korunk III 18 ( 6 ): 70 – 76 . http://epa.oszk.hu/00400/00458/00126/3502.html (accessed January 27, 2020). Varga , Sándor 2008 . Adatok a dualizmus kori, székelyföldi arányosítás és kivándorlás kérdéséhez [Data on the Issue of

Open access