Search Results

You are looking at 1 - 10 of 106 items for :

  • "prognostic factors" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Miklós Szendrői, János Kiss, Tamás Perlaky, Imre Antal, Krisztián Szalay, and Attila Szendrői

pelvis and extermities. Acta Orthop Scand. 2004; 75(Suppl 311): 11–15. 9 Katagiri H, Okada R, Takagi T, et al. New prognostic factors and scoring system for patients with

Open access

–1255. 13 Briët, J. M., Hollema, H., Reesink, N., et al.: Lymphvascular space involvement: an independent prognostic factor in endometrial cancer. Gynecol. Oncol., 2005, 96 (3), 799

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Kovács, János Uzsaly, Gréta Bodzai, Kinga Harmat, Adrienne Németh, Imre Gerlinger, and Péter Bakó

sensorineural hearing loss. J Int Adv Otol. 2015; 11: 122–126. 13 Kang WS, Yang CJ, Shim M, et al. Prognostic factors for recovery from sudden sensorineural hearing loss: a retrospective study. J Audiol

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Szófia Szentpéteri, László Restár, Zsolt Németh, and Mihály Vaszilkó

treatment of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw – prognostic factors in the treatment of BRONJ. J Clin Exp Dent. 2014; 6: e22–e28. 25 Khan AA, Morrison A, Hanley DA, et

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Istvan Balint, Marta Nad, Adrienn Kiraly, Ottilia Bali, Adel Rashed, and Laszlo Vizsy

We present an 11-year-old male child with an enormous appendix that was regarded as an appendiceal mucocele. The disorder is very rare and usually appears in middle aged patients. It is a clinical diagnosis. It could cause a variety of symptoms, especially, acute appendicitis and unidentified lesion in the right iliac fossa. According to the reasons, it could be just a curiosity without any relevancy or the sign of a malignant lesion with bad prognostic factors. The histopathological findings prove the origin.

Open access

Bevezetés: Napjaink klinikai kutatásainak egyik fő iránya a megbetegedések hátterében álló kockázati tényezők azonosítása. Közlemények százai számolnak be „szignifikáns” és „független” prognosztikai faktorokról különböző humán megbetegedésekben, azonban ezek egy részében nem vagy nem megfelelően vizsgálták, hogy az új prognosztikai faktor javította-e, és ha igen, milyen mértékben az addig ismert prognosztikai modellt. A legújabb statisztikai módszertani ajánlások szerint az úgynevezett reklasszifikációs analízissel a fenti kérdést érdemben vizsgálni lehet. Célkitűzés: A reklasszifikációs analízis kivitelezésére több módszer is van, a közleményben a szerzők ezek alkalmazását saját, korábban publikált vizsgálataik újraelemzésével mutatják be. Módszer: Két marker, a vörösvértestátmérő-eloszlás szélessége és a szérum-hősokkfehérje-70 prognosztikai szerepét vizsgálták krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek körében. Korábban publikált eredményeik szerint mind a vörösvértestátmérő-eloszlás szélessége, mind a hősokkfehérje-70 szignifikáns, független prognosztikai markernek bizonyult többváltozós Cox-regressziós vizsgálatok alapján. Mindkét esetben újraértékelték a markerek szerepét reklasszifikációs tesztekkel. Eredmények: A szívelégtelen betegek prognosztikai modelljének diszkriminatív képessége lényegesen javult a korábbi modellhez képest, ha a vörösvértestátmérő-eloszlás szélességével egészítették ki a modellt, míg a hősokkfehérje-70 esetén ez nem volt egyértelmű. Következtetések: Az új prognosztikai faktorokat kritikusan kell kezelni mindaddig, míg alkalmas vizsgálatokkal elemzésre és bizonyításra nem kerül, mekkora a valós klinikai haszon, amely a marker már ismert prognosztikai modellhez való hozzáadásából származik. A hasznosságot a prognosztikai modell javulása során tesztelhetjük a reklasszifikáció módszereivel. Orv. Hetil., 2013, 154, 1374–1380.

Open access

Sudden cardiac death (SCD) remains the leading cause of death in industrialized world. The majority of SCD is caused by ventricular fibrillation associated with structural and/or ischemic heart disease. Ventricular fibrillation represents the final common pathway for SCD and, thus, is an attractive target for ablation. According to class I recommendation level of evidence A, an implantable cardioverter defibrillator (ICD) should be implanted for such patients [1]. Other than programmed electrical extrastimulus technique, isoproterenol infusion is commonly used in invasive cardiac electrophysiology labs for arrhythmia induction. We hereby report a rare case of transient coronary spasm during isoproterenol infusion for ventricular tachycardia induction testing.disorder is very rare and usually appears in middle aged patients. It is a clinical diagnosis. It could cause a variety of symptoms, especially, acute appendicitis and unidentified lesion in the right iliac fossa. According to the reasons, it could be just a curiosity without any relevancy or the sign of a malignant lesion with bad prognostic factors. The histopathological findings prove the origin.

Open access

Messenger RNA levels of oncogenic tyrosine kinases were determined in canine mammary tumours using real-time RT-PCR. The following tyrosine kinases and vascular endothelial growth factors (VEGF) were examined in malignant and healthy mammary tissues of 13 dogs: VEGFR1, VEGFR2, EGFR, ErbB2, PDGFR1, c-KIT and c-MET. Expression levels of all these factors were significantly higher in tumour samples than in normal mammary tissues taken from the same animal. Higher grading was associated with higher VEGFR1 levels. Grade III tumours showed significantly higher VEGF, c-MET and c-KIT mRNA expression, while Grade I tumours with lower malignancy showed significantly higher PDGFR1 and EGFR expression than tumours classified as Grade II or III. The increased presence of VEGF, VEGFR1, c-KIT and c-MET is a negative prognostic factor as these signal transduction molecules contribute to increased tumour malignancy. The presented data provide evidence, for the first time, for the existence of a complex overexpression and dysregulation of VEGF and several oncogenic tyrosine kinases such as VEGR1, PDGFR1, c-KIT and c-MET in canine mammary tumours. Therefore, canine mammary tumours may be potential targets for tyrosine kinase inhibitor therapy.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Anatolii Romaniuk, Mykola Lyndin, Roman Moskalenko, Yevhen Kuzenko, Oksana Gladchenko, and Yuliia Lyndina

) 7. Bartley AN , Ross W : Validation of p53 immunohistochemistry as a prognostic factor in breast cancer in clinical practice . Arch Pathol Lab Med 126 ( 6 ), 456 – 458

Open access