Search Results

You are looking at 1 - 10 of 84 items for :

  • "screening instruments" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Hannah Schmidt
,
Dominique Brandt
,
Anja Bischof
,
Silja Heidbrink
,
Gallus Bischof
,
Stefan Borgwardt
, and
Hans-Jürgen Rumpf

). Screening instruments for IUD Despite the constant development and publication of new screening instruments, the optimal assessment of IUD is still unclear. Most screening instruments suffer from an insufficient conceptual or methodological

Open access

prevalence estimates vary greatly depending on the screening instrument used ( Stevens et al., 2021 ). At present, the landscape of instruments is manifold. Most measures are based on DSM-5 criteria for Internet gaming disorder and none seems clearly

Open access

, 2017 ). Since the ICD-11 will come into effect in January 2022, an instrument to assess GD in young gamers by parental ratings is urgently needed. To the best of our knowledge, despite clinical and research needs, no validated GD screening instrument

Open access

” or “disordered” gamers using one of the many available screening instruments that have been created over the last two decades ( King et al., 2020 ). Some commentators have criticized the evidence as “weak” ( van Rooij et al. 2018 , p. 6), and raised

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Hannah Schmidt
,
Dominique Brandt
,
Christian Meyer
,
Anja Bischof
,
Gallus Bischof
,
Anika Trachte
,
Bettina Besser
,
Svenja Orlowski
,
Samantha Schlossarek
,
Stefan Borgwardt
, and
Hans-Jürgen Rumpf

as a screening instrument for problematic and disordered Internet use. Baseline interviews Of 3.078 students with a CIUS sum score ≥ 21(=positive screening), 1.475 agreed to be contacted for further telephone-based diagnostic interviews (=Baseline

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Joshua B. Grubbs
,
Rory C. Reid
,
Beáta Bőthe
,
Zsolt Demetrovics
,
Eli Coleman
,
Neil Gleason
,
Michael H. Miner
,
Johannes Fuss
,
Verena Klein
,
Karol Lewczuk
,
Mateusz Gola
,
David P. Fernandez
,
Elaine F. Fernandez
,
Stefanie Carnes
,
Michal Lew-Starowicz
,
Drew Kingston
, and
Shane W. Kraus

compulsive sexual behaviors (CSBs) and present a need for full clinician-based screening for CSBD. Even so, this scale is lengthy at 19 items and is slightly complex to score given the subscales, which may preclude its use as a brief screening instrument in

Open access

Abstract

Aims

This article addresses the stable tendency of excessive and compulsive working (i.e., workaholism). The main aim is to provide an updated oversight of the research area related to definition, prevalence, assessment, causes, outcomes, intervention as well as proposed future research directions. The target-population is both researchers and clinicians.

Methods

The findings are identified by narratively reviewing the literature.

Results

Research into workaholism has expanded over the last two decades. Several screening instruments to identify workaholics have been developed. The vast majority of these are based on seemingly atheoretical foundations, lacking convergent validity with each other and with related constructs. Research generally shows that workaholism is related to impaired health and well-being as well as to conflicts between work and family life. Workaholism is probably caused and maintained by a range of factors, although solid empirical underpinnings for suggested antecedents are currently sparse. So far no well-evaluated interventions for workaholism exist.

Conclusions

At present, workaholism as a construct lacks conceptual and empirical clarity. Future research efforts should prioritize longitudinal studies as well as studies incorporating unbiased, firm parameters of both health and behavior.

Open access

Background and aims

Unregulated Internet pornography (IP) use is discussed as a clinically significant disorder. Because of its primarily rewarding nature, IP is a predestinated target for addictive behaviors. However, not every user develops an unregulated usage pattern. In fact, most users tend to use IP recreationally. Impulsivity-related constructs have been identified as promoters of addictive behaviors. It is unclear whether these impulsivity-related constructs are specific for unregulated IP use or also play a role in recreational but frequent behaviors. In this study, we investigated impulsive tendencies (trait impulsivity, delay discounting, and cognitive style), craving toward IP, attitude regarding IP, and coping styles in individuals with recreational–occasional, recreational–frequent, and unregulated IP use.

Methods

A total of 1,498 heterosexual males participated in an online survey. Groups of individuals with recreational–occasional use (n = 333), recreational–frequent use (n = 394), and unregulated use (n = 225) of IP were identified by screening instruments.

Results

Craving and attitude regarding IP as well as delay discounting and cognitive and coping styles differed between groups. Individuals with unregulated use showed the highest scores for craving, attentional impulsivity, delay discounting, and dysfunctional coping, and lowest scores for functional coping and need for cognition. Recreational–frequent users had the most positive attitude toward IP. Motor and non-planning impulsivity did not differ between groups.

Discussion and conclusions

The results indicate that some facets of impulsivity and related factors such as craving and a more negative attitude are specific for unregulated IP users. The results are also consistent with models on specific Internet use disorders and addictive behaviors.

Open access

A Személyiségműködés Színvonala – Rövid Változat 2.0 kérdőív magyar változatának (LPFS-BF 2.0 H) pszichometriai jellemzői egyetemista mintán

Psychometric poperties of the Hungarian version of Level of Personality Functioning – Brief Form 2.0 (LPFS-BF 2.0 H)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
András Láng
and
Béla Birkás

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: A DSM-5-ben szereplő Személyiségzavarok Alternatív Modellje a személyiségzavarok diagnosztikai kritériumait két főbb dimenzió mentén írja le: a személyiségműködés zavarainak jellege és mértéke („A” kritérium), valamint a patológiás személyiségjegyek mintázatának („B” kritérium) konfigurációjaként. Az előbbi kritérium értékeléséhez a Személyiségműködés Színvonala Skálát (Level of Personality Functioning Scale, LPFS) javasolják. A skála átdolgozott, rövidített változata korábbi eredmények alapján nemcsak a diagnosztikai munkában, de a kutatásban is hasznosnak és megbízhatónak bizonyult. Cél: Jelen vizsgálat célja, a Személyiségműködés Színvonala – Rövid Változat 2.0 kérdőív magyar változatának (LPFS-BF 2.0 H) kidolgozása és pszichometriai jellemzőinek meghatározása, valamint értékelése, egyetemista mintán. Módszerek: A kérdőív eredeti, és más nyelvi verzióinak validálási tapasztalataira alapozva, 530 személyből (379 nő és 151 férfi) álló mintán validáltuk a magyar nyelvi változatot. A LPFS-BF 2.0 H mellett, a személyiségzavarok diagnosztikájában ugyancsak használt Temperamentum és Karakter kérdőív – Rövid Változatból (TCI-55) kiválogatott 26 állítást használtuk fel, a három releváns karakterdimenzió mérésére. A maladaptív személyiségvonások felmérése céljából a DSM-5 Személyiségleltár Rövid Változatát (PID-5-BF) használtuk, míg a Közvetlen Kapcsolatok Élményei – Kapcsolati Struktúrák (ECR-RS) kérdőívvel a kötődési elkerülésre és szorongásra reflektáltunk, amelyek a szelf- és az interperszonális működés indikátoraiként funkcionáltak. Eredmények: A megerősítő faktorelemzések igazolták a kétfaktoros struktúrát a magyar mérőeszköz esetében is (χ 2 = 117,168; p < 0,001; CFI = 0,982; TLI = 0,977; RMSEA = 0,044; RMSEA 90% CI = 0,034–0,055), amelynek mind szerkezeti validitása, mind pedig belső megbízhatósága (Cronbach-α = 0,69–0,81) megfelelőnek bizonyult. Mindkét faktor szignifikáns, pozitív irányú kapcsolatot mutatott a diszfunkcionális személyiségműködés indikátoraival, legtöbb esetben a predikciókkal egyező mértékben és irányban. Következtetések: A LPFS-BF 2.0 H mind kutatási céllal, mind pedig szűrőeszközként alkalmazható, és így a pszichiáterek és klinikai szakpszichológusok eszköztárának hasznos részévé válhat.

Open access

). Development and validation of a screening instrument for bipolar spectrum disorder: The Mood Disorder Questionnaire . American Journal of Psychiatry , 157 , 1873 – 1875 Kawa , I. , Carter

Open access