Search Results

You are looking at 1 - 10 of 30 items for :

  • "serdülőkor" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Az iskolai stressz, az adaptív és maladaptív megküzdés, valamint az iskolai kötődés összefüggései serdülő mintán

The relationships between school stress, adaptive and maladaptive coping and school attachment in an adolescent sample

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ágnes Juhász
,
Boglárka Ardai
,
Lilla Nagy
,
Noémi Balázs
, and
Réka Szigeti

Bevezetés A serdülőkor pszichológiai és társas változásokkal, kihívásokkal teli életszakasz, így jellemző lehet a nagyobb mértékű stressz megélése ( Arnett, 1999 ; Bödecs, Cser, Sándor és Horváth, 2009 ). Az egyik jelentős stresszforrás a serdülők

Open access

Az önkritikus perfekcionizmus mint mentális betegségtünet és nem szuicidális önsértés prediktor kamaszok körében

Self-critical perfectionism as a key component in predicting mental illness symptoms and nonsuicidal self-injury among adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Melinda Reinhardt
,
Boglárka Drubina
, and
Gyöngyi Kökönyei

követtük a perfekcionista csoportok kialakításánál. Perfekcionizmus serdülőkorban A serdülőkor mint szenzitív életperiódus a perfekcionizmusra is hatással van. Serdülőkorban a növekvő öntudatosság és a teljesítménnyel kapcsolatos elvárások magasabb

Open access

A mentalizáció, a reziliencia és a problémaviselkedés kapcsolati beágyazottsága serdülőkorban: vizsgálatok a Reflektív Funkció Kérdőív (RFQ-H) magyar változatával

Mentalization, resilience, problem behavior and percieved social support among 14–19 year old high school students: Studies with the Hungarian version of the Reflective Function Questionnaire

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Erzsébet Szél
and
Éva Szabó

fejlődése, ennek megnyilvánulása lehet a gátolt mentalizálás, az előítéletes gondolkodás kialakulása, mások mentális állapotaira való túlérzékenység, hipermentalizálás, illetve ezek kombinációja ( Borelli és mtsai, 2019 ). A serdülőkor kiemelt jelentőségű a

Open access

Bevezetés: A serdülőkor a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka. A prevencióhoz segítséget nyújthat a fiatalok motivációinak ismerete. Célkitűzés: A szerzők középiskolás fiatalok dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációinak vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Kérdőíves adatfelvételre Debrecenben négy középiskola tanulóinak bevonásával került sor (n = 501; életkor: 14–22 év között; átlagéletkor 16,4 év; 34% fiú és 66% lány). A leíró statisztikán túl logisztikus regresszióelemzéssel állapították meg a szerfogyasztás és a motivációk közötti összefüggéseket jelző esélyhányadosokat. Eredmények: Nemenként alig, szerfogyasztási státus szerint viszont jelentős különbségek voltak a motivációs struktúrában. Az alkoholfogyasztás esetében a társas motiváció bizonyult prediktornak. A cigaretta esetében azonban nemcsak a társas hatások szerepe igazolódott, hanem az unaloműzés és az érzelmi reguláció (coping) jelentősége is. Következtetések: Az eredmények azt sugallják, hogy a fiatalok társas környezetben, kortársaik hatására kezdenek el cigarettázni és alkoholt fogyasztani. A prevenciós stratégiáknak ezért elsősorban a szociális készségek fejlesztésére kell épülniük. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 100–105.

Open access

Az identitásfejlődés felmérése serdülőkorban kérdőív magyar adaptációja (AIDA-Hungary) serdülők nem klinikai mintáján

HUNGARIAN ADAPTATION OF ASSESSMENT OF IDENTITY DEVELOPMENT IN ADOLESCENCE (AIDA) QUESTIONNAIRE WITH A NON-CLINICAL SAMPLE

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Adrienn Rivnyák
,
András Láng
,
Bernadette Péley
,
Gábor Nagy
,
Ede Nagy
,
Adrien Bóna
, and
Kirstin Goth

Háttér és célkitűzések

Az Identitásfejlődés Felmérése Serdülőkorban kérdőív (AIDA) az egészséges identitásfejlődés, a normatív identitáskrízis és az identitásdijfúzió elkülönítésére alkalmas önkitöltős módszer a serdülő korosztály részére. A diffúz identitásszerveződés a személyiségzavarok egyik átható jellemzője, ezáltal az AIDA hatékony indikátora lehet a serdülőkori személyiségzavarok korai felismerésének. Tanulmányunk célja az AIDA magyar nyelvre és kultúrára történő adaptációja és pszichometriai jellemzőinek vizsgálata volt nem klinikai mintán.

Módszer

A faktoranalízisekhez felhasznált minta 522 főből állt, az életkori átlag 15,6 (SD = 1,93) év volt. A validitásvizsgálatokat a teljes minta 366 fős almintáján végeztük el. Az érvényesség ellenőrzéséhez a Képességek és Nehézségek Kérdőívet (SDQ) és a Borderline Személyiségvonások skálát (BPFSC-11) használtuk.

Eredmények

A megerősítő faktoranalízisek alapján a magyar nyelvű AIDA faktorstruktúrája megfelel az eredeti mérőeszköz kétskálás, hat alskálás szerkezetének. A kérdőív illeszkedési mutatói a tudományos kritériumoknak megfelelőek. Az AIDA skálái közepes erősségű korrelációt mutattak az Érzelmi tünetekkel, Viselkedési problémákkal és a Hiperaktivitás skáával, míg erős kapcsolatot mutattak a borderline vonásokkal. A regresszióanalízis alapján az AIDA Identitásdiffúzió összpontszám magas magyarázó erővel bír a borderline vonásokra nézve.

Következtetések

Az eredmények alapján az AIDA-Hungary egy megbízható és jól mérő kérdőív, amely alkalmasnak bizonyult a normatív és a patológia irányába mutató identitáskrízis elkülönítésére. Az AIDAezáltal lehetővé teszi a serdülők identitásfejlődésének személyiségfunkciók szempontjából történő felmérését a 12–18 éves korosztálynál, illetve a személyiségfejlődési problémák korai felismerését.

Background and aims

Assessment of Identity Development in Adolescence (AIDA) is a self-report questionnaire in order to differentiate healthy identity development from normative identity crisis and from identity diffusion. Diffuse identity is a pervasive feature of personality disorders, thereby AIDA can be a useful indicator in early detection of personality disorders in adolescent. The aim of our study is the Hungarian cultural adaptation of AIDA and to examine its psychometric properties.

Method

The sample used for factor analysis consisted of 522 adolescents with an average age of 15.6 (SD=1.93). Validity tests were performed on a 366 sub-sample of the entire sample. The Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) and the Borderline Personality Features Scale-11 (BPFSC-11) were used for examine construct validity.

Results

Based on the confirmatory factor analysis, the factor structure of the Hungarian AIDA is consistent with the two scales and six subscales structure of the original instrument. The model-fit indices meet the scientific criteria. AIDA scales displayed moderate correlation with Emotional Symptoms, Behavior problems and Hyperactivity scale, while strong correlation was found with borderline traits. Based on the regression analysis, the AIDA Identity Diffusion total score has a high explanatory power on borderline traits.

Conclusion

Concerning our results we can assume AIDA-Hungary is a reliable and valid questionnaire, which has proven to be able to distinguish between normative and pathological identity crisis. Thereby it provides a new measurement for adolescents aged 12-18 years to assess identity development in terms of personality functioning and to identify problems of personality development.

Open access

„Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében

„Do we still have time for that?” – The relationship between time perspective, eco-guilt, coping and pro-environmental behavior among Hungarian adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Csilla Ágoston
,
Bence Nagy
,
Anna Nesztor
,
Attila Varga
, and
Zsolt Demetrovics

Háttér és célkitűzések: A környezettudatos viselkedést számos tényező befolyásolhatja, köztük egyes, a klímaváltozással kapcsolatos érzelmek (például az ökobűntudat) és a klímaváltozással mint stresszorral való megküzdési módok, valamint az időperspektíva. Korábbi kutatások alapján az ökobűntudat, a jövőfókuszú időperspektíva, valamint a probléma- és jelentésfókuszú megküzdés inkább facilitáló hatású, bár az eredmények esetenként ellentmondásosak vagy hiányosak. A jelenlegi kutatásban ezért komplex modellekben vizsgáltuk, hogy a környezettudatos viselkedést milyen mértékben képes bejósolni az ökobűntudat, a megküzdési módok és az időperspektívák, és hogy a megküzdési módok mediálják-e az ökobűntudat és a környezettudatos viselkedés közötti kapcsolatot. Módszer: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban részt vevő diákok (N = 390, 48,5% fiú, átlagos életkor = 17,2 év, szórás = 1,2) kitöltötték az Ökobűntudat Kérdőív rövid verzióját, a Klímaváltozás Veszélyeivel Való Megküzdés Kérdőívet, a Zimbardo-féle Időperspektíva Kérdőívet, illetve válaszoltak a környezettudatos viselkedésre irányuló kérdésekre. Eredmények: A problémafókuszú és a társas megküzdés pozitív összefüggést mutatott a környezettudatos viselkedéssel. Az ökobűntudat és a cselekvés között gyenge pozitív együttjárás mutatkozott, amely azonban eltűnt a mediációs modellben: a magasabb ökobűntudat a magasabb problémafókuszú megküzdésen keresztül függött össze az erőteljesebb környezettudatos viselkedéssel. A környezettudatos viselkedéssel gyenge pozitív összefüggést mutatott a jövőperspektíva, valamint a múlt-pozitív időorientáció. Következtetések: Az eredmények alapján az ökobűntudat környezettudatos cselekvésre ösztönző lehetséges hatása azon múlik, hogy milyen megküzdési módot képes aktiválni. A környezettudatos cselekvésre vonatkozó intervenciók tervezésekor érdemes lehet a társas és problémafókuszú megküzdés és a jövőperspektíva erősítésére fókuszálni, valamint a pozitív múltbeli élményekre építeni.

Open access

A serdülőkori pszichológiai jóllét multidimenzionális mérőeszköze: Az EPOCH kérdőív magyar változatának (EPOCH-H) pszichometriai jellemzői

A multidimensional measure of adolescent psychological well-being: Psychometric properties of the Hungarian version of the EPOCH scale (EPOCH-H)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
András Láng

Elméleti háttér

A pszichológiai jóllét a pozitív pszichológia egyik legfontosabb kutatási területe. Az elmúlt tíz évben tapasztalható fejlődést az elméleti modellek területén a mérőeszközök is követik. Ugyanakkor serdülőkorban még életkorilag nem várható el a pszichológiai jóllét összetevőinek teljes kibomlása. Erre a kihívásra ad választ az Engagement, Perseverance, Optimism, Connectedness, and Happiness Measure (EPOCH kérdőív).

Cél

A vizsgálat célja az EPOCH kérdőív magyar adaptálása volt. Ennek során a magyarra fordított kérdőív strukturális megbízhatóságát, konkurrens, diszkrimináns és inkrementális validitását vizsgálatuk.

Módszer

A vizsgálatban 758, 14–19 év közötti középiskolás vett részt. Szülői beleegyezés után egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely az EPOCH kérdőív magyar fordításán kívül általános jóllétet, élettel való elégedettséget, szükségletkielégítettséget és általános kötődést mérő kérdőíveket tartalmazott.

Eredmények

A konfirmatív (megerősítő) faktorelemzés alapján adataink jól illeszkedtek az eredeti modellel azonos ötfaktoros struktúrához. Az egyéb kérdőívekkel mutatott átlagosan közepes erősségű korrelációs együtthatók alapján elmondhatjuk, hogy az EPOCH-H kérdőív dimenziói megfelelő mértékben vágnak egybe és térnek el a jóllét hagyományosan mért mutatóitól. Az EPOCH-H kérdőív dimenziói a hagyományos jóllétmutatók hatását kontrollálva is szignifikáns kapcsolatot mutattak az általános kötődés és a pszichológiai szükséglet-kielégítettség dimenzióival.

Következtetések

Az EPOCH-H kérdőív egy életkorilag adekvát, a nemzetközi főáram elméleti modelljeihez jól illeszkedő mérőeszközt kínál azon kutatóknak, akik a serdülők jóllétét önkitöltős eszközzel és több dimenzió mentén kívánják vizsgálni.

Open access

Barátságfunkciók serdülőkorban – a McGill Friendship Questionnaire magyar változatának pszichometriai mutatói

Functions of friendship among adolescents – the psychometric properties of the Hungarian version of McGill Friendship Questionnaire

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
László Kasik
,
Edit Tóth
,
Szilvia Jámbori
, and
Zita Gál

Elméleti háttér: Akárcsak más társas kapcsolat, a barátság is értelmezhető funkciók mentén, amelyek megléte és működése alapvetően meghatározza a baráti viszony alakulását. A barátság 13–14 éves kortól már érzelmi biztonságot, intimitást nyújtó kapcsolat is, ami nagy-mértékben segíti a másik melletti elköteleződést. Cél: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat célja az azonos és az ellentétes nemű baráti viszony funkcióinak feltárása volt 12–13 és 16–17 évesek körében (n = 304). A barátságfunkciókról való vélekedés feltárásához magyar nyelvre adaptáltuk a McGill Friendship Questionnaire-t (MFQ; McGill-féle Barátság Kérdőív), amit eddig elsősorban azonos nemű barátok jellemzőinek vizsgálatára használtak. Módszerek: A barátságfunkciók mérésére az MFQ-t használtuk. Az eredeti 30 tétel hat faktorba csoportosul: serkentő együttlét, segítségnyújtás, bensőségesség, kitartás, elismertség és érzelmi biztonság. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés nem támasztotta alá az MFQ elméleti struktúráját (6. évfolyamazonos nemű: χ 2 = 668,95, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,79; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 6. évfolyamellentétes nemű: χ 2 = 658,52, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,81; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 10. Évfolyamazonos nemű: χ 2 = 683,89, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,81; TLI = 0,79; SRMR = 0,07; 10. évfolyamellentétes nemű: χ 2 = 699,08, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,86; TLI = 0,85; SRMR = 0,06). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az MFQ 26 tételes magyar változata alkalmazható serdülők mérésére, ám az ellentétes nemű baráti viszony esetében további faktorelemzésre lesz szükség nagyobb mintán. A kérdőívváltozatok (azonos és ellentétes nemű) belső megbízhatóságának mutatói megfelelőek (Cronbach-α: 0,69–0,88). Az eredmények alapján az idősebbekre szignifikánsan jellemzőbb a barát teljesítményének, pozitívumainak elismerése (elismertség) azonos és ellentétes nemű barát esetében egyaránt (azonos nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,94, SD = 1,23, 10. évfolyam: M = 6,28, SD = 1,28, MWU = 7994, p < 0,001; ellentétes nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,71, SD = 1,61, 10. évfolyam: M = 6,29, SD = 1,28, MWU = 3889, p < 0,001), valamint az ellentétes nemű barátnál a bensőségesség is (6. évfolyam: M = 6,24, SD = 1,88, 10. évfolyam: M = 6,79, SD = 1,43, MWU = 4515, p < 0,044). Szintén az idősebbek körében azonosítottunk több szignifikáns (p < 0,05) nem szerinti különbséget: a lányok számára a barátságban jelentősebb szereppel bír mindegyik funkció, kivéve az elismertséget az azonos nemű baráti viszonyban. Az ellentétes nemű kapcsolatnál a lányok csak a serkentő együttlétet és a kitartást tartják jellemzőbbnek. Következtetések: Az eredmények a korábbi kutatásokból ismert életkor és nem szerinti sajátosságok megerősítése mellett felvetik annak lehetőségét, hogy a barátságfunkciók az életkor előrehaladtával egymásra épülnek, erősítik egymást. Ennek, valamint néhány módszertani kérdés vizsgálatára a longitudinális kutatás második (2021) és harmadik (2022) évében lesz lehetőségünk.

Background: Like other social relationships (e.g., parental, sibling), friendship can also be interpreted along functions, the existence and functioning of which fundamentally determine the development of a friendship. Based on the previous research (e.g., Zimmermann, 2004) from the age of 13-14, friendship also means a relationship that provides emotional security and intimacy for young people, which greatly helps commitment to the other. Aim: The aim of the empirical study was to explore the functions of same-sex and opposite-sex friendship among 12-13- (Year 6) and 16-17-year-olds (Year 10) (N = 304). To explore perceptions of friendship functions, we adapted an English-language questionnaire (McGill Friendship Questionnaire, MFQ, Mendelson & Aboud, 2014), which has so far been used primarily to examine characteristics of same-sex friends. This questionnaire has not analyzed the friendship of adolescents in Hungary. Methods: The MFQ was adapted to measure friendship functions. The 30 statements are grouped into six factors: stimulating companionship, help, intimacy, emotional security, reliable alliance, self-validation. Results: Based on the results of the exploratory and confirmatory factor analysis (Year 6same-sex: χ 2 = 668.95, df = 390, p < .001, RMSEA = .08, CFI = .79, TLI = .78, SRMR = .08; Year 6opposite-sex: χ 2 = 658.52, df = 390, p < .001, RMSEA = .08, CFI = .81, TLI = .78, SRMR = .08; Year10same-sex: χ 2 = 683.89, df = 390, p < 0.001, RMSEA = .07, CFI = .81, TLI = .79, SRMR = .07; Year 10opposite-sex: χ 2 = 699.08 , df = 390, p < .001, RMSEA = .07, CFI = .86, TLI = .85, SRMR = .06), the Hungarian version of the MFQ (26-items) can be used to measure adolescents, but in the case of opposite-sex friendships, further factor analysis will be required on a larger sample. The reliability indices of the MFQ variants are adequate (Cronbach-α: .69–.88). According to the hypotheses formulated based upon previous research, among the functions measured by MFQ, 16-17-year-olds are significantly (p < .05) more characterised by friend’s performance and positives frequent recognition of both same- and opposite-sex friends (same-sex: Year 6: M = 5.94, SD = 1.23, Year 10: M = 6.28, SD = 1.28, MWU = 7994, p < 0.001; opposite-sex: Year 6: M = 5.71, SD = 1.61, Year 10: M = 6.29, SD = 1.28, MWU = 3889, p < 0.001), and the older adolescents are characterized by intimacy in the case of opposite-sex friends (opposite-sex, Year 6: M = 6.24, SD = 1.88, Year 10: M = 6.79, SD = 1.43, MWU = 4515, p = 0.044). We also identified several gender differences among the elder ones (p < .05): for girls, all functions play a more significant role in friendship, except for recognition in the case of same-sex friendship, but in the case of opposite-sex relationships, girls only stimulate coexistence and endurance was rated as more characteristic. Conclusions: In addition to confirming the age and gender-associated peculiarity known from previous research, the results raise the possibility that the functions are organized hierarchically along with age. We will have the opportunity to examine this, as well as some other methodological issues, in the second (2021) and third (2022) years of the longitudinal study.

Open access

Evési szokások magyar serdülők körében

Eating attitudes among Hungarian adolescents

Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Siska
,
Melinda Cserép
, and
Brigitta Szabó

Bevezetés: A szakirodalom szerint az evészavarban szenvedő serdülők körében nagyobb arányban fordulnak elő mentalizációs nehézségek és bizonytalan érzelmi kötődési stílusok. A mentalizáció szerepét az érzelmi kötődési mintázatok és az evési szokások közötti kapcsolatban magyar serdülők körében még nem vizsgálták. Célkitűzés: 14 és 18 év közötti serdülők körében a mentalizáció, az érzelmi kötődés és az evési szokások kapcsolatának vizsgálata. Módszer: Vizsgálatunkban 143 serdülő töltötte ki tájékozott beleegyezés után a Reflektív Funkció Kérdőívet, a Tapasztalatok Szoros Kapcsolatokban kérdőívet, valamint az Evési Attitűdök Tesztet. Eredmények: Az érzelmi kötődési összpontszám és a diétázás közötti közvetlen út nem bizonyult szignifikánsnak (c’ = 0,01, p = 0,31, β = 0,09), míg a közvetett út, az érzelmi kötődés és az evési szokások között a mentalizációs bizonytalanságon keresztül szignifikáns volt (∑ab = 0,01 [0,01–0,02], β = 0,07). Megbeszélés: Eredményeink arra utalnak, hogy az érzelmi kötődési stílusok a mentalizációs kapacitáson keresztül állnak kapcsolatban a diétázási szokásokkal serdülők körében. Következtetés: Serdülők körében a diétázással kapcsolatos szokások megváltoztatására mentalizációalapú módszerek használatát javasoljuk. Orv Hetil. 2023; 164(2): 64–69.

Open access

A kognitív érzelemszabályozás szerepe az evészavartünetekben egyes serdülőkori krónikus betegségekben

The role of cognitive emotion regulation in disordered eating among chronically ill adolescents

Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Cserép
,
Brigitta Szabó
,
Péter Tóth-Heyn
,
Andrea Luczay
,
Antal Dezsőfi-Gottl
,
Áron Cseh
,
Nikoletta Várnai
,
Bea Pászthy
,
J. Attila Szabó
, and
Irena Szumska

Bevezetés: A krónikus betegségek evészavartünetekkel való társulása fokozott figyelmet igényel a súlyos szövődmények lehetősége és a mortalitási rizikó növekedése miatt. Az evészavarok és a szubklinikai evészavarok maladaptív érzelemszabályozással járnak együtt, melyek kiváltó és fenntartó tényezői is lehetnek a betegségnek. Ismereteink szerint a gyulladásos bélbetegséggel és 1-es típusú diabetesszel élő serdülők kognitív érzelemszabályozásának szerepét az evészavartüneteikben ez idáig még nem vizsgálták. Célkitűzés: 14 és 18 év közötti serdülők körében elemeztük a kognitív érzelemszabályozás és az evészavartünetek kapcsolatát, különös tekintettel az 1-es típusú diabetesben és gyulladásos bélbetegségben érintett fiatalokra. Kutatásunk arra irányult, hogy krónikus betegek csoportjaiban kimutatható-e egyes kognitív érzelemszabályozó stratégiák szerepe az evészavartünetekben. Módszer: Vizsgálatunkban 300 serdülő töltötte ki tájékozott beleegyezés után a Kognitív Érzelemreguláció Kérdőívet és a Pszichopatológiai Tünetlista Gyermekek és Serdülők Számára kérdőívet. A négy vizsgálati csoportot 157, testileg egészséges serdülő, 51, gyulladásos bélbetegség diagnózisával élő serdülő, 61, 1-es típusú diabetes diagnózisú serdülő és 31, anorexia nervosa diagnózissal rendelkező serdülő alkotta. Eredmények: Vizsgálatunk eredményei alapján a gyulladásos bélbetegséggel élő fiatalok esetében a ruminatio és a pozitív átértékelés, az 1-es típusú diabetes diagnózisú serdülőknél pedig az önvád és a ruminatio közvetett úton szignifikáns kapcsolatban állt az evészavartünetekkel. Megbeszélés: Eredményeink arra utalnak, hogy a kognitív érzelemszabályozó stratégiák a vizsgált krónikus betegséggel élő serdülők körében indirekt módon kapcsolatban állnak az evészavartünetekkel. Az önvád és ruminatio negatív érzelemszabályozó stratégiák gyakoribb alkalmazása növeli az evészavartünetek előfordulását, ugyanakkor kisebb mértékű használatuk kevesebb evészavartünettel jár együtt. A pozitív átértékelés nagyobb mértékű alkalmazása kevesebb evészavartünettel jár együtt. Következtetés: A kognitív érzelemszabályozó stratégiák vizsgálatát és fejlesztését javasoljuk beépíteni a krónikus beteg serdülők komplex ellátásába. Orv Hetil. 2023; 164(48): 1895–1903.

Open access