Search Results
A szorongás és a diabetes közti kapcsolat
The relationship between anxiety and diabetes
drug discovery. [A szorongás konceptuális aspektusai, klasszifikációja, neuroanatómiája és az anxiolitikum-fejlesztés problémái.] Neuropsychopharmacol Hung. 2015; 17: 69–80. [Hungarian
anxiety and depression scale as a screening test. [A szorongásos és depressziós zavarok előfordulása akut kardiológiai állapotokat követő osztályos rehabilitáció során. A Kórházi Szorongás és
Absztrakt:
Bevezetés: Noha a szociális szorongás a harmadik leggyakoribb pszichés megbetegedés, sokszor nem kerül felismerésre. Legfontosabb jellemzői az alacsony önértékelés, a magas szintű önkritika és félelem mások negatív megítélésétől. Nagyfokú komorbiditást mutat a hangulatzavarokkal, az alkoholfogyasztással és az evészavarokkal. Célkitűzés: A nemzetközileg legismertebb mérőeszköz, a Félelem a negatív megítéléstől (FÉLNE) skála hazai adaptálása, belső és külső validitásvizsgálata. Módszer: Résztvevők: 255 szorongásos, illetve hangulatzavarral diagnosztizált páciens töltötte ki a kérdőíveket. Mérőeszközök: „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív 30, 12 és 8 itemes változat, Rosenberg Önértékelési Skála, Beck Szorongás Leltár, Szociális Kogníció kérdőív. Eredmények: Mindhárom FÉLNE kérdőív erős belső validitással rendelkezik (α>0,83); az alacsony önértékeléssel, a negatív szociális kogníciókkal és az általános szorongással közepesen erős összefüggést mutat. A legrövidebb kérdőív a FÉLNE-8 validitása bizonyult a legerősebbnek a szociális fóbia elkülönítésére más pszichés megbetegedésektől. Következtetések: A FÉLNE-8 alkalmazása elősegítheti a számos betegség hátterét jelentő szociális szorongás gyors felismerését, a páciensek adekvát pszichoterápiás ellátás felé irányítását az egészségügyi ellátás bármely szintjén. Orv Hetil. 2017; 158(22): 843–850.
A diabetes mellitus kapcsolata a depresszióval, a szorongással és az életminőséggel
Association of diabetes mellitus with depression, anxiety and quality of life
of the 5-HTTLPR s allele, anxiety, depression and affective temperaments. [A szerotonintranszporter gén és a személyiség: az 5-HTTLPR s allél, a szorongás, a depresszió és az affektív temperamentumok
A cukorbetegség szövődményeinek összefüggése a depressziós és szorongásos tünetekkel
The association between diabetes complications and symptoms of depression and anxiety
References 1 Hargittay Cs, Gonda X, Márkus B, et al. The relationship between anxiety and diabetes. [A szorongás és a diabetes közti kapcsolat.] Orv Hetil
A fenyegető ingerek hatására fellépő figyelmi torzítások és változások a fenntartott figyelmi folyamatokban: Áttekintés
Attentional biases for threat and their effects on later attentional processing: Review
In the present review I focus on the effects of attentional biases for threat to later attentional processing. First, I introduce the three attentional biases for threatening stimuli, also touching on their neurological backgrounds. Then, I examine the adaptive potential of these biases from an evolutionary perspective. I discuss the possible effects of the attentional biases on information processing after the stimulus presentation, emphasizing the facilitating mechanisms of threatening stimuli on later attentional processing. Finally, I show three factors of the perceiver that often recur in studies dealing with threatening stimuli: The effects of anxiety and specific phobias, and how aging related experiments can further the understanding and help answer the questions regarding the effects of threat. Based on the results of the reviewed studies I suggest that attentional biases for threat are not exclusive to each other. Further, that threatening stimuli have a crucial, mostly facilitating, effect on the cognitive processing following stimuli presentation. The fact that these results could greatly add to the improvement of therapeutic effectivenss of anxiety disorders underscores the importance of future research.
Absztrakt:
Az egészségügyi tevékenységek minimumfeltételei megszabják, hogy egyes szomatikus osztályokon dolgozzon pszichológus. Az orvosi gyakorlatban mindeközben még nem mondható általánosnak az az attitűd, amely a pszichés tényezőknek a betegségek alakulásában játszott potenciális szerepét is figyelembe veszi. A modern pszichoszomatikus gyógyító szemlélet egyszerre veszi számításba a biológiai, pszichológiai és társas faktorokat, amelyek hajlamosítanak egy betegségre vagy kiváltják és fenntartják azt. Az alábbi esettanulmány egy olyan 35 éves nő kezeléstörténete, akinek tünetei egyszerre bizonyultak a korai petefészek-kimerülés és a szorongás jeleinek, és kölcsönösen hatottak egymásra. Az esetvezetés során a beavatkozások is két síkon: testre ható (hormonterápia, Jacobson-féle progresszív relaxáció) és pszichés eszközökkel történtek (kognitív viselkedésterápiás intervenciók). Az eset jól példázza, hogy orvos és pszichológus együttműködése miként szolgálhatja a páciens érdekeit. Orv Hetil. 2017; 158(36): 1432–1435.
A dolgozat célja a halálhoz való viszonyulás szociológiai, antropológiai és pszichológiai aspektusainak elemzése, a különböző megközelítésmódok rendszerben való áttekintése, a megváltozott halálkép, illetve a változás tendenciájának bemutatása, a leginkább félelmet keltő faktorok vizsgálata és értelmezése a különböző nemi, kor- és foglalkozási csoportok tekintetében; halálfélelem és halál iránti attitűd kérdőívek validálása magyar populáción és a szorongást generáló halálfélelem oldása érdekében alkalmazott intervenciós lehetőségek áttekintése. Hipotézisünk szerint a nőkre erősebb halálfélelem és szorongás jellemző; a fiatalok jobban félnek a haláltól; az egészségügyi dolgozók halálfélelme magasabb a más foglalkozású személyekénél, munkájukból adódóan naponta szembesülnek a halál váratlan, bárkit utolérő voltával, és ez szorongáskeltő faktor. A halálfélelem és a halálhoz való viszonyulás pszichometriai méréséhez két, halálfélelmet, illetve halál iránti attitűdöt mérő skálát adaptáltunk és mértünk be magyar nyelven. Eredményeink alapján a Neimeyer- és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála és Lester Halál iránti Attitűd Skálája egyaránt validnak bizonyult, mindkét skála alkalmas a halálfélelem, illetve a halál iránti attitűd mérésére. Feltételezésünknek megfelelően a nőkre és a fiatal korosztályra nagyobb halálfélelem és szorongás jellemző. Az egészségügyi dolgozók csoportjánál a korábbi mérésekkel ellentétben alacsonyabb félelem-, illetve szorongásszintet tapasztaltunk.
A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja
Hungarian Adaptation of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale
Bevezetés: A bizonytalanságintolerancia egy egyén alapvető képtelenségét jelenti a negatív események előfordulásának, valamint az ilyen események be nem jósolhatóságának elvi selésére. Az ebből fakadó állandósult stressz és túlzott aggodalom súlyos fizikai és men tális problémákhoz vezethet. Korábbi tanulmányok eredményei szerint a jelenség a szo rongásos és a depresszív pszichiátriai zavarok alapja lehet. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 1297 fő (300 férfi és 993 nő, 4 fő nem válaszolt) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A résztvevők átlagéletkora 44,6 év (SD = 22,44 év; terjedelem: 18–83 év). A rövidített Bizonytalanságintolerancia Skála mellett a résztve vők kitöltötték a World Health Organization Jól-lét Indexet, valamint a Beck Depresszió Leltár és a Spielberger-féle Vonásszorongás Skála rövidített változatát. A Bizonytalanság intolerancia Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti mód szerekkel is ellenőriztük. Eredmények: A Bizonytalanságintolerancia Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán (McDonaldω = 0,82 és 0,84). A kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendel kező kitöltők között, és a kérdőív összességében megbízhatóan mér meglehetősen nagy szórástartományban (±2 szórás); tehát a bizonytalanságtűrés képességéről a populáció hozzávetőlegesen 95%-án képes információt szolgáltatni. A kérdőív skálái és összpontszáma az elvártak szerint összefüggést mutatnak rokon konstruktumokkal, mint pl. szorongás (r = 0,22–0,36; p < 0,001) és depresszió (r = 0,26–0,40; p < 0,001). Következtetések: Összességében a Bizonytalanságintolerancia Skála rövid változata magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazható lehet a mentális egészség fejlesztése, a szorongás és a depresszió prevenciójára, valamint terápiás hatékonyságvizsgálat so rán is.
Introduction: Intolerance of uncertainty refers to an individual’s fundamental inability to tolerate the occurrence of negative events as well as the unpredictability of such events. The resulting constant stress and excessive worry can lead to severe physical and mental problems. Previous studies suggest that it can serve as the root of anxiety and depression related psychiatric disorders. Aim: The aim of the present study was to present the psychometric properties of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale in a sufficiently large and agediverse Hungarian sample. Method: A total of 1297 respondents (300 men and 993 women, 4 chose not to answer) completed the survey. The mean age of the participants was 44.63 years (SD = 22.44 years; range = 18–83 years). In addition to the Intolerance of Uncertainty Scale, participants completed the World Health Organization Well-Being Index, and the short versions of the Beck Depression Inventory, and the Spielberger Trait Anxiety Scale. The psychometric properties of the shortened Intolerance of Uncertainty Scale were tested using classical and modern test theory methods. Results: The shortened Intolerance of Uncertainty Scale has appropriate psychometric indicators on a Hungarian sample (McDonald’s ω = 0.82 and 0.84). The items of the questionnaire discriminated well between respondents with different levels of the latent variable, and the questionnaire measured well over a large deviation of scores (±2 SD); thus, it is able to provide information on the ability to tolerate uncertainty in approximately 95% of the population. The subscales and total score of the questionnaire correlated with related constructs as we previously expected, for instance anxiety (r = 0.22–0.36, p < 0.001) and depression (r = 0.26–0.40, p < 0.001). Conclusions: Overall, the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale is also a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. It can be used for efficacy testing of mental health promotion, anxiety and depression prevention, or therapeutic intervention.
A jógázó nők mentális és testi egészsége a gyakorlási paraméterekkel összefüggésben
Mental and physical health of yoga practitioners women in relation to exercise parameters
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: Számos nemzetközi kutatás eredményei szerint a jógagyakorlás megfelelő iránymutatás mellett pozitív hatással van az egészséges emberek testi és lelki állapotára, valamint szerepet játszhat egyes betegségek kiegészítő kezelésében is. A jógázókat felmérő kutatások pozitív irányú összefüggéseket tártak fel több egészségi mutató és a jóga végzésének gyakorisága, részben pedig a jógázással töltött idő között. A női egészség tekintetében a jógázás pozitív hatásúnak bizonyult a depresszió, a szorongás, a stressz és több szomatikus tünet enyhítésében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a magyar jógázó nők egészsége szubjektív pszichés és testi tünet mutatóinak felmérése, valamint ezen változók összefüggéseinek vizsgálata a tapasztalat és gyakoriság szerint elkülönített csoportok között. Módszerek: A vizsgálati mintát 457 egészséges nő alkotta, átlagéletkoruk 42,28 (SD = 11,72) év, a jógagyakorlók aránya 72,3%, a jógaoktatóké pedig 27,7%. A vizsgálat során a Depresszió Szorongás és Stressz Kérdőívet (DASS-21), a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS), egy szubjektív egészségi állapotra vonatkozó kérdést és a Szubjektív Testi Tünet Skálát (PHQ-15) alkalmaztuk. A kialakított csoportok közötti különbségeket Kruskal–Wallis H- és Mann–Whitney U-próbákkal elemeztük. Eredmények: A jógagyakorlással töltött idő szerint kialakított három csoport (kezdő: 1–6 hónap, középhaladó: 7–35 hónap, haladó: ≥3 év) között statisztikailag szignifikáns különbséget találtunk a depresszió (χ 2(2, n = 457) = 23,205; p < 0,001), a szorongás (χ 2(2, n = 457) = 9,489; p = 0,009), a stressz (χ 2(2, n = 457) = 27,224; p < 0,001), a pozitív affektivitás (χ 2(2, n = 456) = 7,689; p = 0,021), a negatív affektivitás (χ 2(2, n = 456) = 46,177; p < 0,001), a szubjektív egészségi állapot (χ 2(2, n = 457) = 28,862; p < 0,001) és a Szubjektív Testi Tünetek skálán elért (χ 2(2, n = 455) = 26,022; p < 0,001) pontszámok között. A jógázás gyakorisága alapján kialakított két csoport (heti 1–2 vs. heti 3–7 alkalom) között szintén szignifikáns páros különbséget találtunk a depresszió (U(1) = 19 148,50; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –3,508; p < 0,001), a stressz (U(1) = 19 588,50; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –3,107; p = 0,002), a pozitív affektivitás (U(1) = 18 189,00; n 1 = 161; n 2 = 294; Z = –4,090; p < 0,001), a negatív affektivitás (U(1) = 18 456,50; n 1 = 161; n 2 = 294; Z = –3,894; p < 0,001), a szubjektív egészségi állapot (U(1) = 18 244,00; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –4,873; p < 0,001) és a Szubjektív Testi Tünetek skálán elért pontszám (U(1) = 19 777,50; n 1 = 160; n 2 = 294; Z = –2,817; p = 0,005) esetében. Közepes hatásnagyságú különbség volt megfigyelhető a negatív affektivitás esetében, és kis hatásnagyságú különbségek a többi mért változónál. Következtetések: A jógázás ajánlható a depresszió, a szorongás, a stressz és a szomatizáció tüneteinek enyhítésére, valamint egy stresszel szembeni lehetséges adaptív megküzdési stratégia az egészséges nők számára. Az eredmények azt sugallják, hogy a hosszabb ideje tartó jógagyakorlás (években), vagy a jóga fizikai gyakorlatainak (ászana) heti többszöri ismétlése (3 vagy több alkalom) adhatja a legnagyobb egészséghasznot.
