Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "szteroidok" x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Absztrakt

Selye János (Hans Selye) nevét főleg a biológiai stresszreakcióval kapcsolatban ismerik világszerte, és még szakmai körökben is kevesen tudják, hogy Selye sok más felfedezést is tett: Selyét a szteroidok a stresszreakció miatt foglalkoztatták, hiszen tudta, hogy az adaptációs folyamatban a mellékvesekéreg hormonjai kulcsszerepet játszanak. Selye állította fel körülbelül 70 éve a szteroidok máig is ismert csoportosítását három tény alapján: a) a csoportnevek a szteroidokat termelő szervektől származnak (például a kortikoidok a mellékvesekéreg ’cortex’-ből, a tesztoid/anabolikus szteroidok a tesztiszből); b) logikus molekulaszerkezeti képleteken alapultak (például az összes kortikoid 21 szénatomos pregnanszármazék); c) élettani hatásuk csoporton belül azonos. Külön hangsúlyozzuk, hogy a glükokortikoid és mineralokortikoid neveket is Selye vezette be a tudományos irodalomban, és ő fedezte fel ezek gátló hatását a gyulladás kialakulására állatmodellekben, körülbelül 8–10 évvel korábban, mint ezek klinikai alkalmazásáért egy gyakorló orvos megkapta a Nobel-díjat. Selye másik nagy, mintegy 70 éves felfedezése az emberi stresszfekélyek felismerése az akkor megjelenő klinikai esetek statisztikai értékelése alapján, például a rakétatámadások után, egy-két nap alatt nagyon megnőtt a fekélybetegek száma, és a londoni kórházakba perforált gyomor- vagy nyombélfekély miatt felvett betegek száma megsokszorozódott a második világháború alatt. Részben Selye-diákok és munkatársai kutatási eredményeiből tudjuk, hogy a dopamin nyombélfekély-kialakulás ellen véd, míg a TRH-nak és endogén opioidoknak centrális gasztroprotektív hatása van. Tehát Selye János sokkal többet tett az orvostudományért és gyakorlatért, mint „csak” a stressz felfedezője. Orv. Hetil., 2015, 156(35), 1406–1414.

Open access

Steroids 2009 74 172 197 Tóth M.: Anabolikus szteroidok hatásmechanizmusa. 1987., MTA doktori

Open access

Szemészeti tünetek és szemészeti társbetegségek monoklonális gammopathiával járó kórképekben

Ophthalmic symptoms and ocular comorbidities in diseases with monoclonal protein production

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Nóra Szentmáry, Kitti Kormányos, Gábor Tóth, Gábor László Sándor, Orsolya Németh, Anita Csorba, Cecília Czakó, Klaudia Kovács, Zoltán Zsolt Nagy, Gergely Varga, László Gopcsa, and Gábor Mikala

Összefoglaló. Célkitűzés: A monoklonális fehérjetermeléssel járó haematológiai kórképek szemészeti tüneteinek és szemészeti társbetegségeinek összefoglalása irodalmi adatok alapján. Módszer: A Pubmedben rendelkezésre álló adatok kigyűjtése, elemzése és összefoglalása. Eredmények: Immunglobulin-lerakódás a szem szövetei közül leggyakrabban a szaruhártyában figyelhető meg (paraproteinaemiás vagy immuntaktoid keratopathia). A monoklonális fehérjeszaporulattal járó plazmasejtes betegség gyakoribb szemészeti jelei pedig a paraproteinaemiás keratopathia mellett a kristályhordozó histiocytosis (CSH), a hypercupremiás keratopathia, a foveolaris drusen/maculopathia és az orbitalis plasmocytoma. A ritkább szemészeti jelek/tünetek közé az akut/krónikus uveitis, a Doyne retina dystrophia és az arteria vagy vena centralis retinae elzáródása tartoznak. Szemészeti mellékhatás szisztémás szteroidok és a belantamab mafotidin alkalmazásakor jelentkeznek. Következtetések: A monoklonális gammopathiával járó kórképek sokszínű szemészeti panaszokkal jelentkezhetnek a klinikai gyakorlatban, aminek felismerése a megfelelő kivizsgálás elindításával a szemész feladata. A betegek kezelése és gondozása során a haematológusok és szemészek együttműködése a számos ismert szemészeti tünet és társbetegség miatt elengedhetetlen. A megfelelő szemészeti kezeléssel a látóélesség és ezáltal a betegek életminősége jelentősen javítható.

Summary. Purpose: To summarize ocular symptoms and ocular comorbidities of monoclonal gammopathy, based on literature data. Methods: A comprehensive Pubmed search has been performed to summarize ocular symptoms and comorbidities before January 2021. Results: Immunglobulin deposition was most commonly observed in the corneal tissue (paraproteinaemic or immuntactoid keratopathy). Beside paraproteinaemic keratopathy, the most common ocular signs and ocular comorbidities of plasma cell disorders with monoclonal gammopathy are crystal-storage histiocytosis (CSH), hypercupremic keratopathy, foveolar drusen/maculopathy and orbital plasmocytoma. Less common ocular signs are acute/chronic uveitis, Doyne retinal dystrophy, central retinal artery or vein occlusion. Ophthalmic side effects are expected following the use of systemic steroids or belantamab mafotidin. Conclusions: Monoclonal gammopathy may present with diverse ocular symptoms in the clinical practice, which should be examined and treated through an ophthalmologist. Therefore, collaboration of haematologists and ophthalmologists is essential for these patients. With appropriate ophthalmic treatment, there is a significant improvement of best corrected visual acuity of these patients, with a significant impact on their quality of life.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Kálmán, Judit Bajor, János Gáll, László Harsányi, Henrik Csaba Horváth, Olga Kerékgyártó, Ádám László, János Novák, Ágnes Salamon, and Judit Wacha

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek élethosszig tartó lefolyást mutatnak, a termékenység viszont időkorlátok közé szorított. Célkitűzés: Gyulladásos bélbetegségben szenvedő nőkben a szülészeti-nőgyógyászati aspektusok pontosabb megismerése. Módszerek: A szerzők kérdőíves felméréssel 100 beteg és 100 egészséges kontroll nő adatait dolgozták fel. Eredmények: Későbbi életkorban kezdődő betegség esetén a menarche korábban jelentkezik (p = 0,03). A bélbetegség aktivitása, a szteroidok és 5-aminoszalicilát készítmények menstruációs zavart okozhatnak. A betegek ritkábban alkalmaznak fogamzásgátló módszereket (p = 0,002), mégis a tervezéstől a teherbe esésig eltelt idő a betegeknél hosszabb. A betegek vérszegényebbek, mint a kontrollok (p<0,001). A bélbetegség tünetei terhesség alatt enyhébbek, mint a betegség kezdetén és a post partum időszakban (p<0,001). A túlsúly kedvezően alakítja a tünetek átlagos súlyosságát, a terhesség alatti tüneteket (p = 0,042) és a szövődmények relatív gyakoriságát. Az újszülötteknél gyakoribb a koraszületés (p = 0,019) és a kis születési súly. Szövődményes gátmetszés gyakrabban fordul elő a betegcsoportban (p = 0,019). Következtetések: A terhesség jótékonyan hat a bélbetegségek tüneteire, amennyiben a fogamzás nyugalmi periódusban történt. Orv. Hetil., 2012, 153, 1832–1838.

Open access

COVID–19 és onkohematológia

Oncohematology and COVID-19 pandemic

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Miklós Udvardy and Árpád Illés

Összefoglaló. Az áttekintő közlemény foglalkozik a legfontosabb olyan helyzetekkel, amely a koronavírus-betegség (COVID–19) pandémia idején a kemo- és biológiai terápiás irányelvek változását érinti leukémiában, lymphomákban, csontvelő-transzplantációs helyzetekben. Külön figyelmet kell fordítani és eltérő teendőket kell megfogalmazni a kezelési fázisok, például indukció, konszolidáció, fenntartó és egyéb kezelésmódok tekintetében. Nagy figyelmet érdemelnek a nemzetközi ajánlások, de egyben finom értékelést is kívánnak bizonyos gyógyszerek esetében, például monoklonális antitestek, szteroidok, innovatívabb akut leukémiás szerek, kolóniastimuláló faktorok, JAK2-gátlók, interferonok, tirozin-kináz-gátlók stb. esetében. Foglalkozunk a nemzetközi csontvelő-transzplantációval kapcsolatos ajánlásokkal. Mindent nagyban befolyásol az aktuális COVID-pandémiás helyzet. Természetesen foglalkozunk a vakcináció kérdéseivel is onkohematológiai kórképekben. A COVID és az onkohematológia viszonyrendszere a gyakorlati cselekvések terén még mindig tanuló fázisban van, meg kell találni az összhangot a pandémia és a klinikai gyakorlat összehangolása tekintetében. A gyorsan változó COVID-helyzet megkívánja, hogy ismereteinket és cselekvéseinket napi szinten frissen tartsuk, a szokásosnál többet támaszkodjunk a tapasztalatokra, s figyeljünk oda a standard publikációk mellett a hitelesnek vélt, s a helyzet miatt elengedhetetlenül szükséges, gyorsan kommunikált állásfoglalásokra is.

Summary. A brief analysis of international recommendations and applicable clinical decisions are summarized regarding the clinical care of oncohaematological patients in the era of COVID-19 pandemic. General precautionary measures are extremely important. Special attention is paid to different groups of patients (i.e. leukaemias, lymphomas, transplant situations), along with analysing different treatment phases, e.g. watch and wait, induction, consolidation, maintenance, etc. Some recommendations are really remarkable with some drugs and protocols, however they do need fine tuning and careful individual decisions, e.g. monoclonal antibodies, steroids, some innovative agents in acute myeloid leukaemia, colony stimulation, ATRA based therapies, some 2nd line tyrosine kinase inhibitors in chronic myeloid leukaemia, etc. Some aspects of international COVID-19 specific transplantational guidelines are also covered. Vaccination recommendations and experience are also in the focus. It may not be stressed enough, that we are still in the learning phase of harmonization of COVID-19 pandemic and oncohaematology care, this is still a moving target, depending a lot on actual pandemic situation and periods. Considering ever changing COVID situation one should follow peer reviewed publications as before, but of course frequently review new COVID statements, in an effort to preserve, maintain efficiency of endangered oncohaematological care.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Danka, Gábor Tamás Pintér, Márton Keresztúri, and György Szabó

Absztrakt:

A krónikus, nem bakteriális multicentrikus osteomyelitis ritka steril gyulladásos csontelváltozás, amely a legtöbbször a hosszú csöves csontokat érinti, de létrejöhet más csontokban is. A mandibulában az esetek 1,5–3%-ában fordul elő. A maxillofacialis sebészeti irodalomban az elnevezéssel kapcsolatban nincs egységes álláspont, bizonyos fokú konfúzió észlelhető. A dolgozat célja bemutatni a betegséget és az ezzel kapcsolatos kutatásokat, információkat az arc-állcsont sebészetre koncentrálva. Két esetet retrospektíve tárgyalnak, mindkettőnek a mandibulájában többszörös elváltozás volt. Klinikailag, radiológiailag, hisztológiailag nem bakteriális eredetű idült, többgócú csontgyulladást lehetett megállapítani. A betegség mindkét esetben több évig tartott. A dolgozat egy 17 és egy 43 éves nő kapcsán tárgyalja a krónikus, nem bakteriális, multicentrikus recidiváló osteomyelitis diagnosztikus kritériumait: állcsontfájdalom és -duzzanat, radiológiailag többszöri gyulladásos elváltozás. A komputertomográfos vizsgálat az érintett mandibularész típusos expanzióját, a csontvelő sclerosisát, kis gócokban rosszul meghatározható felritkulásokat és a periosteum lamelláris reakcióját mutatta. Mindkét beteg esetében hosszú eredménytelen antibiotikus kezelés történt, a gyulladás többszöri fellángolásával. A megfelelő kezelés után, amely nonszteroid gyulladáscsökkentőkből, majd szteroidból állt, hosszú fájdalom- és gyulladásmentes időszak következett be. A krónikus, többgócú, nem bakteriális eredetű osteomyelitis ritkán fordul elő az állcsontokban, de valószínű, hogy korrekt diagnózis esetén az irodalomban leírtaknál gyakoribb lehet. A tipikus ismétlődő fájdalom és duzzanat, a hosszadalmas lefolyás a radiológiai ismérvekkel együtt megadja a kórismét, és a kezelésben elkerülhető lehet az eredménytelen antibiotikus terápia és a többszöri biopszia. A megfelelő gyógymód: a nonszteroid gyulladáscsökkentők vagy szteroidok, minimáldózisú fenntartó kezeléssel. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1761–1766.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Szappanos, Katalin Mészáros, Zsolt Nagy, Annamária Kövesdi, István Likó, Emese Kiss, Miklós Tóth, and Attila Patócs

References 1 Zelena D, Makara BG. Steroids: The physiological and pharmacological effects of glucocorticoids. [Szteroidok: A glükokortikoidok élettani és

Open access