Search Results

You are looking at 1 - 10 of 45 items for :

  • "terhesség" x
  • User-accessible content x
Clear All

Absztrakt

A graviditás alatt jelentkező ischaemiás stroke jelentős tényezője mind az anyai, mind a magzati morbiditásnak és mortalitásnak. A terhesség és gyermekágy során észlelt nagyobb kockázatot egyfelől a graviditással összefüggő haemostaseologiai és hemodinamikai változások, másfelől különböző, a terhességre specifikus és nem specifikus kockázati faktorok eredményezik. A diagnosztika, akut terápia és prevenció területén fontos kérdés a beavatkozások esetleges magzatkárosító veszélye. Multicentrikus regiszter létrehozása mindenképpen kívánatos volna a terhességi stroke alaposabb megismeréséhez. Tekintettel arra, hogy nagy esetszámú, randomizált, kontrollált vizsgálatok és ezekre alapozott definitív irányelvek nem állnak rendelkezésre, a terhesség alatt jelentkező akut stroke során minden esetben szakértők bevonásával és a haszon-kockázat megfelelő értékelésével kell egyénre szabott döntést hozni. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 763–766.

Open access
Authors: Orsolya Szenczi, Kristóf Karlócai, László Bucsek and János Rigó

Absztrakt

Az idiopathiás pulmonalis artériás hypertonia ismeretlen eredetű kórkép, amelyet a pulmonalis erek progresszív obstrukciója következtében kialakuló emelkedett pulmonalis rezisztencia és következményes jobbszívfél-elégtelenség jellemez. Idiopathiás pulmonalis artériás hypertonia mellett kialakult terhesség során az anyai és magzati halálozás rendkívül magas, ezért az ebben a kórképben szenvedő betegeknél a terhesség vállalása kontraindikált. A szerzők az első, Magyarországon gondozott, idiopathiás pulmonalis artériás hypertoniában szenvedő beteg sikeres terhességének esetét ismertetik. Az esetbemutatás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy idiopathiás pulmonalis artériás hypertoniával szövődött graviditás monitorozása és ellátása multidiszciplináris feladat. Szülész-nőgyógyász, belgyógyász-kardiológus és aneszteziológus együttműködése szükséges a terhesség, a szülés és a post partum időszak folyamán. Azokat a betegeket, akik a magas kockázat ellenére vállalják a terhesség kihordását, multidiszciplináris háttérrel rendelkező szülészeti centrumokba javasolt irányítani. Orv. Hetil., 2016, 157(15), 593–595.

Open access

Boda Z.: Terhesség, thrombophilia, thromboemboliaprophylaxis. In: Thrombosis és vérzékenység. Ed.: Boda Z. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006, 341–351. Boda Z

Open access
Authors: István Szabó, Balázs Börzsönyi, Csaba Demendi and Zoltán Langmár

A csökevényes méhszarv terhessége ritka kórkép, legjelentősebb veszélye az életveszélyes hasűri vérzéssel járó ruptura. Hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével még tünetmentes, korai állapotban lehetséges a felismerés. A diagnózist követően a csökevényes méhszarv és az abban elhelyezkedő terhesség laparoszkópos reszekciója javasolt, az érintett oldali kürt eltávolításával együtt. A szerzők egy rudimenter szarvban kialakult, 9 hetes terhességgel jelentkező beteg esetét ismertetik, amelyet laparoszkópia segítségével sikeresen oldottak meg.

Open access
Authors: Emese Kiss, Csaba György Kiss and Gyula Poór

A szisztémás autoimmun betegségek és a terhesség együttes jelentkezése a háttérben zajló immunológiai és hormonális tényezők egymásra hatása következtében megváltoztatja mind az autoimmun kórkép, mind a terhesség lefolyását. Mivel az autoimmun betegek többnyire nők, sokszor fiatalok, fogamzóképes korban vannak és gyereket szeretnének, egyre inkább fel kell készülnünk erre a speciális helyzetre. Az elmúlt 30 évben jelentősen változott e betegek gyerekvállalásának a megítélése. Míg korábban szisztémás lupus erythematosusban a terhesség alatt és után akár 50%-ban is fellángolt a betegség, ez az arány az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Sokkal nagyobb gondot fordítunk arra, hogy a betegség a fogamzáskor ne mutasson aktivitást, ilyen esetben legalább felére csökken a betegség fellángolásának veszélye. A jobb eredményekhez hozzájárul a gondosabb betegvezetés, a kortikoszteroid megfontoltabb használata is. Antifoszfolipid-szindrómában adekvát antithromboticus kezelés hatására szignifikáns mértékben javult a sikeresen kiviselt terhességek aránya. Rheumatoid arthritisben a methotrexat bátrabb használata, a tumornekrózis-faktor-alfa-gátlók alkalmazása megváltoztatta a betegség természetes lefolyását, egyre több beteg kerül remisszióba. Ez közvetett módon a terhesség vállalását, kiviselését is kedvezően befolyásolja. Jelen tanulmányban a szerzők áttekintik a gyakoribb szisztémás autoimmun betegségek és a terhesség kapcsolatát, valamint a terhesség alatt alkalmazható gyógyszeres kezelés lehetőségeit. Orv. Hetil., 2011, 152, 1715–1723.

Open access
Authors: Tatjána Ábel, Anna Blázovics, Márta Kemény and Gabriella Lengyel

A várandósság ideje alatt a lipoproteinszintek változása élettani folyamat. Hyperlipoproteinaemiás betegeknek a terhesség tervezésétől az újszülött szoptatásának befejezéséig nem ajánlott statinok, fibrátok szedése az esetleges teratogén hatások miatt. Terhesség során a hypertriglyceridaemia ritkán akut pancreatitishez vezethet. Az akut pancreatitis kezelése megegyezik a nem várandós betegek kezelésével. További nagy betegszámot felölelő vizsgálatok szükségesek annak megítéléséhez, hogy a terhességben kialakult vérzsírszintváltozások milyen mértékű cardiovascularis kockázatot jelentenek a későbbi évek során. Orv. Hetil., 2011, 152, 753–757.

Open access
Authors: Judit Kálmán, Judit Bajor, János Gáll, László Harsányi, Henrik Csaba Horváth, Olga Kerékgyártó, Ádám László, János Novák, Ágnes Salamon and Judit Wacha

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek élethosszig tartó lefolyást mutatnak, a termékenység viszont időkorlátok közé szorított. Célkitűzés: Gyulladásos bélbetegségben szenvedő nőkben a szülészeti-nőgyógyászati aspektusok pontosabb megismerése. Módszerek: A szerzők kérdőíves felméréssel 100 beteg és 100 egészséges kontroll nő adatait dolgozták fel. Eredmények: Későbbi életkorban kezdődő betegség esetén a menarche korábban jelentkezik (p = 0,03). A bélbetegség aktivitása, a szteroidok és 5-aminoszalicilát készítmények menstruációs zavart okozhatnak. A betegek ritkábban alkalmaznak fogamzásgátló módszereket (p = 0,002), mégis a tervezéstől a teherbe esésig eltelt idő a betegeknél hosszabb. A betegek vérszegényebbek, mint a kontrollok (p<0,001). A bélbetegség tünetei terhesség alatt enyhébbek, mint a betegség kezdetén és a post partum időszakban (p<0,001). A túlsúly kedvezően alakítja a tünetek átlagos súlyosságát, a terhesség alatti tüneteket (p = 0,042) és a szövődmények relatív gyakoriságát. Az újszülötteknél gyakoribb a koraszületés (p = 0,019) és a kis születési súly. Szövődményes gátmetszés gyakrabban fordul elő a betegcsoportban (p = 0,019). Következtetések: A terhesség jótékonyan hat a bélbetegségek tüneteire, amennyiben a fogamzás nyugalmi periódusban történt. Orv. Hetil., 2012, 153, 1832–1838.

Open access

A szerző a terhesség alatt és post partum észlelt pajzsmirigy-megbetegedések kezelésére és diagnózisára vonatkozó lehetőségeket ismerteti, több szakmai társaság által készült és 2012-ben publikált ajánláson keresztül. Bemutatja ezen ajánlás alapjait és meg nem oldott kérdéseit is, különösen a TSH-szűréssel kapcsolatos álláspontokban. Terhességben a hyperthyreosis okai a kezelendő Basedow-kór, az ettől gyakran nehezen megkülönböztethető terhességi, átmeneti thyreotoxicosis, amely nem kezelendő. A post partum thyreoiditis jóval gyakrabban fordul elő pajzsmirigy-peroxidáz-ellenes antitestpozitív nőkben, akik esetén ezért a TSH-szintet a terhesség 6. és 12. hete között, illetve a szülés utáni 3. és 6. hónapban ellenőrizni kell. A hypothyreosis autoimmun eredetű, és nem kizárólag a manifeszt formája, hanem a szubklinikai megjelenése is kezelendő. Minden pajzsmirigybetegség szerepet játszik a meddőség patomechanizmusában is. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2017–2023.

Open access

Az antifoszfolipid-szindrómára thromboemboliás események kialakulása mellett antifoszfolipid-antitestek jelenléte jellemző. A szindróma további diagnosztikus kritériuma terhességi komplikációk jelenléte. Ez az egyik legkifejezettebb thrombosishajlamot fokozó kórállapot. Terhesség során és a gyermekágyi időszakban egészséges terhesség esetén is fokozott a thrombosishajlam, az anyai halálozás vezető oka a thromboembolia. Ha ehhez még más tényező is hozzájárul, az mind az anyára, mind a magzatra nézve komoly veszélyt jelent. A habituális vetélés, koraszülés, halvaszülés, eclampsia szintén jellemző klinikai megnyilvánulása a szindrómának. A megfelelően alkalmazott tromboprofilaxis segítségével egyrészt megelőzhetjük a jelentős morbiditást és mortalitást okozó thromboemboliás szövődmények kialakulását, másrészt hozzásegíthetjük a párokat egészséges gyermek világrahozatalához. Fontos az antifoszfolipid-szindrómás betegeknek centrumba irányítása, ez a szakszerű ellátás mellett a komoly problémával szembesülő várandós édesanyák empatikus gondozását is szolgálja. Orv. Hetil., 2012, 153, 1207–1218.

Open access
Authors: Bernadett Szita, Ildikó Baji and János Rigó Jr.

Absztrakt

A praeeclampsia kialakulásához egyes esetekben pszichés faktorok is hozzájárulhatnak neuroendokrin és immunológiai mechanizmusok közvetítése révén, amelyek közül kiemelhető a hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg tengely aktivitásának fokozódása és a proinflammatorikus citokinek szérumszintjének emelkedése. A praeeclampsia egyes pszichés zavarok előfordulását is megnöveli, a hosszan tartó hospitalizáció, a kontrollvesztés érzése, a koraszülés vagy a magzat egészségkárosodása következtében. Emellett a kórkép tartósan fennálló neurokognitív panaszokat okozhat, amelyek szintén negatívan befolyásolhatják az életminőséget. Tekintettel arra, hogy az anya rossz mentális állapota a terhesség kimenetelét és a magzat fejlődését egyaránt károsan befolyásolhatja, a praeeclampsiás nők számára a pszichológiai segítségnyújtás előnyös lehet. Orv. Hetil., 2015, 156(50), 2028–2034.

Open access