Search Results
, medical images store and evaluate more detail than what is visible to the trained eyes of specialists. Texture analysis is a mathematical method, which can quantify the distribution patterns of gray-level intensity and the interrelationships between voxels
imaged lesions. The identification of the suspected lesion and its boundaries used for labeling the ROI is the first important step ( Fig. 1 ). The radiomic features from the ROIs are used for comparing lesions to detect differences in shape, texture and
the geometrical features [ 10 ]. The dispersion of specific voxel quantities without spatial correlations is denoted by characteristics of first-order statistics. The characteristics of second-order statistics comprise the textural features obtained by
labeled by trained IPF experts are extracted and incorporated into an automated textural analysis. This in turn creates a machine-learning algorithm which is designed to predict specific CT patterns [ 17 ]. Due to confounding intra- and inter
in many neurological disorders and conditions are made easier by the widely used MRI technology [ 8 ]. Based on visual characteristics and a contrast texture analysis of the soft tissue, standard MRI sequences are typically used to distinguish between
features (shape, size, texture, etc.) are extracted, selected, and analysed. The latest approach, deep learning methods, do not require human intelligence for information extraction, because images can be fed to ANNs and they automatically extract, select
2014 ; 43 : 204 – 212 . [19] Kim HJ , Brown MS , Elashoff R , Li G , Gjertson DW , Lynch DA , et al. : Quantitative texture-based assessment of one-year changes in fibrotic reticular patterns on HRCT in scleroderma lung disease
and volume (B) along with classifying the textural features determined by pixel attenuation values (C, D). Classification is based on predetermined cut-off values (D) Due to their high spatial
Automatikus csontszegmentáció szájsebészeti műtéti tervezés támogatására
Automatic bone segmentation for oral surgical planning
images using texture-primitive features: application of BAM-type artificial neural network. J Med Phys. 2008; 33: 119–126. 6 Shapiro LG, Stockman GC. Computer vision
Kettős bárdlebeny alkalmazása fej-nyaki bőrtumorok műtéti defektusainak rekonstrukciójára
Double hatchet flap for reconstruction of skin defects in head and neck skin cancer surgery
Bevezetés: A bőr rosszindulatú daganatai a leggyakoribb humán neoplasmák, melyeknek 90%-a a fej-nyaki régióban jelentkezik. Elsődleges terápiájuk a műtéti eltávolítás, melynek során gyakran alakul ki valódi bőrhiány. Ennek zárása ideális esetben színében, vastagságában és szőrtüszőtartalmában a laesio kiindulási helyével megegyező helyi lebenyekkel történik. Célkitűzés: Jelen munkánkban egy random vérellátású helyi lebeny, a kettős bárdlebeny alkalmazásával kapcsolatos első tapasztalatainkról számolunk be. Módszer: A 2021. november és 2023. június között a fej-nyaki bőrtumor eltávolítása utáni defektus kettős bárdlebennyel történő zárásán átesett betegeket prospektív módon követtük. Vizsgáltuk a primer tumor lokalizációját, méretét, az anesztézia módját, továbbá a korai és késői szövődmények előfordulását. A műtét után legalább 6 hónapig követett betegek esetében egy, a műtét utáni statusra vonatkozó elégedettségi kérdőívet töltettünk ki. Eredmények: A vizsgált időszakban 13 beteget operáltunk a kettős bárdlebeny technikájával, átlagéletkoruk 79,6 év volt. A leggyakoribb lokalizáció a skalp volt, a reszekátumok átlagos mérete 40,5 × 32,1 mm volt. Valamennyi esetben R0-reszekciót végeztünk. 1 esetben a defektus teljes zárása nem volt lehetséges. Korai szövődményként 2 betegben részleges lebenynekrózist, késői következményként 2 betegben mimikai mozgászavart észleltünk. A betegek számára a legzavaróbb következmény a hegesedés volt. Megbeszélés: A helyi lebeny kiválasztásakor a defektus elhelyezkedése, mérete, mélysége, a bőr elaszticitása, a defektus környezetében mobilizálható bőr mennyisége, a Langer-féle erővonalak és a ráncok iránya, a szőrzet (hajas fejbőr és szemöldök), valamint az arc esztétikai egységeinek és alegységeinek határai a meghatározó tényezők. Amennyiben a kettős bárdlebeny kialakításának alapelveit betartjuk (hossz és szélesség aránya, a lebeny nyelének szélessége a defektus méretéhez képest), elfogadható szövődményrátával rendelkező, megbízható módszer áll rendelkezésünkre. Következtetés: A kettős bárdlebeny mint random vérellátású helyi lebeny különösen alkalmas a hajas fejbőr és a homlok területén elhelyezkedő 2–5 cm-es bőrdefektusok zárására. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1755–1763.
