Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "vakcináció" x
  • User-accessible content x
Clear All
Authors: Péter Vajer, Ferenc Tamás, Róbert Urbán, Péter Torzsa and László Kalabay

Bevezetés: Az invazív pneumococcusbetegség előfordulása 50 éves kortól emelkedik. Vakcináció ajánlott, az átoltottság mégis igen alacsony. Célkitűzés: A szerzők az influenza ellen oltottak tájékoztatásának, a tájékoztatást nyújtó kilétének hatását vizsgálták az oltás felvételére. Módszer: Húsz praxisban, a 2012/2013-as influenzaoltási kampányban megjelenő 50 év feletti személyek kérdőívet töltöttek ki és tájékoztatást kaptak a pneumoccusvakcináció fontosságáról. Eredmények: 4000 személy közül 576 kért receptet, a nők 16,5%-a, a férfiak 11,6%-a (OR 1,67; CI 95% 1,37–2,04; p<0,001), átlagéletkoruk 70,95 év, illetve 69,8 év volt (OR 1,01; CI 95% 1,00–1,02; p<0,05). Családorvosi tájékoztatás esetén a védőoltást kérők aránya 33,6%, asszisztensnő általi tájékoztatás esetén 8% volt (OR 6,33; CI 95% 5,23–7,67; p<0,001), a védőoltást felvevőknél ez az arány 17,7%, illetve 4,4% volt. A családorvosok 6,3-szer több vakcinát adtak be, mint az azt megelőző évben (p<0,001). Következtetések: A családorvosok a pneumococcusvakcinációval kapcsolatban hatékonyabb tájékoztatást nyújtanak, mint az asszisztensek. Az intenzív tájékoztatás jelentősen növeli a pneumococcusvakcináció felvételi arányát. Orv. Hetil., 2015, 156(5), 186–191.

Open access
Authors: János Osztovits, Csaba Balázs and János Fehér

2009 márciusában egy új, addig csak sertésekben kimutatott influenza A-vírus H1N1-szubtípusa okozott emberi megbetegedéseket Mexikóban, majd három hónap alatt a föld minden régiójában elterjedt. Bár a mortalitás aránya alapján az új H1N1-fertőzések nem súlyosabbak a szezonális influenzajárványoknál, a gyors és globális terjedés miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. július 11-én világméretű járványnak (pandémiának) nyilvánította a H1N1-fertőzést. 2009. október elejéig közel 400 000 igazolt H1N1-vírus-fertőzést és 5000 halálesetet ismerünk a világ minden tájáról. A fertőzés terjedésének üteme világszerte mérsékelten növekvő tendenciát mutat, bár Európában és Észak-Amerikában az őszi-téli időjárás várhatóan kedvezni fog a gyorsuló terjedésnek. A betegség az esetek többségében enyhe tünetekkel zajlik, láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalmak jelentkezhetnek, melyek 3–7 nap alatt spontán elmúlnak. Ekkor az otthon maradás javasolt, a fertőzés továbbadásának elkerülése céljából. Orvoshoz kell fordulni a fokozott kockázatú betegeknek, és szövődmény kialakulásának gyanújakor. Ez esetben szóba jön az antivirális kezelés, illetve más gyógyszeres vagy szükség esetén intenzív terápia is. A H1N1-pandémia elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, amely egyrészt a higiénés előírások ismeretét és betartását jelenti, különösen közösségekben, másrészt a védőoltás mérlegelését. A rendelkezésre álló tudományos igényű tanulmányok nagy esetszámú és sokéves tapasztalatokról számolnak be a jelenleg is alkalmazott influenza-védőoltásokkal kapcsolatban. Néhány speciális csoport esetében (várandós anyák az első trimeszterben, 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek) az influenzavakcina adása – tapasztalatok hiánya miatt – nem javasolt, de a népesség túlnyomó többsége számára a védőoltás ellen jelentős érv nem ismert. Az influenza elleni védőoltás hatására esetlegesen jelentkező szövődmények enyhék, ezek kockázata nagyságrendekkel kisebb az influenzafertőzés okozta szövődmények és mortalitás rizikójánál.

Open access
Authors: Bálint Gergely Szabó, Katalin Szidónia Lénárt, Béla Kádár, Andrea Gombos, Balázs Dezsényi, Judit Szanka, Ilona Bobek and Gyula Prinz

Absztrakt

A Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) által okozott infekciók világszerte, így Magyarországon is, tartósan magas morbiditási és mortalitási mutatókkal rendelkeznek a gyermek- és felnőttpopulációban egyaránt. A felnőttkori, hospitalizációt igénylő, otthon szerzett tüdőgyulladások 35–40%-ában a pneumococcus kóroki szerepe igazolható, az S. pneumoniae-pneumoniák 25–30%-a bacteraemiával jár. Az összes fertőzés 5–7%-a fatális kimenetelű, idősek és rizikóbetegek körében az arány meredeken növekedik. A súlyos, invazív formában zajló infekciók esetében a mortalitás elérheti a 20%-ot, a szövődményráta adekvát antibiotikus terápia mellett is jelentős. A szerzők összefoglalják a pneumococcalis betegségek epidemiológiáját, a noninvazív és invazív fertőzések patogenezisét, valamint prezentálják a legfontosabb klinikai aspektusokat esetbemutatásokon keresztül. A betegek rizikóstratifikációja, a hemokultúrák vétele és a korai antibiotikum-kezelés mellett az aktív immunizáció széles körű alkalmazása segíthet csökkenteni az invazív fertőzések mortalitását. A pneumococcus elleni vakcináció javasolt minden 50 év feletti felnőttnek, illetve minden 18 év feletti krónikus betegnek, aki alapbetegsége miatt fogékony a pneumococcalis infekcióra. Orv. Hetil., 2015, 156(44), 1769–1777.

Open access

A felnőttkori vakcináció jelenleg még messze nem eléggé kihasznált prevenciós eszköz, pedig az idősekben, illetve alapbetegség miatt immunkárosodott betegekben kialakuló, vakcinációval megelőzhető infekciók száma és halálozása kiugróan magas. Védelmüket számos tényező indokolja: arányuk egyre nagyobb a populáción belül; az antimikrobás kezelés hatékonysága korlátozott, ami hangsúlyozottabbá válik a bakteriális rezisztencia miatt; a súlyos infekciót túléltek életkilátása és életminősége romlik, illetve mindez egyre nagyobb terhet jelent a betegeknek és a társadalomnak egyaránt. Az életkor előrehaladásával romló immunfunkció különösen a légúti infekciók esetében jár nagyobb infekciós morbiditással és mortalitással, ahogy ezt jól mutatja az otthon szerzett pneumonia és az influenzaesetek időskori incidenciája és magas letalitása. A régi poliszacharidvakcina (PPV23) mellett az új konjugált vakcina (PCV13) felnőttkori bevezetése jelentős előrelépést hozott a pneumococcusinfekciók megelőzésében, miután így lehetővé válik a vakcinákban prezentált szerotípusok okozta bacteriaemiával járó pneumococcusinfekciók mellett a bacteriaemiával nem járó pneumoniák hatékony megelőzése is. Az influenzaoltások szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni, annak ellenére, hogy idősekben a vakcina kevésbé hatékony, mint a fiatalokban: a rendszeres, évente végzett influenzavakcináció együtt alkalmazva a pneumococcusvakcinákkal, szignifikánsan csökkenti a légúti infekciók számát, súlyosságát és a társuló komplikációkat idősekben is. Tovább javítja a csökkent immunitásúak védelmét a szoros környezetben élők oltásával a fészekimmunitás kialakítása. Orv. Hetil., 2014, 155(44), 1743–1747.

Open access