Search Results

You are looking at 11 - 15 of 15 items for

  • Author or Editor: Czigler István x
  • All content x
Clear All Modify Search

Az időskori érzékszervi változásokról és az információfeldolgozás figyelmi szakaszairól rendelkezésre álló jelentős ismeretek mellett viszonylag ritkábban kutatott terület az észlelés korai műveleteinek vizsgálata. Két kísérletben vizsgáltuk e szakaszokat fiatal (19–26 év) és idős (64–75 év) csoportokban. A visszaható maszkolási kísérletben érzelmeket kifejező sematikus arcokat követett értelmetlen mintázatú maszk. A bemutatást követően kétválasztásos helyzetben kellett dönteni arról, hogy melyik érzelmet mutatta az arc. Az arc-maszk időközt lépcsőzetes módszerrel változtattuk a ~80%-os kritériumig. Idős személyeknél a kritikus időtartam (amíg a maszk hatékony volt), lényegesen hosszabb volt, mint fiataloknál, azaz a fiatalabb csoportban a két inger elkülönült feldolgozásához rövidebb idő kellett. Az integrációs kísérletben három betű jelent meg egymás mellett két részletben úgy, hogy a betűk ebből a két részletből állhattak össze. A résztvevők feladata az volt, hogy döntsék el, a három betű értelmes szót alkotott, vagy sem. A változó a két részlet bemutatása közötti időköz volt, melyet ismét lépcsőzetes módszerrel változtattunk. A két életkori csoport között nem találtunk megbízható különbséget, azaz a töredék első részének reprezentációjának fennállása nem volt hosszabb egyik csoportnál sem. A maszkolási eredmények megfelelnek a más módszerekkel mért adatoknak, a ritkábban alkalmazott integrációs módszer eredményei viszont arra utalnak, hogy a mért életkori változások iránya jelentősen függ az alkalmazott paradigmától.

Restricted access

Absztrakt

A feladatváltás paradigma a figyelmi váltás és így a végrehajtói kontrollműködés egy aspektusa tanulmányozásának egyik legfontosabb módszere. A váltási veszteség (a reakcióidő, illetve a hibaszám megnövekedése a feladat megváltozását követően) hagyományosan az ellenőrző-figyelmi rendszer működési hatékonyságának mérőszáma, ugyanakkor az értelmezése vitatott. A rekonfigurációs magyarázatok szerint a váltási veszteség a váltást kontrolláló folyamatok időigényét jelzi. Az interferencia magyarázatok szerint a veszteség a két feladatséma interferenciájából származik, és valamelyik komponens folyamat, például a válaszszelekció megnyúlását tükrözi. Vizsgálatunk célja a válaszszelekció magyarázat előrejelzéseinek ellenőrzése olyan feladatváltási elrendezésben, amelyben manipuláltuk a válaszszelekciós interferencia nagyságát. Két kísérletben a feladatváltás feladat egy NoGo-szignál paradigmával kombinált változatát használtuk, és a váltakozó feladatok szabályainak (inger-válasz kapcsolatainak) átfedését variáltuk. A legfontosabb kérdés az volt, hogy a váltási veszteség, illetve a feladatbeállítódás gátlásának hatása a váltási teljesítményre változik-e az inger-válasz interferencia mértékének függvényében (átfedő elrendezés: nagy interferencia, nagy veszteség, jelentős veszteségmódosulás; elkülönülő elrendezés: alacsony interferencia, kis veszteség, nem jelentős veszteségmódosulás). A várttal ellentétben a feladatbeállítódás gátlásának jelentősebb hatását (kisebb veszteség NoGo jelzés után) tapasztaltuk alacsony interferencia helyzetben. A várt hatások elmaradásának magyarázatakor az átfedésben lévő feladatsémák között érvényesülő kölcsönös gátlási folyamatokra hivatkozunk, mely a válaszszelekció magyarázat kisebb módosítását jelenti.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Czigler, László Balázs, Lívia Pató, Emese Poszet, and Júlia Weisz

A folyamatban lévő viselkedés irányításához nem tartozó események („újdonságingerek”) orientációs folyamatokat válthatnak ki. Ezek olyan idegrendszeri folyamatokkal járnak együtt, melyek az eseményhez kötött potenciálok két összetevőjében, az N2b- és P3a/P3 újdonság -hullámban mutatkoznak meg. Idős személyeknél e hullámok akusztikus és vizuális ingerek esetében is kisebbek, csúcsuk pedig később jelentkezik, mint a fiataloknál. A késés összefüggésbe hozható az időskori mentális lassulás általános jelenségével. Az amplitúdóváltozásban szerepet játszik a gátlási működések hatékonyságának csökkenése. A változás nyomon követhető habituációs folyamatok életkori különbségében: az orientációval kapcsolatos több eseményhez kötött potenciál-összetevő amplitúdója fiataloknál a kísérlet előrehaladtával, az egyes ingerlési blokkokon belül, illetve azonos ingerek ismételt megjelenésekor kisebb lesz. A bemutatott vizsgálatok arra utalnak, hogy az N2b-összetevő az újdonságingerekre kialakuló információfeldolgozási, illetve válaszszerveződési konfliktusokkal áll kapcsolatban, a P3a/P3 újdonság -hullám pedig az orientációt kiváltó ingerek feldolgozását követő folyamatok során jön létre.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Márk Molnár, Roland Csuhaj, Zsófia Anna Gaál, Balázs Czigler, István Ulbert, Roland Boha, and István Kondákor

Summary

Akusztikus CNV-helyzetben elvezetett EEG frekvenciaspektrumát, valamint a lineáris és nemlineáris szinkronizáció jellegzetességeit tanulmányoztuk. A CNV alatt az EEG-sávok frekvencia- és területspecifikus változásai voltak megfigyelhetők. A hátsó területi alpha növekedés egy felülről lefelé irányuló kontrollmechanizmus eredménye lehet, mely szerepe__

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: László Balázs, István Czigler, Andor Grósz, György Karmos, Sándor Szabó, and Zsolt Tótka

Háromezer méter feletti magasságokban az oxigén parciális nyomásának csökkenése következtében a szervezet oxigénellátása elégtelenné válik. A hegyibetegségként is ismert szindróma a legveszélyesebb velejárója az agyi hipoxia következményeként létrejövő funkciózavar. A reakciók lassulásával és szenzoros deficitekkel együtt jelentkezik az ítéletalkotás romlása. Ez utóbbi tünet megakadályozhatja, hogy a veszélybe került ember adekvát módon védekezzen. Kísérleteinkben 5500 méteres szimulált magasságban vizsgáltuk az eseményhez kötött agyi potenciálokat (EKP). A célingerekre adott motoros válaszok reakcióideje hipoxiás körülmények között sem különbözött a tengerszintnek megfelelő kontrollértékektől. Jelentősen csökkent azonban hipoxiában a célingerek által kiváltott P3 komponens frontális összetevője és az újdonságingerek által kiváltott P3 komponens is. Egy kontrollkísérletben azt vizsgáltuk, hogy adott teljesítmény szinten tartásához szükséges, megnövelt erőfeszítés is eredményezhet-e hasonló változásokat. Az erőfeszítés hatása a P3-ra különbözött a hipoxia során tapasztalt változásoktól. A megfigyelt EKP-változások téri eloszlása, az újdonság P3 hullámnak frontális patológiákban leírt csökkenése és más irodalmi adatok alapján feltételezzük, hogy a magassági hipoxiában éppen a frontális végrehajtó funkció korán jelentkező deficitje lehet felelős az ítéletalkotás és cselekvőképesség veszélyes romlásáért.

Restricted access