Search Results

You are looking at 11 - 20 of 30 items for

  • Author or Editor: Ildikó Tóth x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Széles körű genetikai vizsgálatok (genome-wide association studies, GWAS) kimutatták, hogy a népességben olyan örökletes genetikai eltérések fordulnak elő, amelyek a sporadikus vastagbélrákok kialakulását befolyásolják. Ezek egy bázist érintő DNS-szekvencia-variációk (single nucleotide polymorphism, SNP), amelyek számos kromoszómában elszórtan helyezkednek el, és ha éppen daganatkeletkezéssel kapcsolatos gének szomszédságában fordulnak elő, variábilis alléljaik megváltoztatják az adott, egyébként nem mutáns gének működését, és ezzel megnövelik a daganat kialakulásának kockázatát. Magyarországi adatokat kívántunk szolgáltatni hat vastagbélrák-hajlamosító SNP-kockázati szekvencia variációinak előfordulási gyakoriságáról és kockázatnövelő hatásáról vastagbélrákban, összehasonlítva a normál-kontrollpopulációval, továbbá vizsgáltuk a vastagbélrákban megbetegedett páciensek tumorlokalizációjának és RAS-mutációs státusának megoszlását is. Összesen 47 nem daganatos, illetve 47 daganatos beteg vérmintáját vagy a szájnyálkahártyáról vett sejtmintáját vizsgáltuk. DNS-izolálás után a szekvenciavariációkat aszimmetrikus, úgynevezett LATE PCR és olvadáspontanalízis-módszerrel, két SNP-specifikus primer, jelöletlen próba és interkaláló fluoreszcens festék segítségével LC480 (Roche) típusú készüléken mutattuk ki. Vastagbélrákos betegekben előforduló daganathajlamosító SNP-k homozigóta kockázati alléljainak gyakorisági eloszlását hasonlítottuk össze nem daganatos személyek genomjában meglévő hasonló allélvariációk előfordulási gyakoriságával, továbbá az SNPnexus adatbázisban tárolt európai (CEU) populációs adatokkal. A vizsgált SNP-k homozigóta kockázati allélja a saját kontrolladatokhoz, illetve a CEU-populációhoz viszonyítva vastagbélrákban 1,5–2,3-szor gyakrabban fordult elő; a heterozigóta allélok egyforma gyakorisággal fordultak elő tumoros és kontrollpopulációban. Vizsgáltuk a hat SNP homozigóta kockázati alléljának együttes előfordulását egy időben, egy személyben. 47 vastagbélrákos betegünk között 3 esetben is volt olyan személy, akiben egyszerre három, 5 esetben egyszerre két különböző SNP homozigóta kockázati allélja fordult elő, 24 esetben valamelyik SNP-nek csak 1 kockázati allélját találtuk meg, 15 esetben nem találtunk kockázati allélt a DNS-mintákban. A 47 tagú nem daganatos kontrollpopulációban mindössze három személynél fordult elő egyszerre két különböző homozigóta kockázati allél, és 17 mintában csupán 1 kockázati allél fordult elő. A daganatos és a kontrollcsoportban a homozigóta kockázati allélok előfordulási gyakorisága egymástól szignifikánsan eltért. A vastagbélrák-lokalizáció a bal colonfélben, valamint a KRAS-mutáció szignifikánsan gyakoribb volt a homozigóta kockázati allélt hordozó betegekben. NRAS-mutáció a 47 daganatos mintában nem fordult elő. A genom alacsony penetranciával öröklődő szekvenciavariációi reálisan befolyásolják a vastagbélrák kialakulásának kockázatát a szomszédos gének működésére gyakorolt hatással, de a kockázat mértéke személyre szabott, és ezt a környezeti faktorok, illetve az étrend is befolyásolja. Orv Hetil. 2018; 159(40): 1614–1623.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Rinfel, János Oberling, Ildikó Tóth, László Prugberger, and Lajos Nagy

Az orvosi egyetemen töltött időszak fontos a jövőbeli orvosok attitűdjeinek formálásában. Bizonyított, hogy a dohányos orvosok kevésbé tanácsolják a betegeiknek a leszokást. Ismernünk kell az orvostanhallgatók dohányzási szokásait és leszokásról alkotott attitűdjeit ahhoz, hogy a dohányzás elleni harcban minden orvost érdekeltté tudjunk tenni. Célkitűzés: Az orvostanhallgatók dohányzási szokásainak és a leszoktatással kapcsolatos attitűdjeinek felmérése. Módszerek: A felméréshez a Globális Egészségügyes Hallgatóknak szóló Felmérés kérdőívének magyar fordítását használtuk. Az I. és V. évfolyamos orvostanhallgatók anonim módon gyakorlatokon töltötték ki a kérdőívet. A statisztikai analízist SPSS programmal végeztük. Eredmények: Összesen 245 hallgató töltötte ki a kérdőívet. Az I. évfolyamon 30,8%, míg az V. évfolyamon 39,8% tekinthető dohányosnak. Adataink alapján az egyetem során a hozzászokás, az elszívott cigaretta mennyisége növekszik meg a felsőbb évfolyamra. A hallgatók igényelnék a leszoktatásról szóló képzést, de magát a leszoktatást leginkább speciális szakemberre bíznák. Következtetés: Fontos lenne egy önálló, dohányzással és leszoktatással foglalkozó kurzus kidolgozása a curriculumon belül. Orv. Hetil., 2011, 152, 469–474.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Tóth, József Rinfel, János Oberling, László Prugberger, and Lajos Nagy

A szigorú dohányzásellenes intézkedésekkel már számos országban sikerült hatékonyan csökkenteni a dohányzó emberek számát. Habár azonnali hatás nem volt érezhető, a dohányzás okozta egészségügyi kiadások jövőbeli csökkenése várható. Fontosnak tűnik az egészségügyi szakemberek dohányzással kapcsolatos szemlélete. Célkitűzés: A szerzők felmérésükben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az orvostanhallgatók a dohányzáshoz, és felmérték a dohányzásellenes intézkedésekkel kapcsolatos attitűdjeiket. Módszerek: A felméréshez a Globális Egészségügyi Hallgatóknak szóló Felmérés kérdőívének magyar fordítását használták, és a szerzők a szabályozással kapcsolatos kérdéseket értékelték. A kérdőívet I. és V. évfolyamos orvostanhallgatók töltötték ki. A statisztikai analízist SPSS programmal végezték. Eredmények: Összesen 245 hallgató töltötte ki a kérdőívet. A hallgatók által jól ismert a dohányzás egészségkárosító hatása, mégis sok időt töltenek el dohányfüstös környezetben (68%-ban otthon, 85%-ban otthonukon kívül). Véleményük a dohányzásellenes szabályozásról elsősorban a jelenlegi törvénykezést tükrözi, így például csupán a hallgatók 43%-a tiltaná ki a dohányzást a diszkókból/bárokból. Következtetés: Az egészségügyi szakembereknek aktívabban kell részt venniük a megelőzésben és a dohányzásellenes szabályozásban. Az orvostanhallgatókat képezni kell ebben a témában. Orv. Hetil., 2011, 152, 828–833.

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk egy szélesebb spektrumú longitudinális kutatás keretében folyt, melynek része a csecsemőkori érzelemszabályozás vizsgálata. Munkánk során csecsemők (N = 52) érzelemszabályozó kapacitását, megküzdési viselkedését, valamint az anyai viselkedést vizsgáltuk a csecsemő 4 és 9 hónapos korában egy mérsékelten stresszkeltő szituációban.

A Tronick-féle fapofa (still-face) helyzet módosított változatát alkalmaztuk, amelyben 5 egymást követő epizód (normál/fapofa/normál/fapofa/normál) közül kettőben az anya „fapofát vesz fel”, vagyis beszünteti az interakciót, arckifejezése semleges, nem néz és nem reagál a csecsemőre.

A fapofa felvételeket saját szerkesztésű, bővített kódrendszerrel elemeztük. Ez a gyermeki mellett az anyai viselkedés egyes, előzetes elemzés alapján kiválasztott elemeit (tekintet iránya, érzelmi állapot, mozgási aktivitás, vokalizáció, tükrözési viselkedés) is tartalmazta, így a szokásosnál szélesebb körű kérdések vizsgálatára is alkalmas. A viselkedéseket az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével folyamatosan rögzítettük.

Megerősítve korábbi kutatási eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy fapofa helyzetben a csecsemők eltérő viselkedésmintázattal reagáltak az egyes vizsgálati szakaszokra. E reakciók mintázata a két életkorban hasonlóan alakult, lehetővé téve az érzelemszabályozó kapacitás vizsgálatát. A három interakciós szakaszban az anyai affektív viselkedés együttjárást mutatott a gyermek érzelmi válaszaival.

Kódrendszerünkkel azonosíthattuk az érzelemszabályozás korai formáit, valamint a csecsemő és anyai viselkedés összefüggését. Az egyes epizódok között megfigyelt gyermeki viselkedések stabilitása erős, vonásszerű jellemzőkre is ráirányították figyelmünket.

Restricted access

Premature start — What does the outcome depend on?

Anya-csecsemő interakciók mikroanalitikus megfigyelése: Összefüggések a koraszülöttséggel és a mentális fejlődéssel

Pszichológia
Authors: Lilla Sipos, Magda Kalmár, Ildikó Tóth, and László Hunyadi
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Ildikó Garai, Csaba Tóth, Lajos Szabados, Judit Sóvágó, Lajos Tóth, and Zoltán Csiki

Absztrakt

A PET/CT-vizsgálatok hozzáférhetősége az utóbbi években Magyarországon is jelentősen javult, évente a három hazai PET/CT-központban megközelítően 10 000 finanszírozott vizsgálatra van lehetőség. Az FDG-PET/CT-vizsgálat kiemelkedő érzékenységével és fajlagosságával mára a tumordiagnosztika hatékony módszerévé vált. Hasonlóan más képalkotó technikákhoz a klinikus kezében a PET/CT is akkor igazán használható, költséghatékony vizsgálat, ha ismeri az előnyeit és korlátait. Ebben a tanulmányban a leggyakoribb, elsősorban sebészeti vonatkozású PET/CT-indikációkat tekintettük át, a módszer alkalmazhatóságát is figyelembe véve.

Restricted access

Abstract

Minimal processing technologies, like High Hydrostatic Pressure (HHP), heat treatments at low temperatures have an increasing role in food industry. Eggs are considered as functional foods, but for high retention of biological active compounds adequate minimal processing technologies are needed during preservation procedure. In our study, liquid egg yolk (LEY) was examined to meet consumer's expectations.

Combinations of pasteurization (57–63 °C, 5–7 min) and HHP (350–400 MPa, 5 min) were used to provide microbiological stability of LEY. After these treatments samples were examined for mesophyll aerobes and Enterobacteriaceae cell counts (using Nutrient agar an incubation of 30 °C, 48 h) and viscosity attributes (Anton Paar MCR 92).

Our results show that microbiological stability is significantly influenced by the different parameters of heat treatments and HHP. Heat treatment effected at least 3 orders of magnitude decrease in cell count. Viscosity attributes point out that higher pressure of HHP have a stronger effect on viscosity than the temperature of pasteurization.

The results point out a great opportunity for industrial use of minimal processing technologies for LEY. Microbiological safety is strongly influenced by the order of treatments, but viscosity may be independent from the order of the treatments.

Open access

Abstract

Minimal processing technologies, like High Hydrostatic Pressure (HHP), heat treatments at low temperatures have an increasing role in food industry. Eggs are considered as functional foods, but for high retention of biological active compounds adequate minimal processing technologies are needed during preservation procedure. In our study, liquid egg yolk (LEY) was examined to meet consumer's expectations.

Combinations of pasteurization (57–63 °C, 5–7 min) and HHP (350–400 MPa, 5 min) were used to provide microbiological stability of LEY. After these treatments samples were examined for mesophyll aerobes and Enterobacteriaceae cell counts (using Nutrient agar an incubation of 30 °C, 48 h) and viscosity attributes (Anton Paar MCR 92).

Our results show that microbiological stability is significantly influenced by the different parameters of heat treatments and HHP. Heat treatment effected at least 3 orders of magnitude decrease in cell count. Viscosity attributes point out that higher pressure of HHP have a stronger effect on viscosity than the temperature of pasteurization.

The results point out a great opportunity for industrial use of minimal processing technologies for LEY. Microbiological safety is strongly influenced by the order of treatments, but viscosity may be independent from the order of the treatments.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Adrián Tóth, Gabriella Aradi, György Várallyay, Zsuzsanna Arányi, Dániel Bereczki, and Ildikó Vastagh

A Wernicke-encephalopathia akutan kialakuló, életet veszélyeztető neurológiai kórkép, amely a tiaminhiány következtében alakul ki. A betegséget nagyon gyakran nem diagnosztizálják időben, így megfelelő terápia hiányában a krónikus forma, a Korsakoff-szindróma kialakulásához vagy egyes esetekben halálhoz is vezethet. A tiaminhiány fejlett országokban leggyakrabban krónikus alkoholfogyasztás következtében alakul ki, de az utóbbi időben az alkoholfogyasztással nem összefüggő esetek száma is gyarapodott. A szerzők egy 23 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél drasztikus diéta és fogyasztótabletta használata következtében alakult ki szemmozgászavar, zavartság és ataxia, amelyek hátterében Wernicke-encephalopathia igazolódott. A diagnózist támogatta, hogy a tünetek parenteralis tiaminpótlás hatására napokon belül megszűntek. A szerzők az esetet etiológiai ritkasága és diagnosztikai nehézsége miatt közlik, illetve rámutatnak a legfrissebb ajánlásokra a kórkép diagnosztikáját és terápiáját illetően. Orv. Hetil., 2014, 155(12), 469–474.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kinga Jenei, Ildikó Szatmári, Eszter Szabó, Anjum Mariam, Andrea Luczay, Petra Zsidegh, and Péter Tóth-Heyn

Absztrakt:

Bevezetés: A klinikumban ismert a diabeteses ketoacidosisban (DKA) kialakuló hyperlactataemia, azonban a háttérben álló mechanizmusok és a változások kinetikája tisztázatlan. Az emberi szervezetben fiziológiásan főleg a laktát L-izomere van jelen. Hyperglykaemiás állapotokban azonban fokozott lehet a D- és L-laktát-termelés is, így a szöveti hypoperfusio mellett ez a tényező is szerepet játszhat a laktátváltozásokban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a ketoacidosisban és a frissen diagnosztizált diabetesben jelentkező laktátváltozások kinetikájának és mechanizmusának feltérképezése volt. Módszer: Ketoacidosis (DKA-csoport, n = 13) és frissen diagnosztizált 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM-csoport, n = 6) miatt felvett 5–18 éves gyermekek prospektív vizsgálata történt. A felvételt követően 0–12–24–48 órával vérgázvizsgálatot végeztünk, mely az L-laktát-koncentráció meghatározására is alkalmas. Minden időpontban meghatároztuk az összlaktátot (L + D) is gázkromatográfiás tömegspektrometriával. Eredmények: Felvételkor minden ketoacidoticus betegnél kórosan magas L-laktát-koncentrációt mértünk, ami magasabb volt, mint a T1DM-csoportban (p<0,05). 12 óra elteltével az L-laktát-szint ketoacidosisban csökkent, majd ismét megemelkedett 24 és 48 óra után (p<0,01). A T1DM-csoportban csak a 48 órás érték emelkedett szignifikánsan (p<0,05 versus 12 óra). 0–12 óra között az összlaktát-koncentráció jelentősen meghaladta az L-laktát-szintet, ez a D-laktátot tükröző különbség fokozatosan csökkenve 48 óra után megszűnt. Következtetés: A ketoacidosisban észlelt két laktátcsúcs közül az első 12 órában a hyperlactataemia kialakulásában az anaerob glikolízisnek van szerepe. A második, inzulinkezelés és rendezett folyadékháztartás mellett kialakuló csúcs hátterében fokozott aerob glikolízis állhat. Az L-laktát- és összlaktátszintek közötti kezdeti különbség D-laktát képződésére utal, amely a ketoacidosis kezdeti fázisában az L-laktáttal azonos nagyságrendben termelődik. Orv Hetil. 2019; 160(45): 1784–1790.

Open access