Search Results

You are looking at 11 - 20 of 66 items for

  • Author or Editor: László Pál x
  • All content x
Clear All Modify Search
Magyar Sebészet
Authors: László Mészáros, Zita Kajdácsi, Miklós Tóth, Tamás Révai, and Pál Vadász

Absztrakt

A primer hyperparathyreosis esetén a mellékpajzsmirigyek ectopiás elhelyezkedésűek is lehetnek. Ezen esetek diagnosztizálása és kezelése számos kihívással jár. Jelen tanulmányunkban hypercalcaemiát okozó mediastinalis mellékpajzsmirigy-adenomás betegünk diagnosztikus útját és sikeresen operált esetét mutatjuk be.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Banai, Zsigmond Harkai, László Király, Pál Szekeres, and István Ottlecz

Absztrakt:

Bevezetés: A HAL-RAR az aranyerek kezelésének minimál invazív műtéti technikája, amikor is Doppler-vezérelten azonosítjuk és aláöltjük a haemorrhoidealis artériákat (HAL = Hemorrhoidal Artery Ligation), majd a prolabálódó mucosa mucopexiáját (RAR = Recto Anal Repair) végezzük. Betegek és módszer: A HAL-RAR-műtétet a „hagyományos”, haemorrhoidectomia alternatívájaként végeztük III. fokú, illetve válogatott esetben néhány II. fokú nodusnál. A vizsgált időszakban 45 műtétet végeztünk a fenti módszerrel. Valamennyi műtét általános vagy spinális érzéstelenítésben történt. Eredmények: Három betegnél észleltünk műtét utáni szövődményt, valamennyinél az elbocsátásuk után. Egy betegnél perianalis thrombosis jelentkezett a műtét utáni 7. napon, míg egy betegnél műtét utáni vérzést észleltünk a műtétet követő 17. napon, mindkét beteget újra operáltuk. A harmadik betegnél a műtét utáni negyedik napon subfebrilitas jelentkezett, antibioticum adását követően panaszmentessé vált. Egy anticoagulált beteg kivételével valamennyi beteget egynapos sebészet keretében láttuk el. A HAL-RAR-műtét után a betegek kisebb műtét utáni fájdalomról számolnak be, és elégedettek a műtéti eredménnyel 1 évvel a műtét után is. Következtetések: A HAL-RAR-műtét egynapos sebészeti ellátásra ideális, minimálisan invazív eljárás tartósan jó eredményekkel.

Restricted access

Filtrates of a water extract of commercially available garden thyme (Thymus vulgaris L.) were used for studying its possible bactericidal effect on Brachyspira hyodysenteriae, the causative agent of swine dysentery, by agar-diffusion technique. Five of the six studied Brachyspira strains have proven to be sensitive and one moderately sensitive in the in vitro tests. It was concluded that water extract of garden thyme possesses inhibitory effects against B. hyodysenteriae. In vivo experiments are needed to check the validity of this conclusion.

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Judit Kapás, György Komáromi, Pál Czeglédi, and László Jankovics

Institutions and Change (ISNIE Conference)  - The International Society for New Institutional Economics (ISNIE) held its 7th annual conference in Budapest on 11-13 September 2003; The Link between Diversity and Development Paths (EACES Conference) - International conference on the Institutional and Policy Diversity - Its Role in Economic Development on 3-4 November 2003 in Debrecen, Hungary

Restricted access
Magyar Terminológia
Authors: Ágota Fóris, László Honti, Pál Huszár, and Rosa Colomer Artigas
Restricted access

Absztrakt:

A szerzők pszichiátriai tünetekkel járó neuroszifiliszes esetet közölnek. Az idősödő férfit zavart, kritikátlan viselkedés, mániform állapot és megalomán téveszmék miatt vettük fel az első alkalommal. Felvételkor jobb centrális facialis paresis, tremor és parkinsonismus volt észlelhető. Akut képalkotó és rutin laborvizsgálatok a tudatzavart egyértelműen magyarázó eltérést nem igazoltak. A pszichiátriai kezelés hatására a delírium megszűnt. Ezután antipszichotikummal kezelt mániform állapot dominálta a képet, majd gyors kognitív leépülést és a motoros tünetek progresszióját észleltük. A koponya-MRI-vizsgálat corticalis és hippocampusatrophiát, fehérállományi hiperintenzitásokat talált. A liquorban pleocytosist, emelkedett összfehérjeszintet találtunk; a neuroszifilisz diagnózisát szerológiai vizsgálatokkal támasztottuk alá. Penicillinkezelést követően a kognitív tünetek enyhültek, a pszichiátriai tünetek remisszióba kerültek. Négy évvel a diagnózist követően a kognitív hanyatlás fokozatos progressziót mutat, a pszichiátriai tünetek relapsusa miatt két további alkalommal volt szükség osztályos felvételre. Orv Hetil. 2018; 159(6): 234–238.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Lőrinczy, Pál Miheller, Sándor Lajos Kiss, and Péter László Lakatos

Az elmúlt két évtizedben a biológiai (tumornekrózisfaktor-ellenes antitest) kezelések megjelenésével a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa kezelési stratégiája jelentősen megváltozott, amelyben a biológiai kezelések egyre növekvő szerephez jutottak. Néhány betegben azonban nem észlelhető klinikai javulás, egyesekben pedig a fenntartó kezelés során csökken vagy elvész a kezelés hatékonysága. Hatásvesztés esetén a gyakorlati teendők megközelítése sokszor empirikus. Ebben az összefoglaló közleményben a szerzők a biológiai kezelés során tapasztalt hatásvesztés gyakoriságát és okait tekintik át, értékelve a klinikai tényezők, valamint a biológiai gyógyszerek szérumszintjének és az ellenük termelődött antitestek meghatározásának jelentőségét. A biológiai gyógyszerek szérumszintmérése és az ellenanyagok vizsgálata várhatóan fontos szerephez jut hatásvesztés esetén a szükséges teendők megítélésében az elkövetkező években. Alkalmazása hozzájárulhat a hatásvesztés okainak a feltérképezéséhez, megalapozottabbá teszi a dózismódosítást, segítséget nyújthat egy másik biológiai szerre vagy egy más, a betegség kialakulásában szerepet játszó faktor ellen ható biológiai szerre történő váltás indikációjában. Jelenleg nincsen a biológiai szerek ellen kialakult antitestek kimutatására optimális módszer, ezért a napi gyakorlatban hatásvesztés esetén a klinikai tünetek komplex, részletes értékelése, az aktív betegség és a szövődmények endoszkópos és/vagy képalkotó vizsgálata szükséges, és a biológiai szer váltása csak indokolt esetben javasolható. Orv. Hetil., 2012, 153, 163–173.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Pregun, László Herszényi, Márk Juhász, Pál Miheller, and Zsolt Tulassay

Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése a változatos tünetek, a társuló neuropszichiátriai kórképek miatt nem könnyű feladat. Bár számos, különböző támadáspontú szert alkalmazunk a betegség kezelésére, a mai napig kevés olyan gyógyszer van, amelynek hatékonyságáról, biztonságosságáról és tolerabilitásáról egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az IBS multikauzális jellegéből adódóan a visceralis hiperszenzitivitással, a motilitással, az agy-bél tengely szabályozási zavaraival kapcsolatos kutatások eredményei, a folyamatokban központi szerepet játszó neurotranszmitterek, ezek receptorainak megismerése teremtette meg az új kezelési lehetőségek alapját. Bár napjainkban néhány gyógyszert (alosetron, tegaserod) már törzskönyveztek egyes országokban IBS-ben, az új készítményekkel kapcsolatban még több, nagy betegszámú vizsgálatra van szükség.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Harjit Bhattoa Pal, László Csáthy, Tamás Deményi, and János Kappelmayer

Az internetes szolgáltatások komoly fejlődést jelenthetnek a klinikai laboratóriumnak, különösen azok felhasználói részére. Az internet segítségével a laboratórium pontos és naprakész információt tud közölni a szolgáltatásairól, az elvégzett vizsgálatokról, valamint a beavatkozások folyamatáról. Célkitűzés: A laboratórium tevékenységének jól áttekinthető és könnyen elérhető formában történő megjelenítése, az információ hatékonyabb átadása a klinikusok felé; a vizsgálati repertoár különböző bontásban történő ismertetése, speciális mintavételt, illetve mintaszállítást igénylő vizsgálatok feltüntetése, vizsgálatkereső kialakítása; valamennyi részleg kérőlapjának és az újonnan bevezetett vizsgálatok részletes leírásának letölthető formában történő megadása; adekvát linkek elérhetővé tétele, az intézet oktatási és kutatási tevékenységének ismertetése. Eredmények: A saját honlapunk kialakításával a klinikus kollégák és a hallgatók számára egy praktikus, könnyen elérhető, felhasználóbarát eszközzel tudunk összképet adni a laboratóriumi tevékenységről, továbbá lényegesen csökkent a preanalitikai kérdések száma. Következtetések: A mai magyar egészségügyi ellátásban még sajnos viszonylag keveset használunk az internet nyújtotta lehetőségek közül, de velünk együtt sok más intézmény is törekszik arra, hogy ezen a tendencián javítson.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A myeloma multiplex (MM) jelenleg is meggyógyíthatatlan kórkép, de az új terápiás eljárások, köztük az immunmoduláns szerek (Imid) alkalmazása jelentősen javította a betegség prognózisát. Jelen tanulmányunk során azt vizsgáltuk, hogy a cereblon gén variánsa, valamint a béta-katenin és a glutathion-S-transzferáz gyógyszermetabolizáló enzim genetikai polimorfizmusai befolyásolták-e érdemben a MM miatt gondozott betegeink klinikumát, terápiára adott válaszát és túlélési eredményeit.

Betegek és módszerek: A tanulmányba 97 beteget vontunk be, akik 2012. január és 2016. december között immunmoduláns szer vagy alkiláló ágenst tartalmazó kemoterápiában részesültek. A betegek átlagéletkora 62,47 év volt, a férfi:nő arány pedig 43:54 volt. A cereblon (rs121918368 C>T), β-katenin (CTNNB1, rs4135385 A>G, rs4533622 A>C) és a glutathion-S-transzferáz (GSTP1 105, GSTP1 114) polimorfizmusokat Light SNiP assay-k segítségével vizsgáltuk.

Eredmények: CTNNB1 (rs4135385) gén megoszlása a következőképpen alakult: AA 48,4%, AG 47,4% és GG 4,1%. Az AA genotípusú betegek esetén idősebb életkorban diagnosztizáltuk a myeloma multiplexet a G allélt hordozókhoz képest (64,5 vs. 61,0 év, p = 0,05). Az Imid alapú kezelés hatékonysága és a progressziómentes túlélés is szignifikánsan kedvezőbben alakult az AA homozigóta csoportban (p < 0,05 és p = 0,032). A CTNNB1 (rs4533622) polimorfizmusa nem befolyásolta számottevően az előző paramétereket, habár a MM fiatalabb korban került felismerésre a CC genotípusú betegek esetén az AG/AA genotípusúakhoz viszonyítva (59,1 vs. 65,7 év, p = 0,015). A GSTP1 105 és 114 polimorfizmusok esetén nem találtunk szignifikáns összefüggést a terápiás válasz és túlélés vonatkozásában.

Eredményeink azt mutatják, hogy a β-katenin gén polimorfizmusa egy független prognosztikai tényező lehet myeloma multiplexben, s így befolyásolhatja az Imid alapú kezelésekre adott választ és a túlélési eredményeket.

Restricted access