Search Results

You are looking at 11 - 20 of 226 items for :

  • Author or Editor: László Péter x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

A beteg jólléte mindenekelőtt! – ezt az elvet sem a társadalmi, sem a politikai nyomás, sem az adminisztrációs kötelezettségek, sem a kereskedelmi érdekek nem sérthetik az orvosi rendtartás előírása szerint. A mindennapi, repatriációval összefüggő orvosi és nem orvosi tevékenységek azonban ezt az elvet gyakran megszegik. A hazai gyakorlatban az utazási biztosítások alapján történő beteg-hazaszállításoknak komoly anomáliái vannak. Ha ezeknek az eredete a financiális szempontok felülkerekedése a beteg érdekének rovására, akkor ezt a motivációs tényezőt azonnal ki kell iktatni! A torz gyakorlatot (többek között) a hosszú távú, betegszállítással kapcsolatos szakmai szabályok hiánya teszi lehetővé. Elsősorban a repatriáció szakmai indikációinak hiánya, a szállíthatósággal kapcsolatos hiányos állásfoglalások, következésképpen a szakmai felelősség elmosása nyújt erre lehetőséget. A szakmai szabályok hiánya lehetetlenné teszi a hazaszállítással megbízott egészségügyi szolgáltató számára a szakmai szempontok betartását – és ezzel a beteg érdekeinek érvényesítését. A helyzetet rontja, hogy a klinikai szakmák képviselői és maguk az alapellátásban dolgozó orvosok is alig ismerik a beteg hazaszállításának szakmai kérdéseit, annak gyakorlati lebonyolítását. Jelen közleményben a szerzők összefoglalják a repatriáció indikációit és kontraindikációit, útmutatást adnak a szállíthatóság kérdésének eldöntéséhez. Részletesen ismertetik a hazaszállításra alkalmazható járműveket, azok használatának korlátait.

Restricted access

Közleményünk első részében a külföldön megbetegedettek hazatérésének (repatriáció) komplex orvosi feladatát, illetve annak legkritikusabb mozzanatát, a beteg hazaszállításának lehetőségeit tekintettük át. Összefoglaltuk a repatriáció indikációit, kontraindikációit, és ismertettük a hazaszállíthatóságnak a szakirodalomban megjelent minimumfeltételeit. Részletesen leírtuk a hazaszállításra alkalmazható járműveket, azok használatának korlátait is. Közleményünk második részében elemezni kívánjuk a repatriáció orvosszakmai szempontjait és annak legkritikusabb mozzanatát, a beteg hazaszállítását. Elemezzük az e téren előforduló hibás gyakorlatot. Az anomáliák kiküszöbölése érdekében a biztosító orvosának felelősségét is pontosan meg kell határozni. Az orvosi felelősség megállapításának alapja a szakma szabályainak megfelelően vezetett orvosi dokumentáció. A beteg hazaszállítása egészségügyi ténykedés, tehát annak szakmai szabályai szerint kell a szolgáltatónak eljárnia. Ezen szakmai szabályokat a biztosító munkatársainak is szükséges ismerni és alkalmazni.

Restricted access

A korosodással gyengülő izomerő, a járásgyorsaság, a mozgáskivitelezés és a kardiorespiratorikus teljesítőképesség prognosztikus jelentőséggel bír az életkilátásokra vonatkozóan. A jobb életminőség, az önálló életvitel lehetőségének fenntartása érdekében időskorban is használni, „edzeni” kell a testi (és szellemi) képességeket. Az összefoglaló közlemény a legfrissebb szakirodalmi adatokat tekinti át. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 817–821.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az epehólyag-kövesség előfordulási gyakorisága az életkorral nő, azonban a 80 év feletti betegek műtétjeinek kimeneteléről alig vannak adatok. A társadalom elöregedésével a kérdés egyre időszerűbb. Célkitűzés: A 80 évesnél idősebb betegeknél végzett akut és elektív cholecystectomiák elemzése. Módszer: A szerzők az elmúlt hat évben a 80 évesnél idősebb, cholelithiasis miatt operált betegeknél a műtét típusát, a konverzió arányát, a szövődmények gyakoriságát, a posztoperatív mortalitást, az intenzív osztályos és kórházi ápolási napok számát vizsgálták retrospektíven. Eredmények: A vizsgált időszakban a 69 elektív, 51 akut műtétet végeztek, utóbbiak 9,8%-ánál pancreatitist, 14%-ánál májtályogot, 27%-ánál choledocholithiasist találtak. Az elektív csoport 84%-ánál, míg az akut csoport 17,7%-ánál sikerült az epehólyag laparoszkópos eltávolítása. Az intenzív osztályos 9,1 vs. 1 nap, a teljes kórházi ápolás 12 vs. 3,6 nap volt az akut, illetve tervezett műtétnél. A sürgősséggel operált betegeknél a mortalitás 20% és a reoperáció 16% volt, elektív betegeknél egyik sem fordult elő. Következtetések: A laparoszkópos cholecystectomia idős betegek tervezett műtéteinél kiváló eredménnyel alkalmazható, ezért cholelithiasis esetén 80 év feletti betegeknél is törekedni kell az elektív műtétre. Orv. Hetil., 2016, 157(5), 185–190.

Open access

Absztrakt

Magyarországon hosszas előkészítés után, 1993-ban vezették be az egészségügy finanszírozásának új rendszerét, amelynek egyik központi eleme a Homogén Betegségcsoportok elvén nyugvó módszer volt az aktív fekvőbeteg-ellátás tekintetében. A módszer egy átfogó rendszermodellbe illeszkedett, amelyet a Gyógyinfok szakemberei dolgoztak ki és publikáltak a rendszerváltás környékén. A végül bevezetett rendszer sokban tükrözte ezt az elméleti modellt, mai változata ugyanakkor több jelentős ponton is eltér attól. A cikk célja ezen eltérési pontok azonosítása. Orv. Hetil., 2015, 156(29), 1155–1164.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben 36 év alatt (1983. január 1. és 2018. december 31. között) 5159 újonnan felismert, malignus hematológiai betegségben szenvedő, megyéjükben élő felnőtt beteg adatait rögzítették. Célkitűzés: Az egyes hematológiai malignitások megyei incidenciájának, az incidencia évek során tapasztalt változásának, valamint hematológiai malignitások társulásának és családon belüli előfordulásának az ismertetése. Módszer: A regiszter adatainak áttekintése, részletes, statisztikai számításokkal is alátámasztott elemzése. Eredmények: Megyéjükben a Hodgkin-kór és a non-Hodgkin-lymphoma incidenciája (1,49, illetve 7,12/100 000 lakos/év) kissé elmarad a közölt értékektől, essentialis thrombocythaemia esetében (1,96) meghaladja azt. A többi hematológiai malignitásé megegyezik az irodalmi adatokkal. Az incidencia idők során tapasztalható változása valamennyi entitás esetében egyezik az irodalomból ismert tendenciával. Malignus hematológiai kórképek társulását 35 beteg esetében, familiáris előfordulását 88 családban tapasztalták. Következtetés: A Hodgkin-kór, a non-Hodgkin-lymphoma és az essentialis thrombocythaemia kivételével az egyes hematológiai malignitások megyei incidenciája egyezik az irodalmi adatokkal, az incidencia idők során tapasztalt változása valamennyi entitás esetében megfelel azoknak. Malignus hematológiai kórképek ilyen nagy számú társulását elemző hazai közlemény nem ismeretes. Az oldalági leszármazottakban, valamint a testvérekben előforduló betegségtársulásokban kimutatott antepozíció nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számít. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1400–1413.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Vajer, Ferenc Tamás, Róbert Urbán, Péter Torzsa, and László Kalabay

Bevezetés: Az invazív pneumococcusbetegség előfordulása 50 éves kortól emelkedik. Vakcináció ajánlott, az átoltottság mégis igen alacsony. Célkitűzés: A szerzők az influenza ellen oltottak tájékoztatásának, a tájékoztatást nyújtó kilétének hatását vizsgálták az oltás felvételére. Módszer: Húsz praxisban, a 2012/2013-as influenzaoltási kampányban megjelenő 50 év feletti személyek kérdőívet töltöttek ki és tájékoztatást kaptak a pneumoccusvakcináció fontosságáról. Eredmények: 4000 személy közül 576 kért receptet, a nők 16,5%-a, a férfiak 11,6%-a (OR 1,67; CI 95% 1,37–2,04; p<0,001), átlagéletkoruk 70,95 év, illetve 69,8 év volt (OR 1,01; CI 95% 1,00–1,02; p<0,05). Családorvosi tájékoztatás esetén a védőoltást kérők aránya 33,6%, asszisztensnő általi tájékoztatás esetén 8% volt (OR 6,33; CI 95% 5,23–7,67; p<0,001), a védőoltást felvevőknél ez az arány 17,7%, illetve 4,4% volt. A családorvosok 6,3-szer több vakcinát adtak be, mint az azt megelőző évben (p<0,001). Következtetések: A családorvosok a pneumococcusvakcinációval kapcsolatban hatékonyabb tájékoztatást nyújtanak, mint az asszisztensek. Az intenzív tájékoztatás jelentősen növeli a pneumococcusvakcináció felvételi arányát. Orv. Hetil., 2015, 156(5), 186–191.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Sámuel Nagy, Zoltán Tóth, Péter Gőcze, and László Ádám

A szerzők III/B stádiumban lévő méhnyak adenoid cysticus carcinomában szenvedő 35 éves nőbeteg esetét ismertetik. A kórkép ritka, kórjóslata is közismerten rossz. A beteg a teljes sugárkezelést követően gyógyult. Húsz évvel a felismerés és ellátás után jelenleg panasz- és tünetmentes. Orv. Hetil., 2012, 153, 435–437.

Restricted access

Absztrakt

A SE I. sz. Sebészeti Klinikáján 2008–2010 között egy sebész által végzett 30 hagyományos (3 port) laparoscopos cholecystectomiát (LC), 30 transumbilicalis laparoscopos cholecystectomiával (SILS) hasonlítottunk össze. A SILS-esetek válogatás nélküli sorozatban történtek. A SILS műtéteknél transabdominalis tartóöltéseket nem alkalmaztunk, 3 esetben volt szükség egy kiegészítő port bevezetésére. 2 eset kivételével egyenes eszközzel történt a műtét. A SILS-csoport életkora (43,2 év) alacsonyabb volt, mint az LC-csoporté (53,5 év), a férfi/nő arány, és a BMI azonos volt. A SILS-eseteknél konverzió nem volt, az LC-csoportban egy. Reoperációra a SILS-csoportban került sor egy esetben nem sebészi eredetű haemascos miatt: transumbilicalis laparoscopos lavage történt. A SILS-csoportban az átlagos műtéti idő 75,9 ± 25 perc, a posztoperatív ápolási idő 2,0 nap. Az LC-csoportban ugyanez: 55,7 ± 17 perc, 2,8 nap. A transumbilicalis cholecystectomia biztonsággal végezhető hagyományos eszközökkel. Az angol nyelvű irodalomban nem találtunk válogatás nélküli SILS cholecystectomia-esetekről közlést.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos technika betegen történő elsajátítása financiális és betegbiztonsági szempontból sem előnyös. A technika oktatására és elsajátítására jelenleg a tréningboksz tűnik a legmegfelelőbbnek, de a laparoscopos gyakorlattal már rendelkező szakorvosok technikájának mérésére és rezidensekkel történő összehasonlítására még kevés a releváns adat. Módszer: A SE I. sz. Sebészeti Klinikán 25 sebész és urológus szakorvost, illetve 30 rezidenst vizsgáltunk MENTOR® tréningbokszon egy kérdőív kitöltése után, melyben többek között rákérdeztünk a szakmai gyakorlatukra, korábbi tréningboksz-, virtuális szimulátor-, hangszer- és videojáték-használatukra. A vizsgált személyeknek 3, az Amerikai Sebész Társaság szakvizsgájához megkövetelt gyakorlatot (FLS) és 3 általunk meghatározott feladatot kellett el-végezniük meghatározott idő alatt. A statisztikai számításokhoz lineáris regresszióanalízist használtunk (ANOVA táblázat). Eredmények: A szakorvosok 16%-a, a rezidensek 6,66%-a tudta teljesíteni időkorláton belül az összes feladatot. A feladatok elvégzéséhez szükséges idő és a saját laparoscopos műtétek száma között szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot igazoltunk, míg a többi befolyásoló tényező és az idő között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A résztvevők 66%-a az általunk készített feladatokat tartotta hasznosabbnak. Következtetések: Magyarországon jelenleg a rezidensek jellemzően a betegen sajátítják el a laparoscopos műtéti technikát, holott a tréningbokszok alkalmasak a szem-kéz koordináció, a kétkezesség begyakorlására, valamint az eszközhasználat megtanulására. Ezért szükség lenne szervezett gyakorlási lehetőségek biztosítására.

Restricted access