Search Results

You are looking at 21 - 30 of 66 items for

  • Author or Editor: László Pál x
  • All content x
Clear All Modify Search
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: László Pál, Margit Kulcsár, Judit Poór, László Wágner, Szabolcs Nagy, Károly Dublecz, and Ferenc Husvéth

A study was conducted to examine the effects of different oils on the plasma corticosterone concentrations of broiler chickens fed ad libitum or deprived of feed for 24 hours. A total of 36 Ross broilers were randomly assigned to one of three dietary treatments at 10 days of age and fed a grower diet supplemented with 60 g/kg soybean oil (rich in linoleic acid, C18:2n–6), linseed oil (rich in a-linolenic acid, C18:3n–3) or fish oil (rich in C14:0, C16:0, C16:1n–7, C20:1n–9; eicosapentaenoic acid and docosahexaenoic acid, EPA, C20:5n–3 and DHA, C22:6n–3), respectively, for 18 days. Dietary supplementation of fish oil resulted in lower (P < 0.05) baseline plasma corticosterone levels of chickens fed ad libitum for 18 days compared to soybean and linseed oil supplementations. Feed deprivation for 24 h induced a significant (P < 0.05) increase in corticosterone concentration in every treatment group compared to the ad libitum-fed birds. The hormone levels of feed-deprived birds did not differ significantly among groups fed diets supplemented with different oils.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A cardiovascularis betegségek kialakulása szempontjából a krónikus veseelégtelenség a legfőbb kockázati tényezők egyike. Annak ellenére, hogy a krónikus dialíziskezeléssel szemben a vesetranszplantált betegek életkilátásai és életminősége jelentősen jobb, a jó graftműködés mellett bekövetkezett halálozás leggyakrabban cardiovascularis eredetű. A komplex részfolyamatok érelmeszesedésre gyakorolt hatása tetten érhető a megszokott diagnosztikus eszközökkel, és noninvazívan mérhető az artériás stiffness (érfali merevség) vizsgálatával. Célkitűzés: Artériás funkciós paraméterek változásának noninvazív klinikai vizsgálata közvetlenül a vesetranszplantációt követően. Módszer: Prospektív, követéses vizsgálatban 17 (8 nő, 9 férfi; életkor: 46,16 ± 12,19 év) cadavervese-transzplantáción átesett beteg noninvazív módon rögzített artériás funkciós paramétereit, laboreredményeit, klinikai állapotát vizsgálták a perioperatív időszakban, abból a célból, hogy észlelhető-e már a műtét után közvetlenül mérhető változás. A méréseket a transzplantációs műtétet megelőzően (1. mérés), majd azt követően 24 óra múlva (2. mérés), végül hetente egyszer (3–4. mérés) végezték standard körülmények között. Korrelációanalízist végeztek a stiffness és a hagyományos laboratóriumi paraméterek között. A stiffnessparaméterek rögzítésére az oszcillometriás elven működő, TensioMed Arteriográfot használták. Az arteria carotisok és a kardiális státusz rögzítését ultrahanggal (bal kamrai ejekciós frakció, bal kamra falvastagsága, a diasztolés diszfunkciót jelző E/A hányados, jobb kamrai nyomás) készített leletek alapján végezték. A statisztikai analíziseket Windows StatSoft 7.0 szoftver segítségével végezték. Statisztikai különbözőséget állapítottak meg p<0,05 szignifikanciaszint esetén. Eredmények: A posztoperatív időszakban az augmentációs index és a pulzushullám-terjedési sebesség szignifikáns csökkenését észlelték. Következtetések: Eredményeik szerint az artériás stiffness monitorozása transzplantált betegeik körében alkalmasnak tűnik a globális cardiovascularis kockázat megítélésére. A végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek artériás funkciós tulajdonságai már a műtétet követő napokban noninvazív eszközökkel is kimutathatóan javulnak. Az artériás stiffness rendszeres monitorozása a műtétet követő felülvizsgálatok alkalmával lehetővé teheti a korai és célzott kezelést, hozzájárulva a veseátültetés hosszú távú eredményeinek további javulásához. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 956–963.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Valentin Brodszky, László Czirják, Pál Géher, László Hodinka, Krisztián Kárpáti, Márta Péntek, Gyula Poór, Zoltán Szekanecz, and László Gulácsi

A rheumatoid arthritis terápiájában legújabban alkalmazott gyógyszerek a biológiai szerek. Legutóbb a B-lymphocyta-gátló rituximabot törzskönyvezték rheumatoid arthritis indikációjában. A rituximabot eddig a non-Hodgkin-lymphoma kezelésében alkalmazták. Európai és a magyar reumatológusok ajánlása szerint a rituximab rheumatoid arthritisben azoknak a betegeknek javasolható, akiknél a kórtörténetben eredménytelenség vagy toxicitás miatt sikertelen TNF-α-gátló kezelés szerepel. Célkitűzés: A rituximabkezelés klinikai hatásosságáról rheumatoid arthritisben rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése. A rituximabkezelés hatásosságának és biztonságának értékelése. Módszer: A szerzők a MEDLINE- és Cochrane-adatbázisokban megkeresték az összes randomizált, kontrollált rituximabvizsgálatot rheumatoid arthritisben. Elvégezték az adatok metaanalízisét. Eredmények: Az irodalomkeresés során 3 randomizált kontrollált klinikai vizsgálatot azonosítottak a szerzők, amelyekben összesen 1145 beteget követtek. A TNF-α-gátló kezelésre nem reagáló, súlyos gyulladásos tüneteket mutató betegeknél rituximabkezelés mellett 33%-kal több betegnek (95%; KI: 25–41%) javulnak a tünetei az American College of Rheumatology 20 kritérium szerint, mint ha nem kezelnék őket. Majdnem 5-ször nagyobb (relatív kockázat = 4,77; 95%; KI, 3,12–7,31) esélyük van a javulásra, mint kezelés nélkül. A funkcionális állapotot jelző Health Assessment Questionnaire pontszám is szignifikánsan nagyobb mértékben ( p < 0,001) javult a rituximabcsoportban (–0,4 pont), mint a kontrollcsoportban (–0,1 pont). Rituximabkezelés hatására a mérsékelt vagy jó választ adó betegek aránya 38%-kal nagyobb (95% KI, 32–44%) a rituximabkezelési ágon, mint a kontrollcsoportban, a különbség szignifikáns ( p < 0,00001). A rituximab a radiológiai progressziót is javítja a TNF-α-gátló kezelésre nem reagáló betegek között. Következtetések: A rituximab új, hatásos terápiás lehetőség a rheumatoid arthritis terápiájában. A TNF-α-gátló kezelésre nem reagáló vagy azt nem toleráló betegeknél is javulás érhető el.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Miklós Szabó, László Borhy, László Kocsis, István Fodor, Siegmar von Schnurbein, Paula Zsidi, Pál Raczky, and Dénes Jankovich-Bésán

Szabó Miklós: Doktori képzés az ELTE Régészettudományi Intézetében; Borhy László: Válogatás a Régészeti Doktori Program doktori témáiból (ELTE BTK Régészettudományi Intézet); Kocsis László: ROMEC XV. világkonferencia Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban; Fodor István: A X. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (Joskar-Ola, 2005. augusztus 15-21.); Siegmar von Schnurbein: A magyarországi régészeti kutatás és a Römisch-Germanische Kommission kapcsolata; Zsidi Paula: Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának 2003-2005. évi tevékenységéről; Szabó Miklós, Raczky Pál, Zsidi Paula: Az MTA Régészeti Bizottságának szakmai javaslatai; Raczky Pál: A régészeti lelőhely fogalmának tudományfilozófiai alapon történő axiomatikus meghatározása; Jankovich-Bésán Dénes: Magyar Régész Szövetség alakult

Restricted access

Three groups of cockerels were fed with a control diet, with a diet contaminated with T-2 and HT-2 toxin (0.31 and 0.26 mg/kg) or with that containing a combination of T-2 and HT-2 toxin (0.32 and 0.25 mg/kg) and aflatoxin B 1 (AFB 1 , 0.38 mg/kg) for 21 days. Body weight gain and feed conversion ratio did not differ significantly among the groups. Malondialdehyde concentration of the liver was lower in the group fed the diet contaminated with the combination of T-2 + HT-2 toxin and aflatoxin B 1 as compared to the control group or the group fed T-2 + HT-2 toxins. Reduced glutathione (GSH) content of the liver was lower in the T-2 + HT-2 group than in the group fed a combination of T-2, HT-2 and aflatoxin. Reduced glutathione content of the heart was higher in the T-2 + HT-2 group than in the control group. Mycotoxin contamination had no effect on glutathione peroxidase (GSH-Px) activity in comparison to the control, but significantly lower GSH-Px activity was found in the heart of chickens in the T-2 + HT-2 + AFB 1 group than in the T-2 + HT-2 group. In this study, T-2 + HT-2 toxin and aflatoxin B 1 contamination of the diets did not affect the production traits adversely and did not exert additive effects on lipid peroxidation and on the glutathione redox system.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Jáné, József Farkasdi, László Jáger, Pál Kneffel, Csaba Koppány, Béla Márkus, and Tamás Puskás

Absztrakt

A méhen kívüli terhesség az életet közvetlenül veszélyeztető leggyakoribb kórkép a mindennapi szülészet-nőgyógyászati gyakorlatban. A szerzők egy 28 éves nő esetét mutatják be, aki epigastrialis fájdalom miatt jelentkezett kórházukban. Az elvégzett diagnosztika 16 hetes májterhességet igazolt. A szerzők hangsúlyozzák a méhen kívüli terhesség korai felismerésének és ellátásának fontosságát, melyek fontos szerepet játszanak az anyai mortalitás csökkentésében.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Bognár, György Ledniczky, Éva Palik, László Zubek, István Sugár, and Pál Ondrejka

Absztrakt

Számos betegség vagy noxa utáni állapot vezethet a retroperitonealis zsírszövet csökkenése következtében az arteria mesenterica superior kompressziós syndromájához. Cikkünkben egy 35 éves nőbeteg vírusfertőzés során kialakult súlyos testsúlyvesztése, majd a sikertelen konzervatív kezeléseket követő eredményes műtéte (duodeno-jejunostomia) kapcsán számolunk be a kórkép etiológiájáról, klinikumáról és kezelési lehetőségeiről a szakirodalom áttekintése alapján. Az interdiszciplináris munka különösen jelentős ebben a nehezen diagnosztizálható kórképben.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Sugár, Attila Vörös, Csaba Diczházi, Loránd Barabás, Luca Valkó, Gábor László Kovács, and Pál Ondrejka

Absztrakt

Esetismertetés: Két fiatal férfi betegünk egyikénél nyelési panaszait okozó mediastinalis szövetszaporulat exstirpatióját követő szövettani vizsgálat, a másiknál egyéb okból elvégzett hasi CT által valószínűsített mellékvese-adenoma „kivétele” után derítette ki a hisztológia a pontos diagnózist: a bronchialis cystát. Megbeszélés: A mediastinalis tumorok néhány százalékát fejlődési rendellenesség hatására keletkező bronchogen cysták alkotják. Csekély hányaduk okoz panaszt, ezek kerülnek felismerésre. Különösen ritka formája, amikor az ébrényi szakban, az egyedfejlődés során a cystakezdemény a hasüregbe vagy a retroperitoneumba vándorol. Diagnosztizálásuk praktikusan csak az eltávolítást követő szövettan révén lehetséges.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Attila Vágvölgyi, Ákos Kocsis, László Agócs, Zoltán Heiler, Pál Vadász, and Attila Csekeő

Absztrakt

Közleményünkben pectus excavatum miatt 86 fiatal felnőttön Nuss-technikával végzett elülső mellkasfali korrekciós műtétek retrospektív elemzését végeztük el. Áttekintjük az eredményeket, az előforduló szövődményeket és azon módszereket, melyekkel a szövődmények valószínűsége csökkenthető, a műtéttechnikai részleteket is érintve. A betegek életkorát figyelembe véve értékeljük a Nuss-műtét felnőttkori alkalmazhatóságát. Az elmúlt 7 év alatt osztályunkon 86 betegen végeztünk minimálisan invazív elülső mellkasfali korrekciót. A betegek átlagéletkora 21,4 év volt. Súlyos intraoperatív szövődményt nem tapasztaltunk. Fémelmozdulást négy betegnél észleltünk, a 12, illetve 53 nappal a műtét után kialakuló elmozdulás ismételt Nuss-műtéttel megoldható volt. Egy lemezt a 13. posztoperatív napon helyi septicus szövődmény miatt, egyet pedig 14 hónappal a műtét után sterilen bekövetkező jelentős dislocatio miatt távolítottunk el. Egy beteg fájdalom miatt kérte a fém kivételét. Egy, az arteria mammaria oldalágából származó intraoperatív vérzést VATS technikával, egy tüdősérülés okozta légmellet mellkasi drainage-zsal oldottunk meg. A rekonstrukció eredménye tartós, a betegek több mint 90%-a elégedett és panaszmentes. Az évek folyamán a műtéti időtartamunk és az ápolási idő csökkent. A Nuss-műtétek biztonsággal és jó hosszú távú eredménnyel alkalmazhatók fiatal felnőttek pectus excavatum korrekciójára. A rövid hospitalizáció, kisebb műtéti fájdalom, a minimálisan invazív műtét csökkent időtartama jelenti a beavatkozás előnyeit. Fokozottabb rizikót a 30 év feletti életkor és a megelőző mellkasfali korrekció jelent.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: László István Kecskés, Győző Bátor, Árpád Füredi, Pál Gehér, Béla Kiss, and Péter Stankovics

Absztrakt

Bevezetés: A daganatos haláloki statisztikát vezető malignus hörgőtumorok eseteiben hosszú túlélésre csak a radikálisan operált betegek számíthatnak. Mégis, jól lokalizált, centrális és low grade malignomák kezelésében a tüdőmegtartó centrális bronchusplasztikáknak is helye lehet. Célkitűzés: A parenchymakonzerváló műtétek az egyik oldali teljes tüdő eltávolításának vagy az inoperabilitásnak a pozitív alternatívái lehetnek. Értékét a mortalitás, a szövődmények és a túlélés alapján lehet megítélni. Beteganyag és módszer: 1985–2012 között 7130 hörgőcarcinomás beteget operáltunk. 80 centrális bronchoplasztikai műtétből 7 esetben a jobb vagy bal főhörgő izolált vagy az egész bifurcatiós carina resectiója és a tüdő autotranszplantációja révén teljes tüdőmegtartást értünk el. A 4 nő és 3 férfi átlagéletkora 28,5 (14–58) év volt. 4 beteg carcinoid, 1 laphámrák, 1 mucoepidermoid carcinoma miatt, 1 beteg kissejtes tüdőrák (SCLC) miatti kemo-radioterápia (KRT) után került műtétre. 1 esetben izolált carina-, 1 betegnél balfőhörgő-, 5 betegnél jobbfőhörgő-resectio történt. Az anastomosist csomós PDS öltésekkel a műtéti területen át bevezetett steril tubus (6 beteg), illetve jet-katéter (1 beteg) felett varrtuk. A betegeket műtét után extubáltuk. Eredmények: Műtéti mortalitás nem volt. A korai posztoperatív szakban ismételt bronchoscopos leszívásokat alkalmaztunk. A SCLC miatt operált betegnél subacut anastomosisstenosis miatt kétoldali ideiglenes stentimplantációt alkalmaztunk. 174 hónapja él, Karnofsky-index 90%. 5 másik beteg is tumorrecidíva, metastasis nélkül él. A laphámrák miatti izolált jobbfőhörgő-resecált beteg 83 hónap után bal oldali disseminált kissejtes tüdőrák miatt exitált. Átlagos túlélés: 118 hónap (7–233). Következtetések: Fiatal betegeknél, lokalizált centrális főhörgő rosszindulatú daganatok szelektált eseteiben, izolált carina-főhörgő resectióval nemcsak teljes tüdőmegtartás, hanem hosszú túlélés is elérhető. Az irodalomban vannak hasonlóan sikeres, kisebb szériák és esetbemutatások (összes esetszám 200 alatt), de hosszú távú eredményekről kevés az adat. Hazánkban ez a legnagyobb széria, eredményeink nemzetközi kitekintéssel mérve is helytállóak.

Restricted access