Search Results

You are looking at 31 - 40 of 95 items for

  • Author or Editor: Gábor Tóth x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Tóth, Eszter Szalai, Béla Csákány, Réka Hécz, Gábor László Sándor, Olga Lukáts, Zoltán Zsolt Nagy, and Nóra Szentmáry

Absztrakt:

Célunk a pigmentsejt-eredetű szemfelszíni elváltozások (conjunctivalis naevus, primer szerzett melanosis és conjunctivalis melanoma) összefoglaló ismertetése, különös hangsúlyt fektetve a klinikai megjelenésre, differenciáldiagnosztikára és kezelésre. A naevus a leggyakoribb benignus, pigmentsejt-eredetű conjunctivatumor. A primer szerzett (akvirált) melanosis közép- vagy időskorúakban jelenik meg, a conjunctivalis hám melanocytáinak proliferációja következtében. A conjunctivalis melanoma ritka daganat, a szemfelszíni laphám-neoplasia után a második leggyakoribb szemfelszíni malignus tumor, illetve a chorioidealis melanoma malignumot és a szemfelszíni laphám-neoplasiát követően a harmadik leggyakoribb ocularis malignoma. Rendkívül magas malignitási és áttétképzési potenciálja miatt fontos a korai felismerése és a megfelelő módon való kezelése. A gyakori recidívaképződés miatt kezelésében elengedhetetlen az intra- és posztoperatív adjuváns kezelési módok ismerete és alkalmazása, valamint a rendszeres kontrollvizsgálat. Orv Hetil. 2020; 161(15): 563–574.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Tóth, Gábor László Sándor, Dénes Kleiner, Nóra Szentmáry, Huba J. Kiss, Anna Blázovics, and Zoltán Zsolt Nagy

Absztrakt

Bevezetés: A femtoszekundum lézer alkalmazása forradalmi, innovatív kezelési eljárás a szürkehályog-sebészetben. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a femtoszekundum lézeres capsulotomia során az elülső csarnokban képződő szabad gyök mennyiségének meghatározása sertésszemben. Módszer: Hetven friss sertésszemet vontunk be a vizsgálatba, amelyeket post mortem 2 órán belül 4 ºC hőmérsékleten szállítottunk, a kezelést pedig 7 órán belül végeztük el. Harmincöt szemet vizsgáltunk a kontroll- és a femtoszekundum lézeres capsulotomia csoportban is. Luminoldependens kemilumineszcens módszer segítségével vizsgáltuk a csarnokvíz szabadgyök-fogó kapacitását, mint a szabadgyök-termelődés indikátorát. Az emittált fotonok mennyiségét relatív fényegység százalékban fejeztük ki. Eredmények: A relatív fényegység százalék alacsonyabb volt a kontrollcsoportban (medián 1%, interkvartilis tartomány 0,4–3%), mint a femtoszekundum lézeres capsulotomia csoportban (medián 4,4%, interkvartilis tartomány 1,5–21%) (p = 0,01). Következtetések: A femtoszekundum lézeres capsulotomia gyengíti a csarnokvíz antioxidáns védelmét, amely a femtoszekundum lézeres capsulotomia során felszabaduló szabad gyökök hatására utal. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1880–1883.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: József Gábor Joó, Artúr Beke, Zsanett Szigeti, Ákos Csaba, Gábor Mezei, Ernő Tóth-Pál, Zoltán Papp, and Csaba Papp

A foetopathologiai vizsgálat nagy jelentőségű, hiszen egy következő terhesség vállalásának szempontjait szem előtt tartva – egyebek mellett – az előforduló rendellenesség ismétlődésének esélyeit hivatott megítélni. Célkitűzés: Vizsgálataink céljául a praenatalis ultrahang-diagnosztika hatékonyságának, illetve a terhességmegszakítást követő foetopathologiai vizsgálat eredményének megítélését, elemzését tűztük ki a jelentősebb craniospinalis malformatiók tekintetében. Módszer: Vizsgálataink során az 1995. január 1. és 2006. december 31. között a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján craniospinalis malformatio miatt megszakított 339 terhesség adatait dolgoztuk fel. Eredmények: A vizsgált esetekben az anyai életkor medián értéke 15 és 47 éves szélső értékek között 27 ± 5,8 év volt. 83 esetben (24,5%) terhelő szülészeti-nőgyógyászati vagy genetikai előzmény fordult elő. A vizsgált 339 esetből 231-ben (68,1%) az ultrahangvizsgálattal nyert és a foetopathologiai vizsgálattal igazolt diagnózisok teljesen megegyeztek, 82 esetben (24,2%) részleges egyezés mellett a boncolás további kórismék felállítására adott módot, míg 26 esetben (7,7%) a praenatalis ultrahangvizsgálat, illetve a foetopathologiai vizsgálat eltérő eredményeket igazolt. Ez utóbbi 26 eset felében (13 eset) a vetélésindukció javallatát ultrahangvizsgálattal igazolt hydrocephalus képezte, melyet a boncolás nem erősített meg, illetőleg egyéb craniospinalis rendellenesség(ek) fennállását igazolta. Következtetések: Mivel a hydrocephalus kórismézése esetenként – tekintettel a sokszínű kóreredetre – a többi craniospinalis rendellenességhez képest későbbi gesztációs korban lehetséges csak, kijelenthető, hogy – mérlegelve a foetopathologiai vizsgálatok tükrében igazolódott diagnosztikai hatékonyságot – a hydrocephalus praenatalis ultrahang-diagnosztikáját a többi craniospinalis rendellenességtől külön, azokétól eltérő időbeli és ultrahang-metodikai elvek alapján célszerű értelmezni.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Orsolya Balogh, Hedvig Fébel, Gyula Huszenicza, Margit Kulcsár, Zsolt Abonyi-Tóth, Tamás Endrődi, and György Gábor

The aim of this study was to identify relationships among seasonal differences of fertility, metabolic parameters and appearance of irregular luteal forms in high-yielding dairy cows. Holstein-Friesian cows were put on the Provsynch regimen in winter (n = 10) and in summer (n = 10). Blood sampling (starting 35 days post partum) and rectal ultrasound examinations (starting post insemination) were carried out once a week in each examination period. Metabolic [plasma nonesterified fatty acid (NEFA) and beta-hydroxybutyrate (BHB) levels, ferric reducing ability of plasma (FRAP) and serum beta-carotene] and endocrine parameters [plasma thyroxine (T4), triiodothyronine (T3), insulin-like growth factor (IGF-I) and insulin levels] were measured. In summer, two cows were excluded from the study because of metritis and none of the remaining animals became pregnant, but 6 of the 8 cows had irregular luteal forms (ILF) on their ovaries. In winter, one cow was excluded because of metritis and 6 of the 9 cows became pregnant, while 2 of the 3 open cows had irregular luteal forms. In summer the mean plasma NEFA and BHB concentrations were significantly higher, while serum carotene and plasma IGF-I concentrations were significantly lower than in winter. The high plasma NEFA concentration found in summer seemed to be in association with the lower body condition score (BCS) caused by depressed appetite. In conclusion, statistical analysis supports the hypothesis that increased plasma NEFA and BHB and decreased plasma IGF-I concentrations may result in reduced fertility in summer. These changes may be associated with the more frequent appearance of ILFs and probably have a negative effect on ovarian function and/or oocyte quality.

Restricted access

In the first part of this methodological study eleven metacarpi of 9 skeletally normal horses were examined from 4 directions by dual energy x-ray absorptiometry (DXA). The differences between the dorsopalmar-palmarodorsal and lateromedial-mediolateral (opposite sites) bone mineral density (BMD) values were found to be nonsignificant. In the second part of the study the precision of the Norland XR-26 densitometer was tested by measuring 34 metacarpal bones and 34 proximal phalanges, each of them three times, from a single direction. The difference between the individual measurements of the first phalanges and of the metacarpal bones originating from the right or the left side of the same horse were not significant, nor did the age or breed have a significant effect on BMD or bone mineral content (BMC). However, both BMD and BMC are greater in the metacarpal bones than in the proximal phalanges and are higher in geldings than in mares or to stallions, while the BMD or BMC values of mares and stallions did not differ from each other significantly. These data point to the necessity of further BMD studies in a higher number of patients.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Orsolya Balogh, Ernő Túry, Zsolt Abonyi-Tóth, John Kastelic, and György Gábor

The primary objective of this study was to use macroscopic and histological features of corpora lutea with a cavity and anovulatory cystic ovarian structures, present in 90 pairs of abattoir-derived dairy cow ovaries, as the basis to clarify the nomenclature of ovarian structures. Excluding morphologically normal ovarian fol-licles (antrum < 2 cm, wall < 1 mm), there were 27 fluid-filled ovarian structures. Ovulatory structures > 16 mm in diameter were designated as Group A (cavity ≤ 10 mm and wall > 10 mm) or Group B (cavity > 10 mm and wall < 10 mm). The volume of luteal tissue was less (P < 0.05) in Group B than in Group A, whereas that of a solid corpus luteum (CL) was intermediate (least square means ± SEM: 72 ± 1.92, 11.22 ± 1.57 and 5.84 ± 1.92 cm3, respectively). There was a greater proportion (P < 0.05) of small luteal cells in Group B compared to a solid CL, whereas Group A was intermediate (58.6 ± 5.3, 37.4 ± 5.3 and 44.0 ± 4.4%, respectively). Connective tissue was thicker (P < 0.05) in Group B than in Group A (295.4 ± 46.9 vs. 153.9 ± 38.2 μm). Based on the above-mentioned characteristics and differences, Groups A and B were designated as a CL with a cavity and a cystic CL, respectively. Furthermore, there were three groups of anovulatory ovarian structures. Structures in Group C were termed persistent/anovulatory follicles (overall diameter and wall thickness ≤ 20 and 1–3 mm, respectively). Finally, Groups D and E were designated as a follicle-fibrous cyst and a follicle-luteinised cyst (based on histological structure) for anovulatory structures with an overall diameter and wall thickness of ≥ 20 and ≤ 3 mm, and ≥ 20 and ≥ 3 mm, respectively.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Károly Gábor Szabó, Zsolt Szentkereszty, László András Tóth, László Damjanovich, and Péter Sápy

Absztrakt

Esetismertetés: A vesetumorok áttétet általában a májba és a tüdőbe adnak. Más hasüregi szervben (duodenum, másik oldali vese, mellékvese, colon-transversum) való előfordulásuk ritka, a pancreasba történő áttétképződés irodalmi ritkaságnak számít. A szerzők sikeresen operált 82 éves férfi beteg esetét ismertetik, akinek világos sejtes vesetumor pancreas-metastasisát távolították el. A beteg anamnaesisében 8 évvel korábban bal oldali vesetumor miatt nephrectomia szerepel. Magas subileusra utaló tünetek miatt kezelt és kivizsgált betegnél a hasi CT-vizsgálat a pancreasfarok területén térfoglalást igazolt. Az elváltozást splenectomiával kiegészített distalis pancreasresectióval távolították el. A szövettani vizsgálat a világos sejtes vesetumor metastasisát igazolta. Megbeszélés: A pancreas szekunder daganata ritka. Bár a vesetumorok túlnyomórészt máj- és tüdőáttétet képeznek, a világos sejtes vesetumor a pancreasba is adhat áttétet, ezért a hasnyálmirigyben megjelenő térfoglalás esetén gondolni kell az áttétképződésre.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Csaba Dzsinich, Gyula Tóth, Gabriella Nyiri, Gábor Vallus, Péter Berek, and László Barta

A nutcracker- (diótörő-) syndroma a bal vena renalisnak az a. mesenterica superior hegyesszögű leágazása és az aorta közötti kompressziója miatt alakul ki. A változatos klinikai kép a tünetmentes morfológiai melléklelettől, proteinuriával kísért enyhe hypertoniától a jelentős vénás collateralis képződéssel járó, masszív unilateralis haematuriáig terjedhet. A betegség felismerésében a képalkotó diagnosztika valamennyi módszere alkalmazható. A kezelés szerteágazó változatai közül a vénás transzpozíció, az áthidalás, a collateralisok kiirtása, stent behelyezése, a vese autotranszplantációja, az a. mesenterica transzpozíciója, sőt nephrectomia is alkalmazásra került. Esetünkben egy 21 éves hypertoniás férfi proteinuriával járó nutcracker-syndromáját az a. mesenterica superior transzpozíciójával oldottuk meg sikeresen.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Sahin-Tóth, Gyula Farkas, Tamás Takács, László Leindler, and György Lázár

Absztrakt

A szerzők konzervatív módon sikeresen kezelt esetük kapcsán a pancreatopleuralis fistula (PPF) terápiás stratégiájának lehetőségeit foglalják össze. A PPF ritka szövődménye a krónikus pancreatitisnek. Többnyire alkoholos etiológiára visszavezethető, relapsusban levő pancreatitis talaján jön létre, és dominálóan dyspnoés tüneteket produkál. Diagnózishoz fizikális vizsgálat mellett a mellkasi folyadék laboratóriumi vizsgálatával, illetve képalkotó eljárások segítségével juthatunk. Az ERCP a legfontosabb lépés a PPF diagnózisának felállításában. Gyógyítása során a somatostatin analóg gyógyszeres, az endoscopos kezelés során végzett EST, illetve a ductus Wirsungianus stentelése és a folyamatos enteralis (jejunalis) táplálás együttes hatása vezethet eredményre. E komplex terápia melletti sikertelenség esetén a PPF műtéti megoldása javasolt.

Restricted access

Stachys palustris L. (Lamiaceae) contains the iridoids harpagide and acetylharpagide. The presence of other components, for example aucubin, can be revealed by TLC and RP HPLC. A readily applicable simple TLC-densitometric method for analysis of aqueous extracts of the plants has been established for comparative studies of aucubin-like iridoids in Stachys palustris .

Restricted access