Search Results

You are looking at 31 - 40 of 288 items for

  • Author or Editor: László Péter x
  • All content x
Clear All Modify Search
Magyar Sebészet
Authors: Péter Lukovich, András Papp, László Nehéz, Katalin Nagy, and Péter Kupcsulik

Absztrakt

Bevezetés: A minimálisan invazív nyelőcső-exstirpatio a nyelőcsőtumorok sebészetében napjainkban már a hagyományos műtéti technika alternatívája. Beteg és módszer: A szerzők egy 51 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinek bizonytalan hasi panaszok miatt végzett endoscopia során derült fény a fogsortól 32 cm magasságban elhelyezkedő, kb. 2 cm-es nyelőcsődaganatára. EUS- és CT-vizsgálat történt, mely szerint a tumor a submucosát elérte, regionális nyirokcsomó-metastasis nem volt kimutatható. A tumor intraluminalis endoscopos eltávolítása nem jött szóba, ezért laparoscopos transhiatalis nyelőcső-exstirpatio történt. A nyelőcső pótlása az intracorporalisan csövesített gyomorral a hátsó mediastinumban történt. Eredmény: A posztoperatív szakban a gyomor középső harmadában ventriculopleuralis fistula alakult ki, mely konzervatív kezelés mellett (mellkasi drainage, Salem-szonda) gyógyult. Az egyik trokár helyén készült tápláló jejunostoma mellett kialakult phlegmone miatt feltárás, majd perzisztáló vékonybélnedvcsorgás miatt a jejunostoma helyének suturája történt. 3 hónappal a műtét után végzett kontrollvizsgálat során a beteg panaszmentes volt, és hízott 2 kg-ot. Következtetés: A laparoscopos transhiatalis nyelőcső-exstirpatio rendelkezik a minimálisan invazív módszer minden előnyével, ugyanakkor – a kifejezetten jó látási viszonyok következtében – a hagyományos transhiatalis műtétnél radikálisabb műtét végezhető ilyen módon. A szerzők az esetismertetés kapcsán egyéb minimálisan invazív módszerekről s ezekkel kapcsolatban a nyirokcsomó-dissectio, a pylorusplasztika és nyelőcsőpótlás kérdésköréről is beszámolnak.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az epehólyag-kövesség előfordulási gyakorisága az életkorral nő, azonban a 80 év feletti betegek műtétjeinek kimeneteléről alig vannak adatok. A társadalom elöregedésével a kérdés egyre időszerűbb. Célkitűzés: A 80 évesnél idősebb betegeknél végzett akut és elektív cholecystectomiák elemzése. Módszer: A szerzők az elmúlt hat évben a 80 évesnél idősebb, cholelithiasis miatt operált betegeknél a műtét típusát, a konverzió arányát, a szövődmények gyakoriságát, a posztoperatív mortalitást, az intenzív osztályos és kórházi ápolási napok számát vizsgálták retrospektíven. Eredmények: A vizsgált időszakban a 69 elektív, 51 akut műtétet végeztek, utóbbiak 9,8%-ánál pancreatitist, 14%-ánál májtályogot, 27%-ánál choledocholithiasist találtak. Az elektív csoport 84%-ánál, míg az akut csoport 17,7%-ánál sikerült az epehólyag laparoszkópos eltávolítása. Az intenzív osztályos 9,1 vs. 1 nap, a teljes kórházi ápolás 12 vs. 3,6 nap volt az akut, illetve tervezett műtétnél. A sürgősséggel operált betegeknél a mortalitás 20% és a reoperáció 16% volt, elektív betegeknél egyik sem fordult elő. Következtetések: A laparoszkópos cholecystectomia idős betegek tervezett műtéteinél kiváló eredménnyel alkalmazható, ezért cholelithiasis esetén 80 év feletti betegeknél is törekedni kell az elektív műtétre. Orv. Hetil., 2016, 157(5), 185–190.

Open access
Scientia et Securitas
Authors: László Vidács, Márk Jelasity, László Tóth, Péter Hegedűs, and Rudolf Ferenc

Összefoglalás. A mély mesterséges neuronhálók elterjedése az ipari alkalmazásokban évekkel azok megbízhatóságával, értelmezhetőségével, és biztonságával kapcsolatos szakterületek fejlődését megelőzően történt. Az egyik, gyakorlatban is jelentős területen, a képfelismerésben például a megvalósult megoldások szinte már emberi teljesítményre képesek, de ezzel együtt célzott zajjal ezek a rendszerek félrevezethetők, megzavarhatók. Jelen kéziratban ismertetünk néhány tipikus biztonsági problémát, valamint rámutatunk arra, hogy a hagyományos szoftverfejlesztés területén alkalmazott minőségbiztosítási módszerekkel rokon megoldásokra szükség van az MI-re épülő rendszerek fejlesztésében, akár a mesterséges neuronhálók biztonságát, akár az MI rendszerek hagyományos komponenseinek fejlesztését tartjuk szem előtt.

Summary. Research on the trustworthiness, interpretability and security of deep neural networks lags behind the widespread application of the technology in industrial applications. For example, in image recognition, modern solutions are capable of nearly human performance. However, with targeted adversarial noise, these systems can be arbitrarily manipulated. Here, we discuss some of the security problems and point out that quality assurance methods used in traditional software development should also be adapted when developing AI-based systems, whether in the security of artificial neural networks or traditional components of AI systems. One of the main concerns about neural networks today that – to the best of our knowledge – affects all deep neural networks is the existence of adversarial examples. These examples are relatively easy to find and according to a recent experiment, a well-chosen input can attack more networks at the same time. In this paper we also present a wider perspective of security of neural architectures borrowed from the traditional software engineering discipline. While in traditional development several methods are widely applied for software testing and fault localization, there is a lack of similar well-established methods in the neural network context. In case of deep neural networks, systematic testing tools and methods are in the early stage, and a methodology to test and verify the proper behavior of the neural networks is highly desirable. Robustness testing of machine learning algorithms is a further issue. This requires the generation of large random input data using fuzz testing methods. The adaptation of automatic fault localization techniques has already started by defining notions like code coverage to neural networks. Lastly, we argue that the effective development of high quality AI-based systems need well suited frameworks that can facilitate the daily work of scientists and software developers – like the Deep-Water framework, presented in the closing part of the paper.

Open access

Országos léptékű, térképi alapú információk felhasználásával ökotípusos földhasználatilehatárolásra alkalmazható módszertanfejlesztés történt az Országos Területrendezési Terv számára. A részletesebb szintű rendezési tervek kidolgozásához egyrészt az országossal konzisztensmódszertan alkalmazására, másrészt adekváttérbeli felbontású adatokra van szükség. Munkánkban Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálatának megyei szinten történő talajtani adatigényének kielégítésére vállalkoztunk. A térbeli felbontás megkívánta részletességű térbeli talajtani információkat a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer szolgáltatta. Az országos szinten elvégzett vizsgálatok fonalát követve, elvégeztük Pest megye talajainak (i) agrár-alkalmassági elemzését, (ii) az erdészeti alkalmasságra vonatkozó résztényezők interpretációját, illetve (iii) a talaj környezeti érzékenységének országos szinten alkalmazott értelmezésének kibővítésével a fizikai és a kémiai degradáció szempontjából érzékeny, sérülékeny területek lehatárolását.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Csaba Gyuricza, Apolka Ujj, Péter Mikó, László Nagy, and László Fenyvesi
Restricted access

Absztrakt

Magyarországon hosszas előkészítés után, 1993-ban vezették be az egészségügy finanszírozásának új rendszerét, amelynek egyik központi eleme a Homogén Betegségcsoportok elvén nyugvó módszer volt az aktív fekvőbeteg-ellátás tekintetében. A módszer egy átfogó rendszermodellbe illeszkedett, amelyet a Gyógyinfok szakemberei dolgoztak ki és publikáltak a rendszerváltás környékén. A végül bevezetett rendszer sokban tükrözte ezt az elméleti modellt, mai változata ugyanakkor több jelentős ponton is eltér attól. A cikk célja ezen eltérési pontok azonosítása. Orv. Hetil., 2015, 156(29), 1155–1164.

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Péter Halmai, László Csaba, and András Simonovits
Restricted access

The objective of the work reported is the development of red-edge methodology in order to characterize agricultural vegetation types and the determination of relationships between different vegetation (high biomass, low biomass) and thermal images. Therefore, the aim was to calculate red-edge position (REP) values and compare them to traditional vegetation indices (NDVI) and thermal images. Images were taken by a DAIS 7915 airborne imaging spectrometer that was equipped with an additional thermal imaging system. An exponential relationship was found between the on-curve-evaluation based (REP) and the broad band vegetation indices (NDVI). A linear relationship was determined between surface temperature differences ( ΔT s ) of the vegetation and NDVI values. A logarithmic relationship was found between surface temperature differences ( ΔT s ) of the vegetation of the canopy and red-edge position (REP). NDVI and REP are suitable vegetation indices when there are several bands available in the spectral range of 600-800 nm. REP was found to be a suitable method for analyzing and characterizing vegetated surfaces.

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Péter Halmai, László Csaba, and Tamás Földi

Tangermann, S. and Banse, M. (eds): Central and Eastern European Agriculture in an Expanding European Union, New York: CAB International, Wellingford, 2000, 210 pp.; Leipold, H. and Pies, I. (eds): Ordnungstheorie und Ordnungspolitik (Konzeptionen und Entwicklungsperspektiven) Stuttgart: Lucius & Lucius, 2000, 456 pp.; At age 81 passed away György Hajdu translator and copy editor of this journal from the very beginning until the early nineties.;

Restricted access

Bevezetés: A szerzők 25 év tapasztalatait közreadó közleménye óta nem jelent meg tanulmány a malignus hematológiai betegségek hazai incidenciájáról. Célkitűzés: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszter 1983 és 2012 közötti adatainak elemzésével e betegség incidenciájának tanulmányozását tűzték ki célul. Módszer: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben az elmúlt 30 év alatt 3964 újonnan felismert, malignus hematológiai megbetegedésben szenvedő felnőtt beteg adatait rögzítették. Myelodysplasiás szindrómás és monoklonális gammopathiás betegek a regisztráltak között nem szerepeltek. Eredmények: A megbetegedések évenkénti száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, miként világszerte, emelkedő tendenciát mutatott. A növekedést elsősorban a nem-Hodgkin-lymphoma, a krónikus lymphoid leukaemia és az essentialis thrombocythaemia első években tapasztaltnál jóval gyakoribb megjelenése magyarázta. Következtetések: A szerzők megfigyelései összhangban vannak a nemzetközi felmérések eredményeivel. Az egyes hematológiai entitások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei incidenciája lényegében egyezik a nyugat-európai és az észak-amerikai adatokkal. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1858–1864.

Restricted access