Search Results

You are looking at 41 - 50 of 288 items for

  • Author or Editor: László Péter x
  • All content x
Clear All Modify Search

Bevezetés: Az ST-elevációval járó myocardialis infarctus klinikai adataira és prognózisára vonatkozóan kevés irodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A Magyarországi Infarctus Regiszter anyagában szereplő, ST-elevációval járó myocardialis infarctus miatt kezelt férfiak és nők klinikai adatainak és kórházi prognózisának összehasonlítása. Módszer: A szerzők elemzik a 2010. január 1. és 2011. december 31. között a Magyarországi Infarctus Regiszter adatbázisában szereplő 4981 (3038 férfi) beteg adatait. Eredmények: A nők szignifikánsan idősebbek voltak, mint a férfiak (67,7±15,5 vs. 60,5±12,5 év, p<0,001). A társbetegségek közül a hypertonia, a diabetes és az agyi történés előfordulása nőkben, a dohányzás és a megelőző infarktus férfiakban volt szignifikánsan gyakoribb. A katéteres érmegnyitásra férfiaknál hamarabb és nagyobb arányban került sor (82,4% vs. 75,3%, p<0,001). A kórházi halálozás nők esetén magasabb volt (7,5% vs. 4,4%, p<0,001). Következtetések: Az ST-elevációval járó myocarcialis infarctus miatt kezelt nőbetegek kórházi prognózisa rosszabb, mint a férfiaké. Az időben elvégzett revascularisatio arányának növelése a nők prognózisának javulását eredményezheti. Orv. Hetil., 2012, 153, 1465–1468.

Restricted access

A Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC) klinikai megjelenése igen változatos lehet a betegség megjelenésekor és a betegség lefolyása során. A legtöbb Crohn-betegnél a betegség lefolyása során különböző szövődmények jelennek meg, szűkület alakulhat ki, illetve perforáció jelentkezhet. A szövődmények miatt a betegek egy része végül sebészi kezelésre szorul. Az utóbbi években éppen ezért a kutatások egyik középpontjába került a betegség progresszióját előrejelző faktorok vizsgálata. Mivel a potenciálisan súlyos lefolyású betegekben a korai immunmodulátor és/vagy biológiai kezelés indokolt, fontos a prediktív faktorok ismerete és minél korábbi meghatározása. Ebben az összefoglaló közleményben a szerzők az irodalomban elérhető azon klinikai, endoszkópiás, laboratóriumi és genetikai faktorokra vonatkozó adatokat szeretnék áttekinteni, amelyek segítséget nyújthatnak a mindennapi gyakorlatban a klinikusok számára a megfelelő kezelési stratégia kiválasztásához.

Open access
Restricted access

Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata

V. A talajtulajdonságok és a foszfortrágyák  hatása a tavaszi árpa (Hordeum vulgare) Cd-, Cr-, Co-, Ni-, Sr-, Mn-, Al- és Mo-koncentrációjára tenyészedény-kísérletben

Agrokémia és Talajtan
Authors: Erzsébet Osztoics, Péter Csathó, and László Radimszky

The effect of increasing rates of superphosphate manufactured from Kola apatite, marketed in Hungary in the early 90s, and basic rock phosphate from Algeria on the Cd, Cr, Sr, Mn, Ni, Al, Co and Mo concentrations in the grain and by-products of spring barley was investigated in a pot experiment involving three acidic soils from Hungary and one each from Slovakia, Romania and Algeria. The rock phosphate used in the pot experiment contained three times as much Cd and twice as much Cr as is currently permitted in Hungary. Nevertheless, neither of these elements could be detected in the grain yield of barley. The chromium content in the by-products was also below the detection limit in all the treatments on less acidic soils. Even on extremely acidic soils there was only a detectable concentration of chromium in treatments where the development of spring barley was severely retarded. Cadmium, however, was detectable in the by-products on all the soils, in a concentration that depended primarily on the properties of the initial soils and the rock phosphate rates applied. Cobalt could not be detected in the grain yield on any of the soils, and nickel only on extremely acidic brown forest soil with alternating thin layers of clay in treatments where the underdeveloped plants produced a very low grain yield. In the by-products nickel, like chromium, was only present in detectable quantities in the underdeveloped plants growing on extremely acidic soils. On the latter soils cobalt was detected in the by-products in all the treatments, but in healthy plants its concentration was an order of magnitude lower than in retarded plants. Molybdenum was only detected in the grain yield of spring barley on weakly acidic soils, but was present in the by-products on all soils in treatments where healthy plants of spring barley developed. Manganese, aluminium and strontium were found in detectable quantities in plants in all the treatments on all the soils. On the majority of soils the concentration in the by-products was an order of magnitude higher than in the grain. Naturally the plant concentrations of the various elements were influenced by the quantities introduced into the soil with the P fertilizer (Sr, Cd) and by the extent to which the pH changed as the result of the P fertilizer (Cr, Co, Ni, Mo, Cd, Mn and Al). The Ni, Co, Cr, Al and Mn concentrations of the retarded plants growing on extremely acidic soils was several times higher than that of healthy plants (Treatments 9-12). On such soils the rates of basic rock phosphate applied in these treatments served not only as P fertilizer but also as liming agents, exerting a favourable effect by reducing the acidity of the soil and thus the availability of the potentially toxic elements. In agreement with observations found in the literature, the results of the pot experiment on spring barley indicated that heavy metals and potentially toxic elements were accumulated in the vegetative organs of barley, rather than in the grain yield. On soils where the lower pH caused by P treatment increased the availability of potentially toxic elements, plant concentrations were higher, emergence was poor, the plants were retarded and no grain yield was produced. These results provide an indication of the processes to be expected when soils become more acidic.

Restricted access

Három magyar, egy szlovákiai, egy romániai és egy algériai savanyú talajon vizsgáltuk az 1990-es évek elején hazánkban forgalomban lévo, Kola-apatitból készült szuperfoszfát és az Algériából származó bázikus nyersfoszfát hatását a talajok könnyen oldható (AAAc-EDTA-oldható) Mn-, Ni-, Al-, Co- és Mo- tartalmára, valamint ezen elemek növényi felvételére tenyészedény-kísérletben vörös here jelzonövénnyel. A vörös herét öt alkalommal vágtuk, analízisük vágásonként történt. A talajok többségénél a talajtulajdonságok, a P-forma és P-adag hatása az egyes vágásokban hasonló tendenciájú volt egy-egy elem esetén, ezért eredményeinket a vörös here 1. vágásának adatai alapján mutattuk be. A vizsgált elemek növényi felvételében viszont eltéro szerepet játszott a kiindulási talaj tulajdonsága (pH, fizikai féleség, károselem-koncentráció), a P-trágya formája, a P-adag nagysága és a vágások száma. A vörös here elemfelvételét a fentieken túl magának az elemnek a sajátságai is befolyásolták, így például valószínu, hogy a vörös here Mn-felvételére a kísérlet reduktív körülményei is hatással voltak. A vizsgált elemek növényi felvétele általában a talaj pH-jával negatív korrelációt mutatott, kivéve a molibdént. Ezt az összefüggést azonban a nikkel és molibdén esetében a szuperfoszfát magas vízoldható P-tartalma módosította. A növények Mn- és Ni-koncentrációja a gyengén és a közepesen savanyú talajokon sokkal alacsonyabb volt, mint az erosen savanyú talajokon. A P-formának és -adagnak nem volt hatása a felvételre. (A gyengén savanyú, kis pufferkapacitású, alacsony szervesanyag-tartalmú algériai talaj kivételével, ahol az extrém adagú nyersfoszfátkezelésekben a növények Ni-tartalma már növekvo tendenciát mutatott.)  Az 1. vágás növényeiben a kobalt a gyengén és közepesen savanyú talajokon nem volt kimutatható mennyiségben. Az erosen savanyú talajokon viszont a növények magasabb Mn- (758-1472 mg×kg-1), Ni- (2-11 mg×kg-1) és Co- (0,4-7 mg×kg-1) tartalmát lényegesen befolyásolta a P-trágyázás formája és mértéke. Az erosen savanyú szlovákiai talajon a kobalt a nyersfoszfátkezelésekben a kimutathatósági határ alá csökkent. A nagyobb adagoknál a nikkel is csökkeno tendenciát mutatott ezen a talajon. Az alumínium növényi felvételét is alapvetoen a kiindulási talajok tulajdonságai határozták meg, de a talajok savanyúsága nem játszott olyan domináns szerepet, mint az elozo elemeknél. A nyersfoszfát a növények Al-koncent-rációját csak az erosen savanyú szlovákiai podzol talajon és az alacsony puffer-kapacítású algériai homoktalajon befolyásolta: az elsot csökkentette, utóbbit pedig növelte.  A szélsoségesen savanyú talajokon nott növényekben igen nagy volt a Mn- és Al-tartalom is. A vörös here Mo-tartalmát az egyes vágásokban alapvetoen a kiindulási talajtulajdonságok határozták meg, de egyes talajokon minden vágásban kimutatható volt a nyersfoszfátkezelések hatására kialakult magasabb talaj-pH-nak, valamint a legnagyobb adagú szuperfoszfát-kezelés hatására a talajok nagyobb könnyen oldható P-tartalmának a kedvezo hatása a növények Mo-felvételére. A Mo-felvételen a P forma hatása az extrémen savanyú romániai, az erosen savanyú szlovákiai és a gyengén savanyú kompolti talajon volt megfigyelheto.  A talaj tulajdonságaitól függetlenül a legutolsó vágás növényeiben, ahol a növények már szélsoséges feltételek mellett nottek, (10 °C alatti átlaghomérséklet, kevés fény), az Al-koncentráció nott. Ez a növekedés (stressz-érzékeny-ség) nagyobb volt az erosen, extrémen savanyú talajokon és az algériai homoktalajon. Ezeken a talajokon a vörös here 5. vágásában az alumíniumon kívül még a kobalt koncentrációja is megnott.

Restricted access

The attempts to construct a counterexample to the Strong Perfect Graph Conjecture yielded the notion of partitionable graphs as minimal imperfect graphs; then near-factorizations of finite groups gained some interest since from any near-factorization some partitionable graphs can be constructed in a natural way. Recently, the proof of SPGC was declared by Chudnovsky, Robertson, Seymour and Thomas [3], but near-factorizations remain interesting on their own rights as (i) rare objects being “close” to factorizations of groups; and (ii) they yield graphs with surprising properties.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben 36 év alatt (1983. január 1. és 2018. december 31. között) 5159 újonnan felismert, malignus hematológiai betegségben szenvedő, megyéjükben élő felnőtt beteg adatait rögzítették. Célkitűzés: Az egyes hematológiai malignitások megyei incidenciájának, az incidencia évek során tapasztalt változásának, valamint hematológiai malignitások társulásának és családon belüli előfordulásának az ismertetése. Módszer: A regiszter adatainak áttekintése, részletes, statisztikai számításokkal is alátámasztott elemzése. Eredmények: Megyéjükben a Hodgkin-kór és a non-Hodgkin-lymphoma incidenciája (1,49, illetve 7,12/100 000 lakos/év) kissé elmarad a közölt értékektől, essentialis thrombocythaemia esetében (1,96) meghaladja azt. A többi hematológiai malignitásé megegyezik az irodalmi adatokkal. Az incidencia idők során tapasztalható változása valamennyi entitás esetében egyezik az irodalomból ismert tendenciával. Malignus hematológiai kórképek társulását 35 beteg esetében, familiáris előfordulását 88 családban tapasztalták. Következtetés: A Hodgkin-kór, a non-Hodgkin-lymphoma és az essentialis thrombocythaemia kivételével az egyes hematológiai malignitások megyei incidenciája egyezik az irodalmi adatokkal, az incidencia idők során tapasztalt változása valamennyi entitás esetében megfelel azoknak. Malignus hematológiai kórképek ilyen nagy számú társulását elemző hazai közlemény nem ismeretes. Az oldalági leszármazottakban, valamint a testvérekben előforduló betegségtársulásokban kimutatott antepozíció nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számít. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1400–1413.

Open access

Összefoglalás

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28–36. éveiben (a 28. évben, pillangósvirágú gyepalkotók nélkül 8 fűfajból álló magkeverékkel telepített gyep 1–9. évei alatt, 2001–2009 között) vizsgáltuk az eltérő N, P, K ellátottsági szintek és kombinációk hatását a réti csenkesz vezérnövényű, nyolckomponensű pillangós nélküli gyep botanikai összetételére. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott. Talajvizsgálatok szerint a termőhely N és K elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést×2 ismétlést=128 parcellát foglal magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a kísérleti terület aszályérzékeny. Főbb eredményeink: A zöld pántlikafű már ki sem kelt, az 1. évben sem tudott elszaporodni. A 3. évben a réti komócsin, 5. évben az angol perje, 6. évben a réti csenkesz és a vörös csenkesz pusztult ki. A csomós ebír borítása az 1. évben becsült 6%-ról a 6. évre 15%-ra emelkedett, majd a 9. évre 3%-ra süllyedt. Előretört az évek során a nádképű csenkesz (26–32%), a taréjos búzafű (14%) és a betelepült magyar rozsnok (14%). A gyomok borítása a kezdeti 1–2%-ról 6–7%-ra nőtt a ritkuló, öregedő gyepben. Az összes növényborítottság az első években mért 96–99%-ról a 9. évben 64%-ra csökkent. A botanikai összetételt drasztikusan módosította az N×p ellátottság. A nádképű csenkesz pl. 2008-ban az N0P0 kontrollon 34%, N1P1 kezelésben 61%, míg az N3P3 kezelésben 6% borítást mutatott közepes trágyaigénnyel. Extrém NP-bőséget igényelt ezzel szemben a magyar rozsnok, melynek borítása az NP-kontrollon talált 8%-ról az N3P3 kezelésben 28%-ra nőtt. Hasonlóképpen a taréjos búzafű 0%-ban fordult elő az NP-hiányos, illetve 33%-ban az N3P3 kezelésben. Az összes növényborítás 2008-ban (fű+gyom fajok) az NP-kontroll talajon 48%-ot, az N1P1 kezelésben 92%-ot, az NP-túlsúlyos talajon 82%-ot tett ki. Az átlagos borítás 76%-nak adódott. 3. A kölcsönhatások évenként eltérhetnek, de irányuk egybecseng, hasonló. Így pl. 2009-ben az összes borítás az NP-kontroll talajon 63%, az N1P1 kezelésben 79%, míg az NP-túlsúlyos talajon 55% volt. Az átlagos borítottság 64%-nak adódott. A K-trágyázás érdemben nem befolyásolta a gyep botanikai összetételét (ahogyan a szénahozamokat sem) ezen a K-mal közepesen ellátott vályogtalajon.

Restricted access