Search Results

You are looking at 51 - 60 of 95 items for

  • Author or Editor: Gábor Tóth x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Bogner, Levente Tóth, Tamás Simor, József Gulyás, Gábor Lukács, Lajos Papp, and Imre Repa

Az MR-vizsgálatok elterjedésével és a pacemaker-technológia fejlődésével bizonyos pacemakerimplantált betegekben is lehetőség nyílik az MR-vizsgálat elvégzésére. A pacemakerbeteg MR-vizsgálatának hazai gyakorlata szegényes, ugyanakkor egyre több irodalmi hivatkozás található a vizsgálatok biztonságos elvégezhetőségére. Célunk volt in vitro kísérletek, vizsgálatok alapján kidolgozni a pacemakerbeteg biztonságos vizsgálatának feltételrendszerét, és bizonyítani a vizsgálat potenciális szövődményeit. Megvizsgáltuk a hazánkban gyakran alkalmazott pacemakertípusok működését és az MR-készülékkel való kölcsönhatását 0,35 és 1,5 T térerejű készülékekben. Az ICD-pacemaker in vitro kísérletek alapján a statikus és változó mágneses térrel is interakciót mutatott, ami a készülék működését jelentősen befolyásolja. Pacemakerfüggő betegeknél az MR-vizsgálatot továbbra is abszolút kontraindikációnak kell tekinteni, de nem pacemakerfüggő betegnél az MR-vizsgálat elvégezhető a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A beteg széles körű tájékoztatása után a pacemakert az MR-vizsgálat időtartamára át kell programozni, a vizsgálat befejezésével ellenőrizni és az eredeti programot visszaállítani.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Körner, Péter Tóth-Heyn, Antal Dezsőfi, Gábor Veres, László Madácsy, and András Arató

Ismert, hogy azok a betegek, akikben egy autoimmun betegség már kialakult, fokozottan veszélyeztetettek más autoimmun betegségek fellépésével szemben. Korábban a szerzők kimutatták, hogy 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben a coeliakia előfordulása gyakoribb, mint a háttérpopulációban. Az autoimmun pajzsmirigybetegség az 1-es típusú diabétesz leggyakoribb társbetegsége, amely általában az élet második évtizedében, az 1-es típusú diabétesz manifesztációját követően lép fel. Célkitűzés: Mindezek alapján a szerzők megvizsgálták a thyreoidea-autoimmunitás, illetve az autoimmun pajzsmirigybetegségek előfordulási gyakoriságát 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben. Választ kerestek arra a kérdésre is, hogy változik-e a thyreoidea-autoimmunitás prevalenciája azokban a gyermekekben, akik a diabétesz mellett coeliakiában is szenvednek. Módszerek: 268 1-es típusú diabéteszben, valamint 48 1-es típusú diabéteszben és coeliakában szenvedő betegben az autoimmun pajzsmirigybetegségek irányába szűrővizsgálatot végeztek a thyreoglobulin- és a peroxidáz-ellenes antitestek vizsgálatával. Pozitivitás esetén a betegséget a pajzsmirigyfunkció vizsgálatával, illetve ultrahang elvégzésével igazolták. Eredmények: Vizsgálataik szerint a pajzsmirigyellenes antitestek előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb volt azokban az 1-es típusú diabéteszes betegekben, akik egyidejűleg coeliakában is szenvedtek (1-es típusú diabétesz: 43 (16%), 1-es típusú diabétesz + coeliakia: 16 (33,3%, p < 0,01). A thyreoiditis talaján kialakult hypothyreosis is gyakrabban fordult elő azokban a diabéteszes betegekben, akik coeliakiásak voltak. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy a coeliakiában szenvedő 1-es típusú diabéteszes betegekben az autoimmun pajzsmirigybetegség fellépésének nagyobb valószínűsége miatt ennek a populációnak az autoimmun pajzsmirigybetegségek iránti rendszeres szűrése feltétlenül indokolt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Nagy, Mónika Csanád, Katalin Tóth, Szabolcs Máté, and József Gábor Joó

A prediktív onkogenetikai tanácsadás jelentős távlatokat nyithat a BRCA-mutáció kapcsán kialakuló emlő- és petefészekrák diagnosztikáját és kezelését illetően. A BRCA-mutáció-hordozó nők klinikai ellátásának protokollja sokkal inkább szakmai állásfoglalásokon, semmint randomizált klinikai vizsgálatokon alapul. A megelőzés, a korai diagnózis és a kezelés lehetőségeiről a pácienst minden esetben a legnagyobb részletességgel kell tájékoztatni; az onkogenetikai tanácsadáshoz kapcsolódóan a klinikai ellátás során multidiszciplináris szakembergárda (genetikus, onkológus, sebész, szülész-nőgyógyász) részvétele hangsúlyosan javasolt. A beteg döntéshozatalát a kapott információkon túl jelentősen befolyásolja a családban előfordult daganatos betegségekkel kapcsolatos saját élményanyag csakúgy, mint a személyes értékrend és a megfogalmazott életcélok. A BRCA-mutáció-hordozók célzott klinikogenetikai ellátásának vezérfonalát prospektív vizsgálatok eredményei nyújtják, s ez biztosítja igazából e komplex ellátási forma hatékonyságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 913–918.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Erika Hubina, Ágnes Tóth, Gábor László Kovács, Judit Dénes, László Kovács, and Miklós Góth

A humán növekedési hormon és a növekedésihormon-receptor szerkezetének részletes felderítése, valamint interakciójuk pontos megismerése lehetővé tette egy újabb hatásmechanizmusú fehérje, a növekedésihormonreceptor-antagonista, a pegvisomant kifejlesztését. Ezzel bővült az acromegalia kezelésére alkalmazható gyógyszercsoportok köre. Ennek jelentőségét az adja, hogy a betegség mortalitását tekintve bizonyított a növekedési hormon/inzulinszerű növekedési faktor-I tengely szigorúbb kontrolljának szükségessége, valamint hogy az eddig rendelkezésünkre álló terápiás lehetőségek (műtét, radioterápia, dopaminagonista, szomatosztatinanalóg) alkalmazása ellenére a betegek jelentős része nem megfelelően kontrollált. A pegvisomant 2004-ben került törzskönyvezésre. 2006-tól hazánkban is alkalmazzák olyan acromegaliás betegek kezelésére, akiknél a műtét és/vagy besugárzás nem volt kielégítő hatású, és akiknél a szomatosztatinanalógokkal való kezelés hatására nem normalizálódott az inzulinszerű növekedési faktor-I koncentrációja és a növekedésihormon-érték nem került a kívánt tartományba, vagy a kezelést nem tolerálták. A pegvisomant klinikai alkalmazása eredményes, jól tolerálható és biztonságos a nemzetközi adatbázis (Acrostudy) eredményei alapján. A kezelés eredményességének további növelése céljából számos nemzetközi vizsgálatot végeztek a szomatosztatinanalógok és a pegvisomant együttes adásával. A növekedési hormon/inzulinszerű növekedési faktor-I tengely egyéb hatásainak ismeretében a növekedésihormonreceptor-antagonistának további alkalmazási lehetőségei is a kutatás tárgyát képezik. Orv. Hetil., 2011, 152, 709–714.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Gábor Joó, Mónika Csanád, Katalin Tóth, Szabolcs Máté, and Zsolt Nagy

A familiáris halmozódást mutató emlőrákkal kapcsolatos genetikai tanácskérés a megfelelő centrumokban szerte Európában gyakran fordul elő. Az ismétlődési kockázat hatékony felmérése, becslése – különös tekintettel az egészségügy korlátozott anyagi forrásaira – mindenütt nagy kihívásnak számít. A közlemény irodalmi adatok alapján áttekinti és összefoglalja azokat az algoritmusokat, matematikai modelleket, amelyek a családi halmozódást mutató emlőrák kockázatkalkulációja kapcsán szóba jöhetnek; a Gail-modell, a Claus-modell, a BOADICEA-modell vizsgálatán túl elemzésre kerülnek azok a számítógépes szoftverrendszerek is (LINKAGE, MENDEL v3.3), amelyek az algoritmusok alkalmazását, informatikai interpretációját segítik. A módszerek közti összehasonlítás során azok előnyei és hátrányai egyaránt tárgyalásra kerülnek. A kockázatkalkuláció legmegbízhatóbb módjai az alapos családfaelemzésen túl alapvető információként veszik figyelembe a BRCA-mutációt hordozó állapotot mind a tanácskérő, mind családtagjai tekintetében. A BRCA-mutáció-analízis módszerei, csakúgy mint a mutációhordozó állapot előfordulásának sajátosságai, részletes áttekintésre kerülnek. Orv. Hetil., 2011, 152, 758–762.

Open access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Benedek Láng,, Ildikó Tamás,, Vilmos Voigt,, Judit Kis-Halas,, Tóth G. Péter,, and Gábor Vargyas
Restricted access

Background and aims

The goal of the present study was to create a short ProblematicSeries Watching Scale (PSWS).

Methods

On the basis of the six components model of Griffiths (), six items were identifiedcovering all components of problematic series watching. Confirmatoryfactor analyses were carried out on two independent samples (N1 = 366, N2 = 752).

Results

The PSWS has appropriate factor structure and reliability. Theamount of free time was not, but the series watching time was associatedwith PSWS scores. Women had higher scores than men.

Discussion

Before PSWS, no prior scale has been created to measure problematicseries watching. Further research is needed to properly assess itsvalidity and reliability; and for examining whether extensive serieswatching can lead to health-related and psychosocial problems.

Conclusions

In the increasingly digitalized world there are many motivationalforces which encourage people watching online series. In the lightof these changes, research on problematic series watching will beprogressively relevant.

Open access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Livia Vida, Gábor Ottóffy, Barnabás Rózsai, József Stankovics, Beáta Tóth, Zoltán Nyúl, and Béla Kajtár

Absztrakt:

Az X kromoszómához kötött limfoproliferatív betegség (XLP) ritka immundeficienciával járó szindróma, melyet az SH2D1A gén mutációja okoz. A betegséget az Epstein–Barr-vírusfertőzés aktiválja, melynek következtében súlyos immundiszfunkció alakul ki. A klinikai kép heterogén és a fatális kimenetel nem ritka. Az új, 2017-es s WHO klasszifikáció az XLP-t a limfoproliferációval társuló primer immundeficienciák között tárgyalja.

Az XLP általában fiatal férfiakat érintő betegség, mely elsősorban az Epstein–Barr-vírussal (EBV) való első találkozás következtében manifesztálódik. Az SH2D1A gén által kódolt SAP fehérje elkerülhetetlenül szükséges a megfelelően hatékony antivirális immunválasz, illetve a T-, B- és NK-sejtpopulációk közötti hatékony kommunikáció kialakulásához, ezért az XLP betegekben kontrollálatlan és progresszív immunrendszer túlaktiválás alakul ki, melyből hiányoznak a regulatorikus mechanizmusok, így aztán potenciálisan halálos kimenetel mellett számos egyéb komplikáció is felléphet, mint például a hemofagocitás limfohisztiocitózis, a limfómagenezis vagy a diszgammaglobulinémia.

Esetbemutatásunkban egy 17 éves fiatalember történetét prezentáljuk, aki súlyos és komplikált mononukleózissal került felvételre. Betegsége gyorsan progrediált, diffúz ARDS, hepatosplenomegalia, majd végül fatális, fulmináns májelégtelenség alakult ki, 1 nappal az SH2D1A génmutáció jelenlétének igazolása után elhunyt.

Az XLP diagnózisa és kezelése kihívást jelent mind a klinikusok, mind a patológus számára, mivel a betegség igen ritka, leggyakrabban negatív anamnézisű fiúgyerekekben és kamaszokban manifesztálódik. Esetbemutatásunk célja felhívni a figyelmet erre a potenciálisan fatális ritka betegségre.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Livia Vida, Orsolya Tóth, Árpád Szomor, Gábor Ottóffy, Erzsébet Sziládi, László Kereskai, and Béla Kajtár

Absztrakt:

Bevezetés: A primer csontlimfómák rendkívül ritka entitások, melyek patogenezisét illetően az alacsony esetszám miatt még mindig kevés információ áll rendelkezésünkre. A primer csontlimfóma lokalizált csontfájdalommal indul, B-tünetek nem jellemzőek, a képalkotó vizsgálat patológiás gócot, akár patológiás törést is mutathatnak. A betegség a csontokon kívül legfeljebb regionális nyirokcsomókat érinthet, de több csont is lehet érintett. Szövettanilag legtöbbször a diffúz nagy B-sejtes limfómára jellemző fenotípus látható, a femur a leggyakoribb lokalizáció. A tibia eredet fiatal betegekben különleges klinikopatológiai megjelenéssel társulhat; 40 év alatti betegek, akár kétoldali, proximális tibia lokalizációjú betegsége stádiumtól és fenotípustól függetlenül igen kedvező túlélést mutat.

Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt megvizsgálni a primer csontlimfóma fent említett manifesztációjának előfordulását, valamint klinikopatológiai jellemzőit.

Módszerek: A Pécsi Tudományegyetem Pathológiai Intézetének 2007–2017 közötti adatbázisában összegyűjtöttük a primer csontlimfómák klinikai, radiológiai, szövettani, illetve ahol elérhető volt, ott genetikai jellemzőit.

Eredmények: 9 primer csontlimfóma-diagnózis született a vizsgált időszakban. Egy korábban felismert beteg relapszusa zajlott, egy precursor B-sejtes limfoblasztos limfóma diagnózisa pedig kétoldali tibiaérintettség kapcsán került felismerésre. A fentiek közül négy, 40 év alatti beteg kapcsán figyeltünk meg tibiaérintettséget.

Következtetések: Az irodalomban csupán egy tanulmány vizsgálja részletesen a fiatal betegek primer tibialimfómájának klinikopatológiai vonatkozásait. Az esetek alapján körvonalazódik, hogy a betegek többsége férfi, jellemző a térdfájdalom, illetve a szklerotikus elváltozást mutató radiológiai lelet. A limfóma szövettani típusa sokféle lehet, azonban a kórlefolyás ettől függetlenül kifejezetten kedvezőnek bizonyul.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Gábor Orosz, Mária Benyó, Bernadett Berkes, Edina Nikoletti, Éva Gál, István Tóth-Király, and Beáta Bőthe

Background and aims

Tinder is a geo-located online dating application, which is present in almost 200 countries and has 10 million daily users. The aim of the present research was to investigate the motivational, personality, and basic psychological need-related background of problematic Tinder use.

Methods

After qualitative pretest and item construction, in Study 1 (N = 414), confirmatory factor analysis was conducted to corroborate the different motivational factors behind Tinder use. In Study 2 (N = 346), the associations between Big Five traits, Tinder motivations, and problematic Tinder use were examined with structural equation modeling (SEM). In Study 3 (N = 298), the potential role of general self-esteem, relatedness need satisfaction, and frustration in relation to Tinder-use motivations and problematic Tinder use was examined with SEM.

Results

In Study 1, a 16-item first-order factor structure was identified with four motivational factors, such as sex, love, self-esteem enhancement, and boredom. In Study 2, problematic Tinder use was mainly related to using Tinder for self-esteem enhancement. The Big Five personality factors were only weakly related to the four motivations and to problematic Tinder use. Counterintuitively, Study 3 showed that instead of global self-esteem, relatedness need frustration was the strongest predictor of self-esteem enhancement Tinder-use motivation which, in turn, was the strongest predictor of problematic Tinder use.

Discussion

Four motivational factors were identified as predictors of problematic use with need frustration being a relevant background variable instead of general personality traits.

Open access