Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Bernadett Kovács x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Virágh, Dóra Horváth, Zoltán Lőcsei, László Kovács, Rita Jáger, Bernadett Varga, Gábor Kovács L., and Erzsébet Salamonné Toldy

Bevezetés: Az utóbbi időben egyre több adat támasztja alá a megfelelő D-vitamin-bevitel egészségmegőrző jelentőségét. Cél: A vizsgálat célja a D-vitamin-ellátottság felmérése volt Vas megye véradói és idősebb önkéntesei körében. Módszer: A szerzők 178 felnőttben (68 férfi, 110 nő, utóbbiak közül 41 orális fogamzásgátlót szedett) meghatározták a szérum-25-hidroxi-D-vitamin-, intakt parathormon-, kalcium-, albumin- (Cobas, Modular, Roche) és alfa-2-globulin-koncentrációkat (Gelelfo, Interlab), az eredményeket a nemek és az életkor (43 évesnél fiatalabb és idősebb) szerint analizálták, figyelembe véve az antikoncipiens szedését is. Eredmények: D-vitamin-hiányt 9,6%-ban, -elégtelenséget 32,0%-ban, megfelelő ellátottságot 58,4%-ban találtak. Az idősebbek 63%-a, illetve a fiatalok 41,2%-a (p<0,01) bizonyult szuboptimális D-vitamin-ellátottságúnak. Orális fogamzásgátlót szedő nőkben a szérum-25-hidroxi-D-vitamin és alfa-2-globulin magasabb, a szérumkalcium- és -albuminszint szignifikánsan alacsonyabb volt a fogamzásgátlót nem szedőkhöz képest, míg az intakt parathormon szintekben nem volt szignifikáns különbség. Következtetések: A megfigyelt szuboptimális D-vitamin-ellátottság jelentős mértékű, bár ritkábban fordult elő az irodalmi adatokhoz képest. Az orális fogamzásgátlót szedő nőkben észlelt szignifikánsan magasabb szérum-25-hidroxi-D-vitamin-szint ellenére az intakt parathormon szintek nem voltak alacsonyabbak a kontrollhoz viszonyítva. Utóbbi eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy az emelkedett szérum-25-hidroxi-D-vitamin-szinteket az ösztrogénhatásra módosult fehérjefrakciók okozhatják. Orv. Hetil., 2012, 153, 1629–1637.

Restricted access

A gyermekkori koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás diagnosztikája és kezelése

Diagnosis and treatment of paediatric multisystem inflammatory syndrome

Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Constantin, Noémi Andrási, Andrea Ponyi, Ádám Goschler, László Ablonczy, Judit Kincs, Monika Csóka, Bálint Egyed, Zsuzsanna Horváth, Krisztina Kalocsai, Rita Káposzta, Kinga Kardics, Viktória Kemény, Bernadett Mosdósi, Tamás Pék, Zsófia Szabó, Attila Tóth, Kálmán Tory, Andrea Tölgyesi, Beáta Ónozó, Hajnalka Vágó, Csaba Vilmányi, Weiser Peter, Zoltán Szekanecz, Gábor Kovács, and Attila Szabó

Összefoglaló. A SARS-CoV-2-fertőzés ritka gyermekkori szövődménye a sokszervi gyulladás, angol terminológiával paediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS). Két vagy több szerv érintettségével járó, súlyos tünetekkel induló betegségről van szó, amelynek tünetei átfedést mutatnak a Kawasaki-betegséggel, a toxikus sokk szindrómával és a makrofágaktivációs szindrómával. A PIMS-betegek intenzív terápiás osztályon vagy intenzív terápiás háttérrel rendelkező intézményben kezelendők, ahol biztosítottak a kardiológiai ellátás feltételei is. A szükséges immunterápia a klinikai prezentációtól függ. A jelen közleményben a szerzők a releváns nemzetközi irodalom áttekintését követően ajánlást tesznek a PIMS diagnosztikai és terápiás algoritmusára. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652–667.

Summary. Pediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS) is a rare complication of SARS-CoV-2 infection in children. PIMS is a severe condition, involving two or more organ systems. The symptoms overlap with Kawasaki disease, toxic shock syndrome and macrophage activation syndrome. PIMS patients should be treated in an intensive care unit or in an institution with an intensive care background, where cardiological care is also provided. The required specific immunotherapy depends on the clinical presentation. In this paper, after reviewing the relevant international literature, the authors make a recommendation for the diagnostic and therapeutic algorithm for PIMS. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652–667.

Open access