Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Erzsébet Varga x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Acta Biologica Hungarica
Authors: Eszter Laczkó-Zöld, Andrea Komlósi, Timea Ülkei, Erzsébet Fogarasi, Mircea Croitoru, Ibolya Fülöp, Erzsébet Domokos, Ruxandra Ştefănescu, and Erzsébet Varga

In this study, we analyzed extracts of Ribes (black currant, red currant and gooseberry) fruits obtained with methanol, methanol 50% and water. For each extract total polyphenol content, total flavonoid content and total anthocyanin content was assessed. The antioxidant activity of extracts was evaluated by 1,1-Diphenyl-2-picrylhydrazyl (DPPH) and 2,2’-azino-bis(3-ethylbenzothiazoline-6-sulphonic acid) (ABTS) radical scavenging capacity and by the photo-chemiluminescence (PCL) method. Identification and quantification of individual phenolic compounds was performed by means of high performance liquid chromatograph coupled with diode array detector (HPLC-DAD) analyses. From each fruit, best extraction of polyphenols was obtained with methanol 50%. In case of red currants and gooseberry there was no significant difference in flavonoids and anthocyanins extraction rate by the different extraction solvents. For black currants the methanol and methanol 50% extract presented the highest antioxidant activity. For red currants extracts with methanol 50% showed stronger antioxidant activity (IC50 = 5.71 mg/ml for DPPH, IC50 = 1.17 mg/ml for ABTS) than those with methanol or water. In case of gooseberry by the DPPH test the water extract proved to be the most active (IC50 = 5.9 mg/ml). In the PCL test black currants methanol 50% extract was over 6 times more powerful as the ones from red currants. In case of gooseberries, water extract presented the highest antioxidant activity (41.84 μmol AAE/g). In black currant cyanidin-3-glucoside was the major compound. Quercetin 3-O-glucoside was identified in each sample. From cinnamic acid derivatives neochlorogenic acid was present in black currants in the highest amount (356.33 μg/g).

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Zoltán Varga-Haszonits, Zoltán Varga, Zsuzsanna Lantos, Erzsébet Enzsölné Gerencsér, and Gábor Milics

A növények életfeltételeit és termesztési lehetőségeit adott helyen alapvetően befolyásolják a meteorológiai viszonyok. Ezek között kiemelt jelentőséggel bírnak az egymással is sokrétű kölcsönhatásban álló energia- és vízellátottsági viszonyok. E tanulmányban a nagyobb változékonyságot mutató nedvességi viszonyok alakulásában megnyilvánuló törvényszerűségeket elemeztük a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Matematika, Fizika és Informatikai Intézetének Meteorológiai Csoportja által létrehozott agroklimatológiai adatbank 1951 és 2000 közötti napi meteorológiai adatai és az adott növény tenyészidőszakára vonatkozó növényi adatok segítségével.Hazánkban a növénytermesztés a termőterület több mint 80%-án természetes csapadékviszonyok mellett történik. Az elmúlt 50 év adatai alapján végzett agroklimatológiai elemzéssel azt vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul a növények vízigénye. A növényeknek a vízzel kapcsolatos igénye kétféle formában jut kifejezésre, igényelnek egy statikai vízigénynek nevezhető talajnedvesség-mennyiséget és egy dinamikai vízigényként definiálható, párolgást kiszolgáló mennyiséget.A relatív talajnedvesség adatai lehetőséget adnak arra, hogy az évet a talajnedvesség szempontjából különböző szakaszokra osszuk. A legmagasabb talajnedvesség értékekkel a téli hónapok rendelkeznek. Ekkor hull ugyan a legkevesebb csapadék hazánkban, azonban a párolgás olyan kevés, hogy a csapadék szinte teljes egészében felhalmozódik a talajban. Ha a csapadék fagyott talajra esik, vagy hó formájában hull, akkor a télvégi olvadás során kerül a talajba, ezért február hónapban a legmagasabb a talaj nedvességtartalma. A tavaszi hónapokban fokozatosan növekszik a lehullott csapadék mennyisége egészen a júniusi csapadékmaximumig, azonban fokozottabb mértékben nő a párolgás, ezért a talaj nedvességtartalma lassan csökken. Július, augusztus és szeptember hónapokban a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma. Ekkor a csapadék jelentős része nyári záporok formájában hull le, amelyet a meleg miatt erőteljes párolgás követ, amelyben már a kifejlett levélfelülettel rendelkező növényzet is jelentős részt vállal. Ezért ebben az időszakban a legkevesebb a talajban a nedvesség. Október és november hónapokban a fokozatos lehűlés által lecsökkentett párolgás miatt és a csapadék másod-maximuma következtében ismét megkezdődik a talajban a nedvesség lassú felhalmozódása.Hazánkban tehát a vegetációs időszakban a tavaszi hónapok vízellátása látszik kedvezőnek, a július–szeptemberi időszak pedig kedvezőtlennek a növényi életfolyamatok szempontjából.A területi különbségeket elemezve azt találtuk, hogy míg az Alföld jelentős részén a kritikusnak tekinthető 50% alá süllyed egy átlagos év legszárazabb időszakában a talajnedvesség, addig a legnedvesebb nyugat-dunántúli térségben m__

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Tünde Dénes, Sámuel Gergely Bartha, Mónika Kerényi, Erzsébet Varga, Viktória Lilla Balázs, Rita Csepregi, and Nóra Papp

In this study field restharrow (Ononis arvensis) was investigated for histological and antimicrobial features. The aerial part and the root were embedded in synthetic resin and investigated following sectioning by a rotation microtome. The antimicrobial activity and minimum inhibitory concentration of the solvent fractions of the aerial part were studied against four bacterial strains and one fungus. According to histology, the root covered by rhizodermis contains contiguous vascular elements, which are surrounded by sclerenchyma cells. The epidermis cells are anisodiametric in the stem, sepal, and petal. The bundles of the stem form a Ricinus type thickening. The adaxial side of the heterogeneous leaf is covered by unbranching non-glandular and capitate glandular trichomes. The stipule, petiole, sepals and petals are isolateral having mesomorphic stomata. Pollen grains are tricolpate. The different extracts of the herb showed antimicrobial activity against Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella Typhimurium, Staphylococcus aureus, and Candida albicans. Data show that the extracts of the leaf contain compounds which may be responsible for the antifungal effect, while extracts obtained from display against the tested bacteria, except Escherichia coli. Further studies are required to complete the phytochemical analysis and identify the antimicrobial compounds of extracts.

Restricted access