Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: Eszter Horváth x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Bowlby (1974, 1980) fejlődéselmélete szerint a kötődés funkciói serdülőkorban fokozatosan áttevődnek a szülőkről a barátokra, majd a szerelmi partnerre. A belső munkamodell tartalma és rétegei is bővülnek a kapcsolati tapasztalatok és a kognitív fejlődés következtében. Kutatásunkban a kötődés kora serdülőkori átszerveződésének kognitív és affektív tartalmait vizsgáltuk és hasonlítottuk össze annak felnőttkori sajátosságaival.

Módszer

Az általunk kidolgozott Kötődés Asszociációs Eljárással a kötődéshez kapcsolódó gondolatokat, élményeket, fogalmakat gyűjtöttünk 15–17 éves serdülőktől és felnőttektől. A fogalmakat szakértők szortírozták. A fogalmi csoportok elemzéséhez multiple korrespondencia-analízist, majd hierarchikus klaszterelemzést használtunk.

Eredmények

Az asszociációk csoportjainak elemzése jellegzetes dimenziókat és mintázatokat tárt fel a serdülőknél és a felnőtteknél egyaránt. Mindkét életkori csoportnál megjelentek a kötődés élményrétegei, tárgyai, funkciói, a kapcsolatok szerepe és a szeparációs élmények. Az intimitás, a szexualitás és gondoskodás fogalomköreit csak a felnőtteknél, míg a kötődés élményének távolítására utaló fogalmakat csak a serdülőknél figyeltük meg. A gyakorisági sorrendben a serdülőknél a család és a barátok szerepeltek első helyen, míg felnőtteknél a szerelem és a család. A dimenziók és a felvett kötődés kérdőívek korrelációi szerint a serdülők kötődésfogalmának középpontjában a kapcsolati biztonság keresése állhat, míg felnőtteknél az összefüggések az önérvényesítés és a kapcsolatok egyensúlyának dilemmájára utaltak.

Következtetés

Kutatásunk alátámasztja a kötődési rendszer serdülőkori átszerveződését, és új adatokat nyújt a belső munkamodell kognitív és affektív rétegeinek jellemzőiről serdülő- és felnőttkorban. Az általunk kidolgozott új módszer alkalmas lehet a kötődés élményrétegeinek vizsgálatára klinikai populációkon is.

Restricted access

Háttér és célok: A közutak mentén észlelhető reklámok célja a potenciális vásárlók figyelmének felkeltése. Előfordulhat azonban, hogy ezek a reklámok túlzott mértékben elterelik a vezetők figyelmét, ezért jelen kutatásban azt vizsgáljuk, hogy különböző vizuális elterelő ingerek hogyan hatnak a figyelmi teljesítményre egy vezetési szimulációs feladatban.

Módszer: 68 vizsgálati személy vett részt a kutatásban, átlagéletkoruk 21,88 év (SD = 2,38). Touluse–Piéron- féle Figyelem Teszttel mértük a figyelmi teljesítményt, a Fordított Számterjedelem Teszttel pedig a komplex munkamemória teljesítményt. A vezetést szimuláló számítógépes feladatban a vizsgálatban részt vevő személyeknek közúti jelzőtáblákra kellett reagálniuk. A közúti jelzőtáblák mellett az esetek felében megjelentek vizuális elterelő ingerek is, ezeket az ingereket hat kategóriába soroltuk. A különböző elterelő ingerek megjelenésének hatását a személyek célingerre adott válaszainak reakcióidejéből számítottuk ki.

Eredmények: Egy elterelő ingertípus kivételével (élőlények: növények és állatok) mindegyiknek volt reakcióidő-lassító hatása, azonban az ingertípusok nem befolyásolták eltérő mértékben a résztvevők figyelmét.

Következtetés: Eredményeink hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy milyen tényezők és hogyan játszanak szerepet a vizuális figyelem elterelésében vezetés közben, biztonságosabbá téve ezzel a közúti közlekedést.

Restricted access

A legújabb kutatások szerint a kötődésnek kiemelt szerepe lehet a rosszindulatú daganatos megbetegedéssel összefüggő stresszel való megküzdésben. A bizonytalan kötődés kapcsolatban áll a rákos megbetegedés során átélt depresszióval és szorongással, míg a biztonságos kötődés a betegséggel való aktív megküzdéssel társul (Nicholls, Hulbert-Williams és Bramwell, 2014). A vizsgálatok többsége azonban a kategorizációs modellben nem tudott különbséget kimutatni a normatív minták és a rákbetegek között a kötődési típusok arányában. Hiányoznak a betegségélmény és a kötődési mintázat összetevőit komplexebb szinten vizsgáló kutatások. Vizsgálatunkban e hiány egy részének pótlását céloztuk meg. Két kötődésmérő eljárás alkalmazásával térképeztük fel a kötődési mintázatokat és a korai maladaptív kapcsolati sémákat emlőrákos nők (n=38) két életkori csoportjánál. Vizsgáltuk a pszichés tüneteket, valamint a szubjektív betegségélményt és az ezzel való megküzdés összefüggéseit. Eredményeink szerint a szomatizáció és a depresszív tünetek gyakorisága mindkét életkori csoportban magasabb, az ellenségesség pedig jelentősen alacsonyabb volt a magyar egészséges átlaghoz képest. A kötődés Túlzott foglalkozás a kapcsolatokkal skálájának értékei jelentősen magasabbak voltak a fiatalabbak korcsoportjában. A korai maladaptív sémák hasonló mintázatúak voltak a két életkori csoportban. A mélyinterjúk kvalitatív elemzése rávilágított a betegségélmény és a megküzdés egyéni jellemzőire. Ezek alapján felállítottunk egy hipotetikus modellt a kapcsolati mintázatok, a betegségélmény és a megküzdés összefüggéséről, ami támpontul szolgálhat az intervenció tervezéséhez.

Open access

Ideálok testközelből – A fehérneműreklámok megítélése a saját testtel való elégedettség és az életkor tükrében

Ideals up close – Female judgement of lingerie advertisements corresponding to body image and age

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Németh Adrienn Réka, Jambrik Máté, Franczia Nóra, John Balázs, Horváth Julia, Hámornik Balázs Péter, Illés Eszter, Pintér Gabriella Márta Anna, Szirtes Lili, Tóth Ágnes, Zákányi Zsófia, and Csenki Laura

Elméleti háttér: Fogyasztói kultúránkat jelentős mértékben meghatározza, hogy az emberi testnek központi szerepet tulajdonít. Ezen túlmenően a fiatalságot és szépséget tekinti az ideális és kívánt állapotnak. A női test kitüntetett helyet foglal el ebben a rendszerben. A fehérneműreklámokban jellemzően egysíkú nőábrázolással találkozhatunk, amely figyelmen kívül hagyja a fogyasztók életkori heterogenitását, eltérő életciklusát, testalkatát és igényeit. Azt, hogy kire milyen módon hatnak a reklámok, számos tényező befolyásolja. Cél: A 20 és 65 év közötti nők fehérneműreklámokhoz fűződő asszociációinak vizsgálata, továbbá annak körüljárása, hogy a fehérneműmodellek megítélése hogyan függ össze a nők saját testükkel kapcsolatos elégedettségével. Módszer: A feltáró kutatásban 95 nő (átlagéletkor: 40,9 [SD = 12,6] év) vett részt, a népességi adatoknak megfelelő korosztályi arányban. A papír-ceruza teszteken túl a résztvevőkkel készült fehérneműreklámokról szóló interjúkat és reklámképekre adott reakcióikat tartalomelemzéses módszerrel értékeltük. Eszközök: Emberalakrajzok Tesztje, Sziluett-teszt, Képasszociációs feladat, Szituációs feladat, gondolattérkép készítése. Eredmények: A nők 66,3%-a utalt rá, hogy az átlagos nőktől eltérőek a fehérneműreklámokban szereplő modellek. Jelentős együttjárás van abban, hogy milyen testalkatot tartanak a nők ideálisnak saját maguk és a fehérneműmodellek számára (r = 0,56; p < 0,001). A testtömegindex bejósló hatású (ß = –0,16; p < 0,001) a saját testtel (centrális területtel) való elégedettségre. A legtöbben (59%) a bokájukkal voltak elégedettek, míg a legnagyobb számban (37%-ban) a csípőjükkel kapcsolatban fejezték ki elégedetlenségüket. A megkérdezett nők 53,7%-a fejezte ki aktuális testalkatával való elégedettségétől, életkorától, iskolázottságától függetlenül, hogy változatosabb testalkatú nők megjelenítésére vágyik a fehérneműreklámokban. Jelentős arányban (41,1%) jelent meg a változatosabb életkorú modellek megjelenítésére való igény is. A modell testalkatának változására vonatkozó igényt előre jelzi a diszkrepancia élményének kifejezése (OR = 1,95; p = 0,003), a modell életkorának változására vonatkozó igény mértéke, továbbá bejósolható a válaszadó életkora (OR = 1,05; p = 0,008), illetve a diszkrepancia említésének gyakorisága alapján (OR = 1,71; p = 0,009). A modell változatosabb testalkata iránti igény jelentősen összefügg a modell életkorának változását sürgető válaszokkal (rs = 0,58; p < 0,001). Következtetés: A nők jelentős százaléka szóvá teszi, hogy különbséget lát a modellek és a hétköznapi nők testalkata között. A résztvevők nagyobb része nem tartja ideálisnak jelenlegi testalkatát. Többen voltak teljesen elégedettek a „perifériás” testrészeikkel, mint a „centrális” területekkel. A modellek és a hétköznapi nők ideális testalkatának együttjárása utalhat arra is, hogy a modellek által megjelenített testideál fontos a nők saját ideális testalkatának meghatározásában, de az is lehetséges, hogy a nők testalkat tekintetében magukhoz hasonló modelleket szeretnének viszontlátni a reklámokban. A résztvevők jelentős része kifejezte igényét a reklámokban megjelenő fehérneműmodellek változatosabb megjelenítésére mind a testalkatot, mind az életkort tekintve, ami a fehérneműreklámokban megjelenített nőkép újragondolásának igényére hívja fel a figyelmet, különös tekintettel az ideáltól való eltérés esetleges negatív pszichés következményeire.

Background: Our consumer culture is largely defined by the central role it attributes to the human body. Moreover, it views youth and beauty as the ideal and desirable state. Female bodies play a prominent role in this system. Representation of women in lingerie advertisements typically ignores the heterogeneous ages, life stages, body types, and needs of women. How individuals are affected by advertising is influenced by multiple factors. Purpose: Examining the associations of women between the ages of 20 and 65 on lingerie advertisements, and exploring the interaction between the judgement of lingerie models, and women’s body satisfaction. Methods: The pilot study had 95 female participants (mean age: 40.9 [SD = 12.6] years) whose ages reflect a similar age distribution to that of the broader population of Hungary. In addition to analysis of questionnaires, content analysis was applied to interviews and reactions to advertisements. Measures: Fallon-Rozin body shape figure scale (1985), Silhouette-test, Picture association exercise, Situational exercise, Mind Map. Results: 66.3% of women indicated that models featured in lingerie advertisements do not reflect average women. The body size that women saw as ideal for themselves and for lingerie models correlate significantly (r = 0.56, p < 0.001). Body mass index is predictive (ß = –0.16, p < 0.001) of satisfaction with the central areas of the body. Most participants were satisfied with their ankle (59%), and dissatisfaction with hips was most common (37%). 53.7% of participants expressed a desire to have more diverse body types featured in lingerie advertisements. This is independent of their current body satisfaction, body mass index, age or level of education. A significant amount (41.1%) of participants expressed their demand for more diversity in the age of models as well. The frequency of mentioning the demand for changing the body type of models can be predicted based on the expression of discrepancy (OR = 1.95; p = 0.003), and the extent of the demand for changing the age of models can be predicted based on the age of the participant (OR = 1.05, p = 0.008) and the frequency of referring to the discrepancy between models and other women (OR = 1.71, p = 0.009). The demand for more diverse body types strongly correlate with the responses demanding a change of the age of lingerie models (rs = 0.58, p < 0.001). Discussion: A considerable percentage of women point out perceiving a difference between the body types of models and everyday women. Most participants do not regard their current body type as ideal. More women were satisfied with their ‘peripheral’ than their ‘central’ areas. The correlation between the ideal body type that women identify for themselves and for models may indicate that the body ideal represented by models is important in defining women’s body ideals, but it is also possible that women are expressing a wish to see models that are more similar to themselves. A significant number of women expressed a need for more diversity among lingerie models regarding both body type and age, which highlights a need to reconsider the image of women represented in lingerie advertising, especially considering the potential adverse psychological effects of differing from the ideal.

Open access