Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Judit Papp x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

Jelen tanulmányban két vizsgálatot ismertetünk, amelyeknek az volt a célja, hogy feltárja a bocsánatkérés és a jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását. Az első vizsgálatunkban egy nem túl nagy volumenű sérelmet követően egy nem túl szoros kapcsolatban szcenáriós és laboratóriumi vizsgálatban ellenőriztük, hogyan segítheti a jóvátétel a megbocsátást. A második vizsgálatunk felidézéses jellegű volt, arra kértük a vizsgálati személyeket, hogy írjanak le egy nehezen megbocsátható sérelmet. Eredményeink szerint a jóvátétel segíthet egy sérelmet megbocsátani. A jóvátétel hatékonyságát befolyásolja, hogy a jóvátételről szóló döntést ki hozza meg: a jóvátételről intézményes keretek között született döntés hatásosabb, mint ha a jóvátételről maga az elkövető dönt, legalábbis kis volumenű sérelmek esetében, nem túl szoros kapcsolatban. A jóvátétel közeli kapcsolatban is segítheti a megbocsátást, de egy sérelmet követően a kapcsolat teljes helyreállításában a bocsánatkérést nem pótolja, mindkét viselkedésnek megvan a maga szerepe. A jóvátétel elsősorban a megbocsátást segíti a sérelem negatív következményeinek enyhítése révén, a bocsánatkérés pedig a kapcsolatok helyreállását közvetlenül segíti elő.

Restricted access

Absztrakt

A kölcsönösen eredményes együttműködések létrejöttét számos más tényezőn kívül bizonyosan meghatározza az is, hogy a potenciális partnerek mennyire ítélik egymás viselkedését együttműködőnek. A kutatás azt vizsgálja, hogy a nem érintett megítélők együttműködésről kialakított benyomásait hogyan befolyásolja a cselekvő partnere szempontjainak megismerésére irányuló figyelme és az együttműködés eredményessége. E hatásokon kívül a megítélő társas értékorientációjának a megítélést befolyásoló szerepe is tárgyalást nyer. A kérdőíves kutatásban a társas értékorientációs mérőeszközön kívül a vizsgálati személyek SD-skálákon fejezték ki benyomásukat a kapott szcenárióban megismert cselekvő viselkedéséről, személyéről. A leírásokban a fent nevezett változók (partner szempontjainak megismerésére irányuló figyelem, illetve az eredményesség) 2–2 értéke (van/nincs) szerepelt a különböző kombinációkban. Az eredmények szerint az együttműködési ítéletet mind az eredményesség, mind a másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus, mind a közös érdeket az egyéni elé helyező társas értékorientáció pozitívan befolyásolja. A másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus az egyéni érdeket a közös érdek elé helyező társas értékorientációjú személyek számára különösen fontos jelzés. A diszkusszió az eredmények megvitatásán túl elemzi a „közös–egyéni” szembeállítása gondolat helyét.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gábor Papp, Judit Kovács, József Pántya, and Nóra Kiss

Az interperszonális elutasítás komoly következményekkel járó sérelem, erós negatív érzéseket válthat ki. A megbocsátás egy lehetséges módja annak, hogy ezektól a kellemetlen érzésektól megszabaduljunk, a sérelmet követó jóvátételi törekvések pedig elósegíthetik a megbocsátást. Tanulmányunkban az elutasítást követó jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását annak függvényében vizsgáljuk, hogy a jóvátétel mennyire teljes körű, illetve kinek a döntése alapján érkezik vagy nem érkezik. A kutatásunk újszerűsége, hogy az intézményesen rendelt, illetve a sértó fél által hozott jóvátételi döntés hatását abban az esetben is vizsgálja, amikor a jóvátételi döntés nemleges.Kérdóíves kutatást végeztünk 323 fó részvételével. Az eredményeink azt mutatták, hogy a jóvátétel elósegíti a megbocsátást, de a teljes körű jóvátétel nem bizonyult hatékonyabbnak a részleges jóvátételnél. Továbbá az intézményesen rendelt jóvátétel inkább elósegítette a megbocsátást, mint az a jóvátétel, ami a sérelmet okozó féltól származott. A tanulmányunkban az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról is beszámolunk.

Restricted access