Search Results

You are looking at 1 - 1 of 1 items for :

  • Author or Editor: Klára Sándor x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

Summerville és Rose (2008) a Higgins-féle önszabályozás elmélet (1997, 1998) és az azt vizsgáló mérőeszközökkel kapcsolatban végzett kutatásai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az önszabályozás koncepciója két különböző konstruktumot von egybe, az ideálok, illetve a kötelességek motivációs bázisát (önvezérlés), valamint a nyereség megszerzésének, illetve a veszteségek elkerülésének vágyát (referenciapont). Az első koncepciót az RFQ teszt, a másodikat a GRFM teszt vizsgálja. Egy nagyobb, 1023 fős mintán vizsgáltuk a Lockwood, Jordan és Kunda (2002) által megalkotott GRFM teszt validitását abból a célból, hogy támpontokat kapjunk a skála megbízhatóságáról és érvényességéről. Egy kisebb mintán végzett további vizsgálat segítségével elemeztük, hogy az RFQ és a GRFM a regulációs fókusz egységes felfogását tükrözi-e. Előzetes vizsgálatok tapasztalatait megerősítve mi sem találtunk megfelelő együttjárást a két skála eredményei között. így csatlakozunk Summerville és Rose nézetéhez, amely szerint a két teszt a regulációs fókusz különböző felfogását tükrözi. A Megismerés iránti szükséglet (NFCS) és az Ambiguitás iránti tolerancia (MSTAT-II) skálákkal kapott eredményeink ugyanakkor megerősítik mindkét teszt külső validitását. Vizsgálataink eredményeképpen a regulációs fókusz dichotóm felfogása helyett egy olyan kategorizációt javasolunk, ami számot vet azzal, hogy számos olyan személy található, aki mind a promóció-, mind a prevenciófókuszt mérő alskálán magas vagy alacsony eredményt ért el. Az így kialakított négy kategória tagságának számát és demográfiai jellegzetességeit tekintve alkalmasnak bizonyult arra, hogy további vizsgálatokban az önszabályozás komplexebb vizsgálatának kiindulópontjául szolgáljanak.

Restricted access