Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • Author or Editor: László Péter x
  • Biology and Life Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában (Szárítópuszta) 2009-ben vizsgáltuk a műtrágyázás és a talajművelési kezelések kombinációinak hatását cukorcirokra. A kísérleti terület a Gödöllői dombvidék kistáján fekszik. A szabadföldi kísérletet kedvezőtlen adottságú, rozsdabarna erdőtalajon állítottuk be. A terület éghajlata kontinentális típusú, jellemzőek az időjárási szélsőségek. A kísérlet évében a vegetációs időben lehullott csapadék 133 mm volt. A talaj K és foszfor ellátottsága megfelelő, N-ellátottsága gyenge. A kísérletben 4 talajművelési eljárás (szántás, kultivátorozás, tárcsázás, direktvetés) és 6 különböző trágyakezelés (50, 100 kg/ha N hatóanyag; 40, 80 kg/ha K hatóanyag) szerepelt. A kísérletben használt cukorcirokhibrid a Sucrosorgo. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a talajművelés módja és a trágyakezelés is hatással volt a zöldtömeg alakulására és a hektáronkénti etanol kihozatalra. A kontrollhoz képest az 50 kg/ha N hatóanyagszinten 9,8%–47,6%; 100 kg/ha N 9,7%–32%, 40 kg/ha K hatóanyagszinten 8,5%–17,6%, 80 kg/ha K 8,5%–33,9%, és a kombinált műtrágyaszinteken 50 kg/ha N–40 kg/ha K 9,2%–34,4%; 100 kg/ha N–80 kg/ha K 9,9%–39,9% refraktrométeres szárazanyag (Brix) növekedést mértünk a cukorcirok szárában. A talajművelés módja is hatással volt a kapott eredményekre. A direktvetéshez képest kontroll tápanyag-ellátási szinten a szántásos kezelésnél 82%-os, tárcsásnál 57%, kultivátorosnál 47%-os betakarításkori zöldtömeg-többletet mértünk. A direktvetés a 2009-es aszályos évben nem bizonyult megfelelőnek a cukorcirok számára. További kísérletek szükségesek annak megállapítására, hogy az évjárathatás miképpen befolyásolja a cukorcirok beltartalmi paramétereit.

Restricted access

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi körülmények között rozsdabarna erdőtalajon 2007–2009 években három másodvetésű zöldtrágyanövény (facélia, mustár, olajretek) fejlődését, illetve beltartalmi paramétereinek alakulását vizsgáltuk két tápanyagdózis (0 kg/ha N, 50 kg/ha N) függvényében.

A kis mennyiségű 50 kg/ha nitrogén hatóanyag mindhárom növénynél többszörösére növelte a biomasszát – három év átlagában facéliánál 3,11-szeresére, mustárnál 3,09-szeresére, olajreteknél 2,78-szeresére. A szárazanyag növekedése valamivel elmaradt a zöldtömeg-növekedés mértéke mögött, mert nitrogén kiegészítés hatására a zöldtrágyanövények víztartalma is növekedett. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag facéliánál három év átlagában hektáronként 455,9 kg-mal növelte a zöldtömeget és 31,8 kg-mal a száraztömeget. Mustárnál a zöldtömeg-növekedés 377,9 kg, a száraztömeg-növekedés 43,5 kg volt. Olajreteknél a zöldtömeg 342,9 kg-mal a száraztömeg 26,6 kg-mal nőtt. Nitrogén-kiegészítés nélkül azonban adott gyenge adottságú termőhelyen nem minden esetben volt elérhető az elégséges biomassza.

A hektáronként felvett NPK mennyisége szintén nőtt a nitrogén hatására − 2008–2009 átlagában facéliánál 3,32/2,89/2,63-szeresére, mustárnál 3,73/2,63/2,94-szeresére, olajreteknél pedig 3,54/2,62/2,51-szeresére. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag a 2008–2009 évek átlagában facéliánál további 1,4 kg, mustárnál 3,0 kg, olajreteknél 2,1 kg nitrogén felvételét tette lehetővé. A nitrogén hatóanyag jelentősen elősegítette a foszfor és a kálium felvételét is. A nitrogén a P2O5 felvehetőségét kg-onként facéliánál 0,4 kg-mal, mustárnál és olajreteknél egyaránt 0,6 kg-mal növelte. A plusz nitrogén hatóanyag elősegítette a K2O felvehetőségét, hatóanyag kg-onként facéliánál 1,7 kg-mal, mustárnál 2,6 kg-mal, olajreteknél 1,8 kg-mal.

A kapott eredmények alapján adott termőhelyen másodvetésű zöldtrágyázásnál lehetőség szerint minden esetben, de a kalászosok szalmájának helyben hagyásakor feltétlenül javasolandó a nitrogén kijuttatás.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Csaba Gyuricza, Apolka Ujj, Péter Mikó, László Nagy, and László Fenyvesi
Restricted access
Restricted access

Összefoglalás

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28–36. éveiben (a 28. évben, pillangósvirágú gyepalkotók nélkül 8 fűfajból álló magkeverékkel telepített gyep 1–9. évei alatt, 2001–2009 között) vizsgáltuk az eltérő N, P, K ellátottsági szintek és kombinációk hatását a réti csenkesz vezérnövényű, nyolckomponensű pillangós nélküli gyep botanikai összetételére. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott. Talajvizsgálatok szerint a termőhely N és K elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést×2 ismétlést=128 parcellát foglal magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a kísérleti terület aszályérzékeny. Főbb eredményeink: A zöld pántlikafű már ki sem kelt, az 1. évben sem tudott elszaporodni. A 3. évben a réti komócsin, 5. évben az angol perje, 6. évben a réti csenkesz és a vörös csenkesz pusztult ki. A csomós ebír borítása az 1. évben becsült 6%-ról a 6. évre 15%-ra emelkedett, majd a 9. évre 3%-ra süllyedt. Előretört az évek során a nádképű csenkesz (26–32%), a taréjos búzafű (14%) és a betelepült magyar rozsnok (14%). A gyomok borítása a kezdeti 1–2%-ról 6–7%-ra nőtt a ritkuló, öregedő gyepben. Az összes növényborítottság az első években mért 96–99%-ról a 9. évben 64%-ra csökkent. A botanikai összetételt drasztikusan módosította az N×p ellátottság. A nádképű csenkesz pl. 2008-ban az N0P0 kontrollon 34%, N1P1 kezelésben 61%, míg az N3P3 kezelésben 6% borítást mutatott közepes trágyaigénnyel. Extrém NP-bőséget igényelt ezzel szemben a magyar rozsnok, melynek borítása az NP-kontrollon talált 8%-ról az N3P3 kezelésben 28%-ra nőtt. Hasonlóképpen a taréjos búzafű 0%-ban fordult elő az NP-hiányos, illetve 33%-ban az N3P3 kezelésben. Az összes növényborítás 2008-ban (fű+gyom fajok) az NP-kontroll talajon 48%-ot, az N1P1 kezelésben 92%-ot, az NP-túlsúlyos talajon 82%-ot tett ki. Az átlagos borítás 76%-nak adódott. 3. A kölcsönhatások évenként eltérhetnek, de irányuk egybecseng, hasonló. Így pl. 2009-ben az összes borítás az NP-kontroll talajon 63%, az N1P1 kezelésben 79%, míg az NP-túlsúlyos talajon 55% volt. Az átlagos borítottság 64%-nak adódott. A K-trágyázás érdemben nem befolyásolta a gyep botanikai összetételét (ahogyan a szénahozamokat sem) ezen a K-mal közepesen ellátott vályogtalajon.

Restricted access
Restricted access