Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Péter Tamási x
  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All Modify Search

A kutatás célja: felmérni az 1990-es években bekövetkezett kutatómigrációt, ennek okait, hogy következtetéseket vonhassunk le és követendő ajánlásokat tehessünk a tudománypolitika számára. A kutatás a szakirodalom áttekintésén és kérdőíves felméréseken alapult. A 13 vizsgált intézmény különböző olyan diszciplínákat képvisel, amelyeknek kutatóira feltevéseink szerint van kereslet a fejlett országokban: biológia, fizika, kémia, közgazdaságtan, matematika, orvostudomány, számítástechnika. Főbb eredmények: az 1989-1997-es időszakon belül 1990-1992-t követően a kinn tartózkodó kutatók összlétszámhoz viszonyított aránya 15-16 %-os szint körül stabilizálódott, miközben a,flow” adatok alapján a kinn-tartózkodók aránya évi 1 %-kal emelkedik. A vizsgált mintában a kinntartózkodók 61 %-a nem tért vissza Magyarországra. A korcsoport szerinti bontás egyértelműen jelzi, hogy a fiatalabb kutatói korosztály inkább hajlik a kintmaradásra (a 30 év alattiak 58 %-a, a 31-40 évesek 68 %-a). Bár az összkutatói létszámhoz képest a kint maradók aránya,csak” 9 %, az azért elgondolkodtató, hogy legnagyobb arányban a 31-40 évesek maradnak kint, őket pedig a 30 év alattiak követik. Ez azt jelenti, hogy a kint maradtak derékhada a már tapasztalattal rendelkező és még jól terhelhető korosztály, amely szellemileg legtermékenyebb időszakában van. De elgondolkodtató az is, hogy a kinn tartózkodó 30 év alattiak több mint fele nem jön vissza. Ezzel a lehetséges utánpótlás egy számottevő minőségi szegmensét veszítjük el. És komoly veszteség az is, hogy a kinn tartózkodó 41-50 éves kutatók 48%-ának sokéves tapasztalatait nem tudjuk itthon hasznosítani. A felmérésben szereplő kint maradtak motivációi három fő csoportba oszthatók: (1) jelentősen nagyobb jövedelem, jobb életkörülmények, jobb életminőség,a tudásnak megfelelő anyagi elismerés”; (2) jobb kutatási körülmények, nagyobb szakmai lehetőségek; (3) családi okok (pl. kinti feleség vagy férj, vagy a gyerekek már ott kezdtek iskolába járni). De ezeken kívül szerepet játszottak még: a kutatásból való megélhetési lehetőségek bizonytalansága; az a tény, hogy a rendszerváltást követően a kormányok kutatáshoz való hozzáállása ugyan retorikában mindig pozitív volt, de a gyakorlatban nem sokat tettek a helyzet javítása érdekében; a tudományos munka alacsony magyarországi presztízse; a jobb érvényesülési és önmegvalósítási lehetőségek a nálunk fejlettebb országokban. Annak érdekében, hogy csökkentsük veszteségeinket, s hogy lehetővé tegyük jövőbeli, tudásalapú társadalmunk fejlődését, a tanulmány végén tudománypolitikai javaslatokat fogalmazunk meg.

Restricted access