Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Piroska Szabó x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

A tanulmány az életesemények, a stressz és a megküzdés nemi különbségeit elemzi hazai populáción. A mintát a Hungarostudy 2002 (HS2002, N=12 668) és a Hungarostudy 2006 (HS2006, N=5020) epidemiológiai vizsgálatok szolgáltatták. Az első elemzés a negatív életesemények gyakorisági eloszlásának és szubjektív értékelésének nemi különbségeivel foglalkozik. Ezt követően arra kerestünk választ, hogy a stresszt okozó életesemények és a krónikus betegségek kapcsolatát mennyiben befolyásolja a vizsgálati személy neme. A harmadik vizsgálatban végül a megküzdés nemi különbségeit elemeztük. Eredményeink szerint bár a nők összességében nem találkoznak több negatív életeseménnyel, fokozottabb stresszválaszokat adnak, valamint szubjektíve nehezebben élik meg ezeket. Ez a sérülékenység érhető tetten abban a jelenségben is, hogy stressz hatására a nőknél jobban megnő számos krónikus betegség kockázata (pszichiátriai betegségek, OR = 3,1; daganatos betegségek, OR = 2,1). A megküzdés nemi különbségeit vizsgálva azt találtuk, hogy a nők az érzelemfókuszú megküzdésen belül más módokat preferálnak, megdőlni látszik azonban az a sztereotip kép, hogy a férfiak inkább élnének a racionális, problémafókuszú copinggal.

Restricted access

Célkitűzés: A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Kockázat Vizsgálatának célja elsősorban a nyitott szívműtéten átesett betegek pszichoszociális kockázati tényezőinek vizsgálata és követése. Módszer: 137, nyitott szívműtéten átesett betegnél (87 férfi és 50 nő) a 17 tételes Házastársi Stressz Skála magyar változata a műtét után két évvel került felvételre, majd a kérdőív Varimax rotációval történő faktoranalízisét követően teszteltük a kérdőív rövidített változatát is. Eredmények: A 17 tételes Házastársi Stressz Skála (Cronbach-alfa 0,77) a faktoranalízis során öt különálló dimenziót eredményezett: a szeretet-bizalom, a problémák, a szexuális kapcsolat, a szívbetegség hatása a szexualitásra, valamint a személyes identitás faktorokat. A tételek az egyes dimenziókban jól elkülönültek, mindössze két tételt találtunk, melyek nem egyértelműen tartoztak egy faktorhoz, ezeket a rövidítés során kihagytuk. A kiválasztott Rövidített Házastársi Stressz Skála öt tételének (három kérdés az első faktorból, egy a másodikból, egy az ötödikből) skálaösszege korrelált a 17 tétel skálaösszegével (r = 0,902, p<0,001), belső konzisztenciája megfelelő (Cronbach-alfa 0,69). Konklúzió: A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői megfele­lőek.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Piroska Balog, Csaba Dégi L., Gábor Szabó, Anna Susánszky, Adrienne Stauder, Andrea Székely, Paul Falger, and Mária Kopp

E tanulmány célja a házastársi stressz kapcsolatának vizsgálata a magasvérnyomás-betegséggel és a depresszióval – 65 évnél fiatalabb, házasságban/élettársi kapcsolatban élő, gazdaságilag aktív személyek körében; országos reprezentatív mintán (Hungarostudy 2002). A házastársi stresszt a Rövidített Stockholmi Házastársi Stressz Skálával, a depressziós tüneteket a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük. Azok a férfiak és nők alkották a „magasvérnyomás-beteg”, illetve „depressziós” csoportokat, akiket az elmúlt évben kezeltek is betegségük miatt. Hierarchikus logisztikus regresszió-elemzéssel vizsgáltuk a házastársi stressz hatását a magasvérnyomás-beteg, illetve a depressziós páciensek körében, valamint egészséges férfiak és nők körében. Adatainkat kontrolláltuk életkorra, iskolai végzettségre, szocioökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, valamint az életmódra (dohányzás, alkoholfogyasztás és fizikai aktivitás). Míg a férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség hagyományos rizikótényezőktől független kockázati tényezőjének bizonyult, addig a nőkre ez nem állt fenn. Egy rossz házasságban élő férfinak majdnem kétszer nagyobb az esélye arra, hogy magasvérnyomás-betegség miatt kezeljék, mint a jó házasságban élő férfitársának. Ugyanakkor nőknél a házastársi stressz a depresszió miatti kezelés valószínűségét növelte szignifikáns mértékben, ez pedig a férfiakra nem volt jellemző. Egy rossz házasságban élő nőnek több mint kétszer nagyobb az esélye arra, hogy depresszió miatt kezelésben részesüljön, mint a jó házasságban élő nőtársának. Elemezéseink tehát azt mutatták, hogy férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség független kockázati tényezője, viszont nőknél a házastársi stressz a klinikai depresszió kockázati tényezője.

Restricted access