Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: Ferenc Honbolygó x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Afigyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) olyan neurológiai eredetű, a viselkedés szintjén megjelenő fejlődési zavar, amely jelenlegi tudásunk szerint a figyelmi és végrehajtó funkciók agyi hálózatának atipikus működésére vezethető vissza. Bár a magatartási zavarok és az alacsony iskolai teljesítmény miatt a gyakorló szakemberek széles köre rendszeresen találkozik az ADHD-val, a zavart kísérő kognitív mintázat tekintetében nincs konszenzus.

A jelen tanulmányban bemutatott eredmények a NeuroDys projekt egyik almintájának elemzéséből származnak. Akutatás fő mintájából kizárt alminta eredményeinek feldolgozását az a cél vezette, hogy megragadjuk azt a profilt, amely az ADHDveszélyeztetett gyermekek verbális és téri munkamemória feladatokban nyújtott teljesítményét jellemzi, illetve összefüggést mutat az externalizáció/internalizáció feltételezett eltéréseivel.

A tanulmányban bemutatott minta 94 kisiskolás korú gyermek adatait tartalmazza. Ebben egy külön alcsoportot képez az a 47 gyermek, akiknél a CBCL Figyelemskálán mért érték az átlagot két szórással meghaladta, s ezzel ADHDveszélyeztetett alcsoportot alkot. Az ADHD veszélyeztetett gyermekek adatainak összehasonlító elemzéséhez kiválasztott kontrollcsoportot 47 nem, életkor és osztályfok szerint illesztett tipikusan fejlődő gyermek alkotta.

A tanulmányban bemutatott adatok a NeuroDys projektben használt számítógép alapú olvasási teszt magyar változatának (3DM-H) négy feladatából, a WISC-IV Gyermekintelligencia teszt Számterjedelem próbájából, valamint a CBCL kérdőív mutatóiból származnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a verbális munkamemória faktorhoz tartozó feladatok alkalmasak az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek megkülönböztetésére; a veszélyeztetettek verbális munkamemória mutatói szignifikánsan alacsonyabbak voltak az illesztett kontrollnál. A téri-vizuális munkamemóriát mérő faktor esetén az általunk vizsgált mintában az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek között jelentős eltérést nem tudtunk kimutatni. A további adatok arra utalnak, hogy míg az internalizáció és a verbális munkamemória kapcsolata pozitív, az externalizációs problémák a téri-vi- zuális munkamemória működését károsan befolyásolják.

Restricted access

Háttér és célok

A szövegek megértéséhez elengedhetetlen a nyelvtani szerkezet feldolgozása. Kísérletünkben a helytelen nyelvtani szerkezet (szintaktika) feldolgozása során megjelenő eseményhez kötött agyi potenciálokat (EAP) vizsgáltuk, mely általában két komponensben jelenik meg: a bal anterior negativitás (LAN) és a P600. A LAN-t a morfoszintaktikai szabálysértés váltja ki. A P600-at a nyelvtani szerkezeti újrafeldolgozásához kötik, azaz nyelvtanilag helytelen, bonyolult vagy többértelmű információ feldolgozásakor jelenik meg. A többet vizsgált nyelvekkel ellentétben a magyar nyelvben az alany-állítmány egyeztetés sértése mellett a tárgy-állítmány egyeztetés sértése is megvalósítható. Az alany-állítmány egyeztetési sértés mellett két olyan sértést hoztunk létre, melyek az alany és a tárgy reorganizációját vonják maguk után: a „-t” tárgyrag elhagyásával a tárgyról, illetve annak az alanyhoz toldásával. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az alany-tárgy reorganizációs sértések eseteiben is megjelennek-e a tipikus EAP-komponensek, illetve az alany-állítmány sértéshez hasonló mintázatot mutatnak-e. Emellett arra is választ szerettünk volna kapni, hogy az egyeztetést meghatározó szavak közötti távolság befolyásolja-e ezeket komponenseket.

Módszer

20 egészséges felnőtt elektroenkefalográfiás vizsgálata során egy képernyőn szavanként jelentek meg a mondatok, melyeknek fele nyelvtanilag helyes, fele pedig helytelen volt. Háromféle sértést alkalmaztunk, és sértéseket meghatározó szavak közötti távolság 1–11 szó lehetett.

Eredmények

A három típusú sértés eltérő LAN-P600 mintázatot eredményezett, emellett a kétféle reorganizációs sértés sem mutatott egyforma EAP-mintázatot. Továbbá a nyelvtani elemzőrendszer érzékeny a sértést meghatározó két szó közötti távolságra.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Nikolett Hevesi, Ferenc Honbolygó, Ágoston Török, Zoltán Bánréti, László Hunyadi, and Valéria Csépe

Absztrakt

Kutatásunkban a beágyazott mondatok esetében vizsgáltuk a prozódiai jellemzők és a szintaxis interakcióját. A két vizsgálatból álló kutatás első, produkciós kísérletében a beágyazott mondatokra vonatkozó általános intonációs kontúrral foglalkoztunk, a második, percepciós kísérlet pedig azt vizsgálta, hogy az intonációs kontúr sértése mennyiben befolyásolja a mondatok elfogadhatóságát, valamint a sértett és nem sértett intonációs kontúrral rendelkező mondatok megkülönböztethetőségét.

Eredményeink szerint a beágyazott mondatrész általános intonációs kontúrjára az emelkedő dallamív jellemző. A percepciós vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a részt vevő személyek a természetes intonációjú mondatokat szignifikánsan elfogadhatóbbnak találták, mint a sértett intonációjú (ereszkedő dallamívű) mondatokat. A diszkriminációs kísérlet eredményei arra utaltak, hogy az azonosság megítélése a sértett intonációjú mondatok esetében nehezebb volt, mint az eredeti intonációjú mondatoknál. Ezenkívül sikerült azt is kimutatnunk, hogy az eredeti és sértett intonációs kontúrú mondatok különbözőségének megítélése jóval nehezebb volt, mint az azonosság megállapítása.

A két vizsgálat eredményeiből arra következtethetünk, hogy a beágyazott mondatok feldolgozásakor a prozódiai jellemzők azok, amelyek alapvető fontosságúak. Az intonációs kontúr és a mondat szintaktikai szerkezetének ellentmondása esetén a mondatfeldolgozás jelentősen nehezül.

Restricted access

A ritmikai szinkronizáció kapcsolata a fonológiai tudatossággal és az olvasással iskolakezdő gyerekeknél

Rhythmic Synchronization and its Relation to Phonological Awareness and Reading Acquisition

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Kertész Csaba, F. Földi Rita, and Honbolygó Ferenc

A ritmikai és a nyelvi, illetve olvasási képességek közötti kapcsolatot a gyakorlati megfi gyeléseken túl számos kutatás eredménye látszik alátámasztani, ugyanakkor a magyar anyanyelvű gyerekeket vizsgáló munkák száma ez idáig csekély. 39 tipikus első osztályos (6–7 éves) tanuló vizsgálatára került sor a tanév kezdetekor egy digitális, gyermekek számára kialakított ritmikai szinkronizációt és spontán motoros tempót mérő teszt, valamint egy ritmusreprodukciós feladatsor segítségével. A tanév végén felmértük a gyerekeket a fonológiai tudatosság, valamint a szóolvasás területein. Az olvasás színvonala és a fonológiai tudatosság is szignifi káns kapcsolatot mutatott a szinkronizációs és a spontán tempó feladat több mutatójával, ugyanakkor a ritmusreprodukciós feladat nem rendelkezett hasonló prediktív erővel. Bár a minta nagysága messzemenő következtetések levonására nem alkalmas, az eredmények egy irányba mutatnak a külföldi szakirodalomban találhatókkal, és azonkívül, hogy további vizsgálatok szükségességét jelzik, felhívják a fi gyelmet a korai ritmikai fejlesztés fontosságára.

A growing body of research supports the link between rhythmic abilities and the development of language and reading, while investigations carried out with Hungarian speaking children are sparse. The rhythmic abilities of 39 typically developing, 6-7 year old, Hungarian native-speaking children were assessed at the beginning of their fi rst school year in three domains: rhythm reproduction, tapping to a regular musical beat, and unpaced tapping, using a digital test suitable for their age. At the end of the school year, children completed tests of phonological awareness and reading abilities. Both showed signifi cant correlation with several indicators of the tapping tasks. Surprisingly however, rhythm reproduction did not predict either of them. Although the moderate sample size of our present study does not allow far-reaching conclusions, our fi ndings are congruent with previous literature, and in addition to the need for further research, stresses the importance of early rhythmic activities.

Open access